Fogorvosi szemle, 1924 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1924-01-01 / 1-3. szám
63 Vli. Bőr: 1. Herpes zoster. 2. Erythema multiforme. 3. Impetigo herpetiformis. VIII. Szem: 1. Keratitis. 2. Iritis. 3. Cyclitis. IX. ízületek: 1. Arthritis. 2. Diathesis urica. X. Izmok: Myositis. Klinikai alapot Billings vizsgálatai nyújtottak. Az ízületek pathologiáját tanulmányozva kimutatta, hogy a „focal infection“ gócai gyakoriság szerint a következők: 1. Mandolák. 2. Fogak. 3. Orrmelléküregek. 4. Bronchusok. 5. Uterus salpinx. 6. Prostata urogenitalapparatus. 7. Epehólyag. 8. Enterocolitis. 9. Appendix. 10. Középfül. Az ezen gócokból kitenyésztett streptococcusfajok és az ugyanazon ember véréből és izületi exsudatumaiból nyert streptokokkusok kísérleti állatba oltva ott szintén izületi elváltozásokat létesítettek. Röntgenologiai alapot Duke vizsgálatai adtak, úgy hogy Amerikában minden fogorvos nélkülözhetetlen eszköze a Röntgen-apparatus épannyira, mint például a villamos fúrógép. Az állkapocsról készült totalis Röntgen-felvételek oly fontos diagnostikai segédeszközt képeznek, hogy például a Mayo-klinikán minden betegről kivétel nélkül teljes állkapocsröntgent készítenek. Az exodontisták a Röntgenologus véleménye alapján minden kritika nélkül kihúzzák a betegnek jelzett fogakat. így az is megesett, hogy egy belgyógyász elküldött egy beteget Röntgen-vizsgálatra. Tiz állkapocsfelvétel után a foramen mentalet és a canalis mandibularist tévesen csontritkulásnak diagnostizálták és a kész diagnosissal és egy bizonyos számú fogextractiójának indicatiójával elküldték az exodontistához. Ez utóbbi minden kritika nélkül kihúzta a jelzett ép, egészséges fogakat. A világon egy fogatlan emberrel több van és az oral sepsis tana újabb ellenségeket nyert. Stomatologiai alapot Hartzell vizsgálatai nyújtottak, aki azirányban kezdett kutatni, hogy milyenek a leggyakoribb fogorvosi beavatkozásnak, a „gyökérkezelésnek“ az eredményei. Már jóval előbbi vizsgálatok (Mayerhofer) kimutatták, hogy a még oly gondosan sterilizált pulpacsatorna is