Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-01-01 / 1-3. szám
22 kiszorították“ — tudományos fogászaink elé tartozik.“ A koponya megvizsgálását természetesen ő is szükségesnek találja. A koponyát a konzisztorium beleegyezésével két gimnáziumi tanár felhozta. A koponya teljesen fogatlan, a fogak a halál után estek ki medreikből. Az alsó állkapocs nincsen meg. Elsősorban Török Aurél vizsgálta meg. Sajnos, vizsgálatairól hivatalos jelentést, a mint a február 16-iki rendes havi felolvasó ülésen a Petőfi-Társaság alelnöke Bartók Lajos fölpanaszolta, nem adott. Úgy látszik valami miatt megsértődött és megharagudott. De hírlapi interjuhokban odanyilatkozott: „az eredeti koponyán a balszemfog ürege teljesen szabályos és a koponya kiáztatása szakértőre vall, de nem ötven éves vagy régibb, mert akkor a koponyakikészítéshez még így nem értettek.“ 25 Semayer és Iszlai hivatalos írásos véleményt adtak a koponyáról,26 a melyeknek eredetije a Petőfi-ház könyvtárárában van. Semayer 13 pontban foglalta össze véleményét, melyek közül a minket érdeklődők a 3-ik, mely így szól: „Újabb keletű sérülésnek, sem esetlegesnek, sem mesterségesnek27 akkor, mikor a koponyát én megvizsgáltam, semmi nyomát sem láttam és ezt különösen a bal-szemfog tájékáról kell kiemelnem.“ A 10-ik: „Az arczcsontok a koponyáéval egyezően Petőfi minden rajzán kiállók.“ A 12-ik: „A szemfogakat külön is vizsgálva, a következőket látom : a baloldali szemfog medre a jobboldalitól abban különbözik, hogy ennél kerekebb. A felső állkapocs külső felületén észlelhető, hogy a jobb szemfog fogmedrének falától eltérően, ennél a baloldali szemfognál alapján 3 mm. szélességű, 1 cm. magasságban fölfelé és hátrafelé húzódó ékalakú kidomborodás van.“ 25 Ferenczi Zoltán, Petőfi eltűnésének irodalma, pag. 156. 26 Budapesti Hírlap, 1902, 48-ik szám. 27 Ez arra vonatkozik, hogy voltak, a kik állították, hogy az oláhok csalárd módon megnagyobbították a bal szemfog medrét, hogy ezáltal kiálló fog benyomását keltse.
