Fogorvosi szemle, 1923 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1923-04-01 / 4-6. szám
109 Közlemény a budapesti kir. magyar Pázmány Péter tudományegyetem stomatolögiai klinikájáról. (Igazgató: Dr. Szabó József, egyetemi nyilv. r. tanár.) Állcsontcysták.* Irta, a Magyar Sebésztársaság IX. nagygyűlésén előadta és bemutatta: Dr. Fodor György István, műtőorvos. Az állcsontokban fejlődő cysták az esetek túlnyomó többségében dentalis eredetűek, illetve a fog betegségével, esetleg a fog fejlődésével hozhatók kapcsolatba. Haderup statisztikája szerint az eseteknek csupán 3%-a vezethető vissza más aetiologikus momentumra. A dentalis eredetű állcsontcystákat, közismerten, follicularis és radicularis cystákra osztjuk fel. A follicularis a fog fejlődésével függ össze és tulajdonképen fejlődési rendellenesség. A radicularis cysták legnagyobbrészt a gyökérhártya chronikus gyulladásából támadnak ; a szuvas fog puipája elpusztul, beteg lesz a fog gyökhártyája, melynek acut, de legtöbbször chronikus lobosodásainak eredménye az apex körüli cysta. Még ma is vita tárgyát képezi, hogy a radicularis cysta hámja honnan származik. Astahoff és iskolája a periodontiumban található úgynevezett Malassez-féle hámszigeteket okolja, amelyek a gyökérhártyából keletkezett közönséges granulomákban is föllelhetők. Gravitz ezzel szemben a hámot kívülről, a száj nyálkahártyájából származtatja ; a hám szerinte fistulajáraton, csontdefectuson keresztül vándorol a periodontikus sarjszövetbe. * Megjelent az Orvosi Hetilap 1923 11. számában.
