Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-10-01 / 10-12. szám
378 A „Gysi Simplex“ artikulátor bírálata és az alkalmazkodás. Irta : Dr. Winkler Gyula. (Folytatás és vége.) III. Az állkapocs befelé forgása. Ezen elmozdulásnál szereplő tényezők a következők: i4) Condyluspálya. B) Két forgópont (jobb és bal). C) A befelé forgás szöge. D) Metszőfogpálya a szögletgörbével. A) Condyluspálya. Ugyanaz, mint a többi elmozdulásnál. Ezen, a verticalis síkban felvett condyluspályát, a Gysi által leírt úgynevezett lateralis componens, a mely alatt még eddigelé nem eléggé ismert okok által keletkezett mozgási componenst kell érteni, csak igen erős befelé való mozgás képes megváltoztatni. Ha ugyanis a condylus a lefelé hajlott irányon kívül (verticalis componens) még egy befelé hajlott irányban is mozog (lateralis componens), akkor egy, a verticalis componensnél kevésbbé meredek resultans származik, mintha a condylus csak előre és lefelé mozogna. Ezt Gysi szintén egyszerű és genialis módon igazolta : Egy fekvő síkot mozgat előre és lefelé a mellette balra levő fokokra osztott skála szerint 0—50°-ig. E lap mellett jobbra egy másik merőleges lap áll, mely egy, ez utóbbi alatt fekvő horizontalis lapon (a melyen szintén fokokra osztott skála van 0—90°-ig) jobbfelé mozgatható. Ha a fekvő síkra most egy irónt fektet és vezet végig ezen a síkon úgy, hogy ez előre és lefelé csússzék egy például 47°-os pályán, illetve lejtőn és a jobboldali verticalis sík a 0°-on áll, akkor az irón hegye 47°-os pályán csúszik végig.
