Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-01-01 / 1. szám
37 A kéz ujjait is kissé túlságosan használja szerző a diagnosis megállapításánál (p. 99, 119). Az ujjakra pedig nincsen szükségünk erre a czélra. Itt sokkal jobb szolgálatot tesz a sonda, csipesz vagy tükör nyele. Az ujjak ilyenkor könnyen inficiálódnak és a kéz sterilizálása a következő beteg kezelésénél nagyon körülményes és idöirabló lesz! * És most lássuk rövid áttekintésben a szerző alkalmazta therapiát, illetőleg mennyiben alapozza meg vele az új „rendszert“. Mert a therapián múlik minden, igaz, hogy ennek sikeréhez a biztos diagnosis is hozzájárul. Szerző therapiája nem mutat semmi különösebb magaslatot az átlagosan alkalmazott és minden iskolában, mint elemi dolgokat tanított eljárásokkal szemben. Sőt némely tekintetben kissé ósdi és ellentmondó, így pl. ha ezt mondja: „Der Gebrauch der Beutelrockbohrer hat nun natürlich unter antiseptischen Kautelen zu geschehen. Das Anlegen des Cofferdams erübrigt sich, weil wir jetzt brauchbare Wattehalter und die Speichelpumpe haben.“ (p. 82.) Ez a kerülése a cofferdamnak is jellemző a „fogorvosra“ nézve szemben az „orvossal“, a ki, ha orvosi lelkiismerete azt diktálja, hogy tisztán kell dolgozni, nem sajnál semmi fáradságot, hogy ezt el is érje. Igen különösen hat szerzőnél, a ki rendszerének egyik alapgondolatát abban fejti ki, hogy a fogazatot mint egészet kell- tekintenünk, a mihez tehát az is tartozik, hogy gondos prophylaxis által kell megelőznünk a fogazat megbetegedését, illetőleg megcsonkitását elkerülhető extractiók által — a következő mondat: „Die 6 Milchvorderzähne sind zu vergängliche Gebilde, als dass sie gefüllt zu werden brauchten. Man soll sie nicht füllen.“ (p. 209.) Ez egyenesen bűnös tanács. A tejfogak is hozzátartoznak a „fogazathoz“ és konzerválásuk minden fáradságot megér. Szerzőnek ú. n. „nyitott kezeléséhez“ gangraena esetében tudományos szempontból szintén sok szó fér, de nem tagadható azért, hogy bizonyos esetekben szintén használható. Igen helytálló és valóban megszívlelendő a mit szerző a cement- és silikáttömésekről, illetőleg ezeknek értéktelen-
