Fogorvosi szemle, 1922 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1922-08-01 / 8-9. szám
325 1 cm -nyíre felvő condylusokat, az állizület nyugalmi helyzetében, azoknak egymástól való távolságát egyszerűen tapintókörzővel lemérjük. Ugyancsak így mérhetjük le a mellső Bonwill-pont távolságát a hátsóktól. Ha teljesen fogatlan szájról van szó, akkor a mellső Bonwill-pontot rekonstruálni kell. Ez a harapási sablonokkal történik. Az alsó harapási sablon viaszszéli felületét az ajakvonalba állítjuk be és a normalis, egyéni ajakteltséget rekonstruáljuk. Ha már most a felső harapási sablonnal az egyéni occlusiót helyreállítottuk, úgy hogy a condylusok a tragusok előtt körülbelül 1 cm.-nyire nyugalmi állásukban legyenek, akkor egyszerűen a medianvonalban egy merőlegest vágunk be a sablonok frontalis viaszfelületein végig a felső frenulumtól lefelé; ott, a hol ezen merőleges az alsó harapási sablon viaszszélét érinti, ott van a mellső Bonwill-pont. Így tehát a Bonwill-pontok távolságát fogatlan szájnál is meghatározhatjuk individuálisan és átvihetjük egy alkalmas artikulátorra. Állkapocselmozdulások. I. Nyitás-csukás. Ezen elmozdulásnál következő tényezők szerepelnek: A) a condyluspálya, B) a rágósik, C) a nyitás-csukási tengely. A fogak felállítására nézve még meghatározandók : D) a nyitás-csukási görbe és E) a Spee-görbe. AJ A condyluspálya. Condyluspálya alatt értjük a condylusnak a tuberculumon való előre- és leszállását, az állkapocsnak nyitás-csukási, előre és hátra való elmozdulásainál és befelé forgását az oldalelmozdulásoknál jobbra és balfelé. Gysi vizsgálatai szerint e pálya dülése, hajlása a rágósíkhoz 5° és 55° között van és
