Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)
1918-04-01 / 2. szám
17 kezdetét az arab hatalom terjeszkedése, mely a győztes fegyverek nyomán Ázsiából átterjed Afrikára, majd pedig Európára, hol az ibériai félszigeten éri el tetőfokát. A nyugatrómai birodalom megdőlése után (476) az arab orvosok mentik meg a görögök és rómaiak orvosi irodalmát, átültetvén azt arab nyelvre. Az arab orvosi tudomány egyik jellegzetes vonása a véres műtétektől való tartózkodás (vallásos okokból), ami természetesen a fogászatban is kifejezésre jut az extractiótól való irtózásban. Rhazes (d-ik század) az egész pharmakopoeát meríti ki előbb, mielőtt a fog kihúzására határozná el magát. A gyógyszerek mellett a tüzes vas is nagy szerepet játszika fogfájás gyógyításában, melyet úgy alkalmaznak, hogy az illető helyre előbb vastagfalú fémcsövet helyeznek, mely megvédje a környéket a tűz hatásától és ezen keresztül vezetik az izzásig hevített tűt. Janus Damascenus ópiumot helyez az odvas fog üregébe, mozgó fogak megerősítésére adstringentiákat (bor, eczet, sósvíz) ajánl, és ha ezek nem használnak, arany vagy ezüst fonállal kötözi össze őket. Avicenna egyike a leghíresebb arab orvosoknak, kinek kánonja a kor orvosi tudományának enciklopédiája. Említésre méltó, hogy óva int az erősen ható szerektől, mert ezek tönkre teszik a fogakat. Legbehatóbban foglalkozik fogászattal az arabok közül Abulkasem (11 — 12-ik század), aki jeles sebész volt. Müvében* megtaláljuk a kor összes fogászati ismereteit, még pedig ábrákkal megvilágosítva, mert az általa használt fogászati műszereket: foghuzófogókat, fogkő vésőket, reszelőket mind rajzban is közli. Fogpótlásul marhacsontot használ, melyet aranyfonállal kötöz a szomszédos természetes fogakhoz. Iszlai szerint** transplantatiót is végzett. A legitim fogászati gyakorlat mellett burjánzó illegitim fejlődése tekintetében is értékes adatokat szolgáltat Abulkasem. * Latinra fordította Channing: Abulcasis de chirurgia, Oxford 1778. ** Iszlai: Theilskizzen aus dem Gebiete der Zahnpflanzung. Odontoskop, 1894, Nr. 1—2. 2
