Fogorvosi szemle, 1918 (11. évfolyam, 1-2. szám)

1918-04-01 / 2. szám

18 Az ő korában már nagyon el voltak terjedve a fogászat kuruzslói, azok a mesteremberek, kik fogpótlás mellett fog­gyógyászattal is foglalkoztak, miként ő mondja „in impudentia sua et audacia sua!“ A 12-ik század táján az arabok hatalma letűnt Európá­ban és evvel együtt kulturbefolyásuk is. A kereszténység ekkor már nemcsak általánosan elterjedt volt, hanem annyira meg­izmosodott, hogy a letűnt kultúráknak önmagába való fel­szívásával és új ethikájának átitatásával, egy új kultúra zászló­vivője lett. Ámde a keresztény kultúra nem egyenes foly­tatása a pogánynak, ellenkezőleg, eleinte egy szakadék van köztük, a fejlődés folytonosságának megszakítása. A keresz­tény népeknél is az első orvosok papok, szerzetesek voltak, de ezek nem állottak a pogány orvosi tudomány alapján, sőt legnagyobb részében nem is ismerték annak tanításait és irodalmi forrásait, hanem népies hagyományokból kiindulólag kezdenek újra építeni. A kereszténység ez idejében a tudo­mányok fejlődésében tehát visszaesést találunk a régiekkel szemben és ebben a tekintetben a mi szaktudományunk sem kivétel. A szerzetesek fogászata — beleértve a Benedek-rendet is, mely tüzetesen sebészettel foglalkozott — nem áll egyéb­ből, mint fogfájást csillapító szerekből és foghúzásból. Azon­ban mégis egy fontos és messze kiható nóvumot kell tekin­tetbe vennünk a szerzetesek orvosi működéséről beszélvén. A klastromokban a legrégibb időktől fogva az orvoslással foglalkozó szerzetesek mellett borbélyok is működtek, akiknek eredeti hivatása a tonsura nyírása és beretválása volt és ezért tonsores-nek nevezték őket. Ezek a borbélyok idők folyamán magukhoz ragadták a sebészi teendőket és ezek között a fog­húzást is. Németországban a borbélyokon kívül a fürdőtulaj­donosok, az úgynevezett fürdősök is egészen a 17-ik századig, a kisebb rangú sebészi teendők mellett, mint érvágás, köpö­­lyözés stb. foghúzással is foglalkoztak. Az itt tekintetbe vett időbe esik az első egyetemek alapítása is Franczia­­országban és Olaszországban (1220-ban Montpelliersben és 1270-ben Párisban), vagyis az orvosi fakultások fel­állítása és az azokból kikerülő orvostudorok rendje, tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom