Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
9 nálunk nem történt előrelátó gondoskodás — belgyógyászati, szemészeti, sebészeti osztályokon, ahol természetesen nem volt hozzáértő szakorvos. Ha valaha volt idő, amikor a stomatologia megmutathatta volna, hogy van létjogosultsága, hogy a szakmának a fogászaton túl csakugyan van szájsebészeti terrénuma is, mely nem tartozik az általános sebészethez, hanem specialis ismereteket feltételező módszereinél fogva a stomatologusoké; mondom, ha volt valaha idő ennek a bebizonyítására, hát ez a háború volt az. Ebből a szempontból tehát az ígéret ideje a stomatologiának és a stomatologusoknak kiknek minden idejükkel és tudásukkal rá kellett volna vetniök magukat erre a beteganyagra, hogy urbi et őrbe megmutassák, ime ezt mi tudjuk. A magyar stomatologusoknak — ha már nem voltak előrelátók ebben a tekintetben a béke hosszú éveiben, mikérlt pl. a német Zahnarztok —, hát most kellett volna illetékes helyen nyomatékosan fellépniük, mondván: hozzánk ne küldjétek lábsérülteket, meg karlövéseket stb., hanem adjátok nekünk a száj- és állcsontsérülteket, -mert ezeket el tudjuk szakszerűen látni és meggyógyítani. De az organízálóképesség teljes hiánya miatt, az idő követelményei iránt való tökéletes érzéketlenség folytán a stomatologusok engedték zülleni ezeket a szegény sebesülteket azokon a kórházi osztályokon, a hová a véletlen sodorta őket és a hol akármeddig lézenghettek volna szakkezelés nélkül, ha a magyar fogorvosok nem lépnek közbe és nem organizálták volna a háborús fogászati és szájsebészeti szolgálatot. Hogy ez még idejében megtörtént, ez a magyar fogorvosi kar örök dicsősége és e kar kötelessége most már, hogy ezt nyíltan és hangosan megmondja és ott és amikor kell erre reámutasson. Nem azéTt, hogy dicsekedjék vele, hiszen csupán kötelességét teljesítette a hazával és önmagával szemben, hanem azért, hogy éppen a stomatologiával szemben megállapítsa, hogy a kellő pillanatban, a helyzet és a tudomány magaslatán állott és úgy szakorvosi, mint általános orvosi szolgálataival méltóan sorakozik a többi orvosi szakmákhoz. Ha a stomatologusok, mint organizátorok nem váltak be, ez még nem szól az általuk hirdetett új és magasabb tudó-
