Fogorvosi szemle, 1917 (10. évfolyam, 1-4. szám)
1917-11-01 / 2-4. szám
47 Elsősorban természetesen saját tapasztalataikat dolgozzák fel és emellett azután mindenütt reátérnek más szerzőknek módszereire és tapasztalataira. E pontnál merül fel első kritikai megjegyzésünk; a németországi szerzők mind kimerítően tárgyaltatnak, de az osztrákok (kivéve Czieszynszki röntgenologiai methodikája) és magyarok (noha utóbbiak legtöbb dolgozata szintén német nyelven is megjelent) feltűnően szerényen vannak képviselve. Felemlítem például e tekintetben, hogy a pseudarthrosisok fejezetében az Ertl-Gadányi-ié\e transplantatiós kísérletekről és eredményekről szó sem esik, pedig bátran állíthatjuk, hogy ez az oly nagy fontosságú műtét — úgy elméletében, mint eredményeiben — sehol sem talált kitünőbb feldolgozást az említettem magyar szerzőknél. Hasonlót mondhatunk a Szabó-ié\e nyálkahártya-varrásokról és talán a szerénység megsértése nélkül e sorok írójának Szabó-val közösen véghezvitt röntgenologiai vizsgálatairól, különösen a szájzár diagnostikájában és operativ kezelésében. A megfelelő fejezetben Misch-Rumpel ezt a fontos vizsgálati segédeszközt teljesen tekinteten kívül hagyja, nem kevésbé a szájzárnak műtéti kezelését a processus condyleodeus, illetőleg a processus coronoideus átvésésével. Az arc lágyrészeinek sebészete részletesen és kitünően van letárgyalva. Azonban nélkülözzük a vestibulum oris képzésére vonatkozó részletesebb leírást, pl. az Esser-féle idetartozó műtéteket. A szöveget minden fejezetben sok, szép, világos ábra kiséri, úgy. hogy a műtéti és technikai eljárások minden mozzanata pontosan követhető és megítélhető. A munka, melyet szerzők végeztek, tehát minden tekintetben sikerült és semmi kétség sincsen benne, hogy nagy elterjedést fog nyerni. Függelékül három fejezetben szakorvosok letárgyalják az állcsont- és arczsebesülésekkel kapcsolatosan fellépő orr-, fül- és szemsérüléseket. Az orrplastikák fejezete után mindenesetre szerettünk volna találni egy kiegészítő fejezetet azon esetekre vonatkozólag, a mikor az orrdefektus már nem gyógyítható műtétileg