Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)

1914-03-01 / 1. szám

2 C) természetes ember- vagy állatfog részleteiből és mű­­fogból; D) fémből (arany, amalgám stb.); E) kanosukból; F) és végül ezek kombinációiból. A) Betétek üveg- vagy porcellánból, melyet esetről­­esetre készült mintában olvasztunk. Murphy használt (1837) először üveget tömőanyagul; frontfogak labiális felületén úgy tömte a fogat, hogy a kavitásba pontosan illő platinbádogdarabkára üveget olvasztott és a tömést (betétet) amalgám­­mal rögzítette a kavitásban. W. H. Rollins (1884) leírja az általa 1879 óta gyakorolt eljárást: a vazelinnel bevont kavitásról két rész mastix, egy rész parafin és egy rész grafit-keverékkel lenyomatat vesz és réz­­vitriólos fürdőben erre elektromos árammal csapadékot készít; a már most 1—1’/a mm. vastag rézformábó! az anyagot kiolvasztja, abba 30-as aranyfóliát nyom és az így készült aranyfólia formába olvaszt gáz­kályhában zománcport; mikor a tömeg megolvadt, azt platinműszerrel nyomkodja a formába; a betétet cinkoxyd és guttapercsával rögzíti. Herbst 1889-ben írja le eljárását: Stent-el lenyomatot [vesz, azután gipszmintát készít, a mintába vízzel keveri az üvegport; szárítja és forrasztócsöve! faszénen olvasztja meg; két-háromszor éget, a míg csak a minta meg nem telik; hogy pedig az üvegbetét belső felszíne érdes legyen, a minta fenekére porszemeket hint. Sachs 1890-ben a William­­féle arany- vagy platinfóliát ajánlja mintavételre. Jenkins-nek (1891—99) sikerült olyan porcellán tömőanyagot összeállítania, mely ma is köz­­használatnak örvend és az alacsony hőfokon olvadó anyagok között kétségen kívül elsőrangú szerepet játszik. Ez eljárásunkhoz a kavitásról lehető hű másolatot készí­tünk és abban építünk fel és olvasztunk meg alkalmas módon üveget, porcellánt, melyet aztán a kavitásban rögzítünk. E betétek készítésére ismernünk kell I. az anyagot, melyből a betét készül (üveg vagy porcellán); II. e betétek készítésének egyes mozzanatait és pedig: 1. a kavitás alakítását; 2. a lenyomatvételt-, 3. a lenyomat beágyazását; 4. a szín meghatározását; 5. a lenyomat kitöltését az anyaggal;

Next

/
Oldalképek
Tartalom