Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)

1914-03-01 / 1. szám

6. az anyag megolvasztását;

7. és a betét rögzítési módját.

3

I. A betét anyaga.

Az üveg és porcellán rokonanyagok : mindkettő szilikát. A porcellán főleg aluminiumszilikát. A különböző üvegféleségek tartalmaznak káliumot, nátriumot, kalciumot, ólmot és más egyebet. A porcellán nem önálló vegyület, inkább keverék ; főleg két rendkívül nehezen olvadó anyag: kaolin és kova, melyet könnyebben olvadó anyag, a földpát tart össze.

A porcellán alapanyaga 1. a kova (Si 02) igen nehezen olvad; oldódik fluorsavban és maró alkaliákban; körülbelül 13’5%-a a porcellánnak; annak erősséget, áttetszőséget ad ;

2. a kaolin (2Al2 03 Si02 — 3 H2 O) aluminiumszilikát; 4'5%-a a porcellánnak, melynek plasztikusságot kölcsönöz;

3. a földpát (Al2 03 Ko 0-6 Si 02) kálium aluminium szilikát, mintegy 82%-a a porcellánnak és annak áttetszőségét növeli. A kova és kaolin hevítve csak igen magas hőfokon olvadnak, a földpát már alacsonyabb hőfokon, de némely félesége villamos kályhában mégsem olvasztható. Az olvadást elősegítik a porceltánban a Na2 C03 és K2 C03 és ezek oxidjai. A porcellán színét különböző fémek és azok oxidjai adják meg. így kobaltoxid a kék, nikkel-oxid a barna, rézoxid a zöld, magnéziumoxid a barna és ibolya, vasoxid barna, sárga és vörös, uránoxid a sárga, kromoxid zöld és vörös, aranyoxid vörös, platinoxid szürke, iridiumoxid fekete, a titanium és ezüst a szürke és sárga színezésre való.

Már most a szerint, a mint kaolint, kovát, földpátot, vagy esetleg egyéb alkáliát vagy alkáliás földeket keverünk, különböző hőmérséken olvadó és különböző fizikai tulajdonságú porcelánokat nyerünk. Betéteinkhez az a porcellán jó, a melyik az olvasztáskor kevéssé zsugorodik, nem likacsos, elég erős és színtartó.

A kereskedésben kapható néhány ilyen anyag egynémely fizikai tulajdonságát tünteti fel táblázatunk, melyet Le Cron és Jenkins adataiból állítottunk össze.