Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)

1914-03-01 / 1. szám

49 Desinfectio a fogászatban. Irta: Dr. Csérnél Jenő, a belügyministerium központi vizsgáló állomásán bacteriologus. (Előadatott a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1914 február 27-iki ülésén.) Különböző külső befolyások a bacteriumok élettevékeny­ségére károsítólag hatni és a kórokozó csírákat ártalmatla­nokká tenni tudják. Az ártalmatlanná tétel elérhető ezen ala­csonyabb rendű organismusok elöléseivel s ez a desinfectio, de elérhető azáltal is, hogy fejlődésüket, szaporodóképessé­güket megakasztjuk, ez az antisepsis. E két fogalom össze­­cserélése volt az oka a desinficiensek értéken felül való becsü­lésének és ugyancsak ez ma az oka a fertőtlenítés terén egyik oldalról tapasztalt nihilismusnak a másik oldalról kárttevő polypragmasiával szemben. Ezen előadásban nem a nihilis­­tikus álláspont ellen akarok szólni, nem is a sokszor nagy fontosságúnak tekintett és épp ezért túlzásba vitt fertőtlenítő eljárások mellett vagy ellen akarok beszélni, hanem röviden összefoglalni szándékozom a desinficiálás kérdésének mai állását, különösen a fogászatra való tekintettel. A fertőtlenítő szerek hatásvizsgálata az utóbbi időben sok kritika tárgya volt, eredménye pedig nagy Pessimismus, a mi a gyakorló orvosban a fertőtlenítő szerekkel szemben fölébredt. Elég ennek demonstrálására fölemlíteni, hogy a legheroikusabb szer a sublimat közönségesen használt l%0-es oldatából bizonyos ügyességgel még napok múlva is kite­nyészthető a belé tett staphylococcus.1 Pendantja ennek a fertőtlenítőszerek őse, a cárból, melynek 5%-os oldatából még órák múlva is a staphylococcus számában alig megfogyva volt, a táptalajon újból növelhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom