Fogorvosi Szemle, 1914 (7. évfolyam, 1. szám)
1914-03-01 / 1. szám
50 Mit várhatunk a gyengébb szerektől és micsoda hatást remélhetünk akkor, mikor pl. eszközeinket az eset sürgőssége miatt csak percekig tehetjük ez oldatokba? Azonban ennek fordítottjával is találkozunk. Ha pl. egy aranylemezkét, ugyanolyant, mint a minőt a fogtöméshez használunk, szilárd táptalajra fektetünk, akkor nemcsak az aranylemezen, hanem annak egész távoli környezetében is elpusztulnak a bacteriumok, nemcsak a genykeltők, hanem az igen ellenálló lépfenebacillus is.2 Nem közömbös maga a szervezet sem a pathogen csirákkal szemben, mert míg a szájnyálban a megszokott saprophyta flora vígan tenyészik, addig az odajutott kórokozók legtöbbjének fejlődését és szaporodását a nyál megakasztani tudja. A sublimattal vetekedik a vér bactericid hatása. Mindezek oly tények, melyek csak látszólag vannak ellentmondásban. Ha a fertőtlenítés céljául azt tű izük ki, hogy valamely élő szervrészt vagy tárgyat teljesen bacteriummentessé tegyünk, akkor különösen az első esetben egy igen fáradságos, alig megközelíthető és épp ezért practice céltalan feladatra vállalkoztunk. Ha azonban nem absolut csírmentességet akarunk, hanem csak a kórokozókat akarjuk practikus értelemben megsemmisíteni, akkor áok és hatásos szerünk van és ezeket a szereket a fogászat mai állása mellett nélkülözni nem tudja, úgy hogy e téren a gyakran használt „nihilismus“ kifejezése csak annyit jelent, hogy ez elvnek vallója kevés és szerényebb desinficiensekkel beéri, szemben azokkal, a kik mindjárt túlzásba esve, felhasználják az egész fertőtlenítő készlettárt csak azért, hogy a már erősen megmart és épp ezért életképességében megkárosított fogszövetbe a végszónál vigyék be a meleg levegős ballon ezer és ezer mikrobáját. Mielőtt a fogászatban használatos fertőtlenítő eljárásokról beszélnék, még néhány specialis körülményről meg kell emlékeznem. A vegyi anyagokkal való fertőtlenítés tulajdonképpen a bacteriumokra gyakorolt méreghatás és mint ilyen, változik a milieu szerint, de változik a bacteriumfaj szerint is, mert a bacteriumok élő sejtek lévén, chemismusuk és így
