Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
50 tosabb érdem azonban, hogy egy kézben, és pedig orvos kezében kell lenni a tanulók testi állapotára vonatkozó minden adatnak A kérdés, lehet-e ily fáradságos módon eredményt felmutatni. Erről már meggyőz az 1. és 2. tábla, a melyekben fel van tüntetve, hogy a rossz fogaik betömésével hány tanuló hozta teljesen rendbe a száját, hány tanuló részben. A százalékuk az első osztálytól kezdve fokozatosan emelkedik és a 8. osztályban, már igen tekintélyes %-ot (lásd 24. lapot) Tanév Osztály Tanuló Adat Foga rendbe Rossz fogúak Tömött fogakkal Rossz fogak szám °/o szám °/o szám 1 °/o ossz. pro tanuló 1908/9 [-IV 612 608 174 28-6 434 71-4 93 17-1 1173 1-9 1909/10 11—V 552 518 154 29-7 364 70-3 150 28*9 1009 3'0 1910/11 III—VI 465 419 129 30-8 290 692 124 296 786 1-9 ér el. Nem vindikálom kizárólag magamnak az eredményt, de becsületesen hozzájárultam. Még jobban derül ki az eredményes működés, ha a mellékelt kimutatást tekintjük meg, a mely osztályonként föltünteti a rossz és tömött fogak átlagát egy tanulóra kiszámítva. Míg a fentiek értelmében az oszlopok az a része, a mely a tömött fogakra vonatkozik, egyre emelkedik, addig a rossz fogakra vonatkozó rész végig körülbelül egy szintben marad. Azaz sikerült a fogtömések propagálásával a rossz fogakat ugyanazon fokon megtartani, míg ha ez nem történt volna, akkor a rossz fogak száma rohamosan emelkedett volna az együttes oszlop tanúsága szerint. Azt hiszem azonban, a rossz fogak száma még nagyobb lett volna. A mellékelt táblázatban iparkodtam erre a kérdésre nézve még egy módon választ adni akképp, hogy az 1908/9. tanévben az első négy osztályról szerzett adatokat összehasonlítottam a következő év 2—5. és a múlt tanév 3—6. osztálynak adataival. Minden rovatban határozott javulás látható és a kinek csekély az eredmény, az vegye tekintetbe először azt, hogy a középiskoláink tanuló ifjúsága nagyon változik és így az újonnan jöttékké! a munkát elölről kell megkezdeni. Egészen
