Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
49 ban is. Részemről pl. a gymnasium első osztályába lépőket a nekik tartott előadásokban e tekintetben is kioktatom, viszont az érettségi előtt állókat figyelmeztetem fogaik rendbehozására, nehogy valami nagyobb gyuladás vagy rohamos fájás előkészületeikben őket megzavarja. Ezen előadások elsősorban az iskolaorvos feladatai közé tartoznak, míg az elemi népiskolában a tanítóra háramlanak, persze egyszerűbb alakban. Kapcsolatos ezen tanító eljárással a fogak megvizsgálása, a mit két alkalommal végezek. Mindannyiszor megnézem a fogakat, ha valaki fogfájás vagy más rokon baj miatt mulaszt, és serkentem, neve előjegyzésével ismételten buzdítom a rossz fogak betömésére. Ezenfelül minden évben egyszer, a mikor egyébként is végigvizsgálom a tanulókat — mint már említettem —, mindenkinek fogait is megvizsgálom, az adatokat törzslapjába bejegyzem és megmondom, hogy hány a rossz foga. Ezen alkalommal megdicsérem azokat, a kik rossz fogaikat megcsináltatták és rendes szájukat buzdításképp a jelenlevő tanulóknak megmutatom. A szülők értesítése középiskolákban ritkán szükséges és legtöbbször sikertelen, de óvókban és elemi iskolákban nélkülözhetetlen eljárás. Az ily vizsgálatot nézetem szerint csakis az iskola orvosa végezheti és ez egy ok — a sok mellett, —, hogy miért kell iskolaorvos már az óvodától kezdve. Tanító erre természetszerűen nem képes. Hogy fogorvos végezze, elvi szempontból nem tartom megengedhetőnek, bár Németország egyes városaiban a fogklinika orvosai megteszik, sőt akárhány helyen mindjárt ki is húzzák a rossz fogakat. Kétségtelen, hogy a fogorvos alaposabban vizsgál, főleg ha tükröt, sondát használ {Wallis),1 de viszont nagyon megzavarná az iskola rendjét, ha minden szaknak orvosa el-ellátogatna az iskolába és — azt hiszem — jó ideig teljesen meg lehetünk elégedve, ha mindaz a rossz fog meg lesz javítva, a mit az iskolaorvos egyszerű vizsgáló eljárásával meglel. A legfon-Schoolhygiene 1910. 7. sz.
