Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1912-03-01 / 1. szám

46 felette kívánatos volna. A kenyércsere is más értelmezést enged meg. A fogak hiányos foglalkoztatása, kevés munkája, folyo­mánya a mai konyhának, a mely minden ételt puhára készít, a mai iránynak, a mely minden ételt csak puhán szeret el­fogyasztani és irtózik minden új ételtől, a mely csak vala­mivel keményebb. A hús úgy omoljon szét a szájban, mint a vaj ; a 2—3 nap alatt megkeményedő házikenyérnél többre becsüljük a mindennapi friss, tapadós pékkenyeret stb. Ha felnőtt ember híve ezen iránynak, kinek fogai már kifejlő­dőitek, még nem baj, bár jó példája követésre buzdítja a gyermekeket ; de határozottan káros a fejlődő gyermek ko­rában, a mely szintén, ugyancsak mint a felnőtt, szereti kerülni mindazt, a mi munkát követel. Kis fiamtól, a kit a kifli megrágására, tépésére kívántam szoktatni, láttam, hogy dajkájával darabkákat lecsipetett. Felette örülök, hogy elő­adásomat követő vitában minden felszólaló, élükön Szabó József egyetemi magántanárral, nézetemet osztotta. Ezen né­zetnek adott kifejezést a svéd egyesület megalakításakor Oeberg1 fogorvos, míg Wallace1 2 tanár a kemény ételek tisz­tító hatását tartja lényegesnek. Megfelelő ételek tehát a kenyér, kifli, zsemlye héja, a száraz kenyér, a pirítós tészta, néha szalonna, a csontok ropogtatása-rágása, egész alma harapása, nem a szeletekre vagdalté s ha a marhahús véletlenül nem főtt vagy nem sült meg egészen puhára, az sem baj. Wallace egy egész sor javaslatot tesz a kisebb gyermekekre nézve. Az a gyermek, a melyik a friss levegőn űzött mozgásban megéhezett, a melyik ekképpen izmait erősítette, az, minthogy a rágó iz­moknak külön trophikus központja nincsen, szívesen fog rágni. A másik kérdés, a minek taglalása felvilágosító előadá­sokban feltétlenül szükséges, a száj és fogak mikénti ápolása. A régi czél, a fogszúvasodását okozó bacteriumok elpusz­1 The Child I. kötet 7. füzet. 2 Archiv für öffentliche Mundpflege, 1911, 49. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom