Fogorvosi Szemle, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1912-03-01 / 1. szám
34 rosszul megrágott, kevéssé nyálozott étel éveken át irritálja a gyomrot, bár az általuk elfogyasztott ételek elkészítése is legtöbbször hiányos volt. Érvül Fabes felhozza a betegség fellépésének idejét a 40 éves kor után, a mikor a fogazat a szolgálatot felmondta. A müfogak betevésével a legtöbb egyén néhány évig várni szokott: ez alatt a rágás tökéletlen. Hogy 46 eset közül 6-ban a fogak nem voltak rosszak, nem szól ellene, mert az idült gyomorhurut oka más is lehet. A kik az ételt — jó foguk daczára — elégtelenül megrágva nyelik le, a mohón evők, egyenlők a rosszfogúakkal. Látható, hogy a döntés nem könnyű és csak hosszabb, alapos megfigyelés alapján lehetséges. Charles Hermann1 csak akkor reméli az összefüggést a rossz fogak és egészségtelen száj, valamint az anaemia, testi-szellemi visszamaradás között némi tudományos pontossággal megállapíthatni, ha egy csoport gyermeket választanak ki rossz fogakkal és rossz tápláltsággal. Ezeket súlyra, magasságra és vérük haemoglobin-tartalmára, mondjuk 2 hónapi időközben kétszer kellene megvizsgálni, hogy fejlődésükről tiszta képet lehessen kapni. Azután — minden egyéb életrendi változtatás nélkül stb. — rendbe hozva fogaikat, két vagy több hó után ismét kellene őket megvizsgálni. A ki azonban ismeri a munka, a kor, évszak és nem befolyását a gyermekek fejlődésére, még így is csak nagy óvatossággal fog következtetést levonni. Talán, minthogy a tanulókra vonatkozó minden adatot törzslapjukba bevezetem az évenként négy ízben végzett mérési adatokkal együtt, idővel sikerülni fog a nyolcz középiskolai tanéven át megfigyelt esetekről ezen irányban kétségbevonhatatlan adatokra szert tennem, bár részemről egy cseppet sem kételkedem a rossz fogazat kóros befolyására a táplálék kihasználására, a tápláltságra, a vérre és feltétlenül már nagy nyereségnek tekintem a szervezet háztartása szempontjából, ha a fogazat 1 Archiv of Pediatrics, 1908 augusztus.
