Fogorvosi Szemle, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-06-01 / 2. szám
85 nem érinti a felső frontfogakat, az anyacsavarja pedig érinti a horgonygyűrű labialis csövét; az alsó fogsorban pedig ugyanilyen a beállítás, de ezenkívül a frontfogak dróttal odakötendők az ívhez, azaz elől az ívet meghosszabbítani. Ezen beállítás mellett tehát az elmozdulás megindul a felső fogsor distalis pontján és az alsó fogsor mesialis pontjain. A felső fogsorban egyelőre a frontfogak, az alsóban pedig a horgonyfogak stationaer maradnak. Ha ezen szándékolt elmozdulások sikeresen bekövetkeztek, akkor megváltoztatjuk a horgonylatot. A felső tágítóívet úgy állítjuk be, hogy érintse a frontfogakat és hozzákötjük őket az ívhez, az anyacsavart pedig visszaforgatjuk, hogy ne érintse a labialis csövet. A gummi húzó ereje most a frontfogakra hat, a horgony-moláris pedig stationaer marad; az alsó fogsorban pedig valamennyi mesialisan már elmozdított és az ívhez egészen odahúzott frontfogakat drótligaturával az ívhez rögzítjük, az anyacsavart pedig szintén visszafelé való fordítással eltávolítjuk a labialis csőtől, ennélfogva az alsó frontfogak stationaer maradnak, a horgonyfog pedig mesialisan elmozdul. Közbüleső feladatként szerepelhet egyes fogak rotatiója, meghosszabbítása vagy megrövidítése, a mit azonban itt nem tárgyalunk, mert az intermaxillaris ligatura hatásán kívül esnek és más erőforrással eszközlendők. A gummiligatura, mely az intermaxillaris horgonypontok közé van kifeszítve, sajátlagos jellemző hatása a mesiodistalis irányú erőkifejtés és elmozdítási képesség. Ennélfogva úgy látszik, hogy az első osztályú anomáliák correctiójánál, melyeknél nincsen mesio-distalis eltérés, nem is szerepelhet. Pedig nagyon gyakran használjuk ezen osztálynál is, de — és ez az érdekes — nem mesio-distalis elmozdítás létesítésére ! Előfordulnak olyan 1. osztályú esetek, melyeknél pl. a felső frontfogakat előre (labialis irányba) kell húzni, ezt pedig úgy eszközöljük, hogy ezeket a fogakat az ívhez kötjük és az ívet azután az anyacsavar forgatásával előrehajtjuk. De ugyanakkor ezen erő ellenhatásaképpen a horgonyfog (1. molaris) distalisra tolatik — ezt pedig nem akarjuk! Ilyen esetben alkalmazzuk azután az intermaxillaris
