Fogorvosi Szemle, 1910 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1910-03-01 / 1. szám
38 mon és Dr. Szabó ezen repedéseket a tökéletlen kályhának tulajdonították s nem helyeselték azon nézetemet, hogy a gyorsabb lehűlés a korona javára válnék, sőt ők azt állítják, hogy jobb ha még a kályhában egy platinlemezzel vagy meleg muflival takarjuk be a készítendő koronát, mert a gyors lehűlés törékenyebbé teszi a porczellánt. A bemutatott koronát így is hütöttem le, mert előttem is megokoltabbnak tűnt fel a hozzászólók véleménye. A tapasztalat azonban itt is mást bizonyított, t. i. az ily módon készült koronát tartósság szempontjából próbálva, az hamar eltörött ott, a hol porczellánmassával lett odaforrasztva a műfoghoz. Az eltörött korona darabjait újra egybeillesztve, új égetésnek vetettem azt alá; s a tapasztalt módszer szerint kivettem az égetés után a kályhából, kiegészítve a hiányokat porczellánanyaggal s a korona így határozottan erősebb lett. Nagyon természetes, hogy a porczellán lassú égetés által kevésbé törékenynyé lehet, kivált ha e czélra alkalmas berendezéssel bir az ember; hisz az edények is lassú lehűlés által lesznek tartósabbakká. De a műkoronák készítésénél eddig én ép az ellenkezőt láttam gyakorlati kísérletek útján végbemenni. Hogy mi ennek az oka, azt valóban nem tudom megmondani. Lehet hogy talán ép az Ash-féle porczellán-anyag sajátos tulajdonsága. A föntebbieket azért bátorkodtam megemlíteni, hogy ha valaki én utánam indulna, lássa az én tapasztalataimat, de egyúttal mások esetleg helyesebb hozzászólásait is figyelembe vegye s így mindkettőből tanulságot merítve, még helyesebb eljárási módra jöhessen rá, melyből ismét mindnyájan okulhatunk. Mert a tudomány tapasztalatok és helyes megfigyelések tömegének szerves egészszé való olvasztásából áll, mely az emberiség üdvére nézve nagy fontosságú felfedezéseknek utat tör.
