Floridai Bajtársi Híradó, 1985 (3. évfolyam, 1-3. szám)

1985 / 2. szám

I ■“■hogy a tagjaik felengedtek^ úgy beszédjük is.Kulcsár mohón szivta a Honvéd cigatetta kesernyés füstjét, miközben bemutatta öt társát*- Ez itt kérem a világhirü kézugrómüvész, Taramello, az Aipesi x’alu legnagyobb száma volt, igazi nevétfKárász István honvéd. Az ott Herkules a súlyemelő, azaz Benkö János honvéd.Amaz^angalino,..a harmonikaművész és énekes, igazi neve'11 a ne só Károly. valamikor a ^öld hadászban megbolondul­tak érte a ligeti lányok, ha énekelni kezdte; A nizzai pálma promenádon szerelemről dalolt a madár ..."hej, de szép idő is volt az.-Ja igen, ez meg itt a kardnyelö és tüzevö Volcanos, alias Spiegel Ferenc, a Franz­­stadtból és itt van még Lakatos Lőrinc népzenész, hegedűművész, másszó­val cigány.Hogy magamról is mondjak valamit, én vagyok Svengali, a vi­lághirü varázsló, átváltoztáto és eltüntető bűvész.Egykor nagy szám vol­tam a Beketovban, majd később a xényes cirkuszban. Ez az együttes kérem, ahogy tetszik látni, a tábori szinház. Megmelegedett a konzerv és a forró gulyás jólec esett az átfázott ka­tonáknak. Svengali evés közben tovább folytatta;- Mert kérem, mi katonák és artisták is vagyunk egy személyben és a gyaloglás azért is volt olyan fárasztó, mert a puska mellett a vasgolyó­kat, láncokat, fakockákat, szóval az összes kellékeinket is magunkkal ci­peljük.-Az alezredes ér mar régen megígérte a szabadságot, csak éppen még egy turnénk vßlt hátra. lisztára törölték a csajkákat. A súlyemelő három adagott evett.- Még otthon a városligetben aLlt össze ez együttes és egy évét jár­juk már Oroszországot. Kimegyünk 3 legelhagyottabb magyar egységhez is, előttünk nincs akadály és mi nem ismerjük a fáradtságot, de azért a múlt­kor szörnyen megjártuk. Soha nem feledjük el, amig élünk. A többiek is bólogattak, hogy biz0ny azt elfelejteni nem lehet soha ami a multkorjában történt. Svödtünk velük.- ^át hogv volt 9z a pórúljárás, talán a pa?tizánoknak játszottak ? Kulcsár végre szomorúan elkezdte:- Amikor elindultubk a lizséböl és még előtte a katonai bizottság meggyőződött arról, hogy nem valami linkászok, hanem igazi művészek va­gyunk,- mindegyik artista igazolvánnyal - az én parancsnokságom alatt inditottak bennünket Oroszországba. A feladatunk az volt, hogy szórakoz­tassunk és egy kis ligeti vidámságot vigyühk a honvédek közé. A baj ott kezdődött kérem, hogy amikor mi elindultunk, lábori Szinház néven, né­hány szinész ás szinésznö is elindult Oroszországba, hogy majd a kórházak­ban, meg a tartalékban lévő, frontmögötti katonákat szórakoztassák. ^alaki megjegyezte;- Persze nagy volt a konkurencia .... Kulcsár őrmester a fejét rázta.- ^ás történt itt kérem. Borzalmas dolog. De tessék engedni, hogy sorjában elmeséljem| az eseményeket. Hévből az Aykler alezredes úr kül­­dó'tt ki bennünket különböző helyekre j-^e-iehol a Dnyeszna folyó melleit, egy minden Összekötetéstől messze lévő honvéd, egység már régen kért egy ‘kis szórakoztatási..lbehéz volt oda eljutni, még a tábori posta is csak __ a legkörülményesebben vergödőtt_á± a partizán erdökörj.Most aztán vala­hogyan értesültek a rádióból és. kérték., ha ők is részesülhetnének valami _ kis szórakoztatásban, mert már igen rájuk férne a sok partizánkodás u-_ tan.Igv azután az alezredes úr még aznah elküldte a távmondatot;"3zóra­­___koztató csoport útnak indult, _Kulcsár József, plusz öt fö." ....A csajkafebéiben komiszkenyér pirult és azt rágcsáltuk közben.- Eát azutan felvételeztük a háromnapi hideg élelmet és nekivágtunk ,_a nyílt...paranccsá^3. Dnyesmna felé. valahogy csak elvergödtünk egy német

Next

/
Oldalképek
Tartalom