Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-10-01 / 6. szám

V 12 Felvidéki Méhész. jó esőzések után, a növényzet ujult, akárcsak egy jó májusi eső után. Esők és éjjeli harma­tok fejlesztettek nektáriát, a mit a méhecskék nagy szorgalommal hordanak és raktároznak el, úgy-annyira. hogy egyes családjaimnál az utolsó keretben is szépen csillog a méz. Szeptember hónapja kimentette az aggódó méhészeket, a telelés válságos helyzetéből. Szamoslippó, 1917. szept. 25. Kiváló tisztelettel: Nagy Péter áll. isk. igazgató tanító. tanácsadó (E rovatban útbaigazításért hozzánk fordulóknak adunk választ. Ha a kérdés sürgős feleletet kíván levélben küldjük meg tanácsainkat, s amennyiben azok álalános érdeknek a feleletet e rovatban mégis mét éjük.) 11. kérdés. Sz. L. Ungvár. Méhcsaládai- mat beteléltem, amint azt lapunk múlt hónapi számában-olvastam. Kaptáraim többnyire egy- falúak. Tegyek-e a költőfészek fölé vánkost? 11. felelet. Az egyesfalú kaptár vékonyabb és vastagabb deszkából is készülhet. Láttam már két collos (5 cm-es) deszkából épített kap­tárt is. Ezzel szemben olvastuk lapunkban, hogy a 13 miliméteres anyagból készült kaptárban is pompásan kitelelt a méhcsalád. Nem irta meg tehát, hogy kaptárai milyen vastag deszkából készültek. Mert ha a kaptárok oldalfalai 5-6 cm-es deszkából valók és egyéb­ként jól záró ajtójuk van, s nem repedezett az aljuk, vagy a tetőjük, fölösleges a téli takaró. Ha vékonyabb a kaptárfal, vagy gyönge a méh- lakás, használhatunk téli takarót a költőfészek fölé és mögé, de csak akkor, ha erős a szél­járás. Egyébként téli vánkosról — amint azt Ön említette — ne is beszéljünk! Avúlt dolog, túl­haladott álláspont ma már az. E helyett téli takaróúl nehány réteg újság­papirost alkalmazunk úgy a födődeszkák fölé, mint az ablak és az ajtó közé. 12. kérdés. Z. Gyula Miskolc, Kedvelt la­punk tanítása nyomán méhészkedni szeretnék. Sok szépet, jót olvastam e lap keretében, s kü­lönösen a Vidéki levelek egymással versenyezni látszó buzgósága arra ösztönzött, hogy még az idén nehány méhcsaládot szerezzek be. Kérem kedves, jó Szerkesztő urat adjon nekem nehány sorban a jövő hónapi lapszámban tanácsot, ho­gyan szerezzek méhcsaládokat. 12. felelet Legnehezebb gondja a kezdő méhésznek az áttelelés. Az esetleg mutatkozó nehézségekkel szemben tehetetlenül kapkod, aggódik. A természettől sem várhatja, hogy könnyítsen a gondjain éppen télszakán. Sok kezdő megbánta már, hogy ősszel szerezte be a méhcsaládokat. Aki tavasszal vásárolja a törzseket, annak, mint kezdőnek, nem volt telelési gondja, s emellett őszig elsajátíthat annyi jártasságot, hogy az első áttelelés föltételeit inkább megérti. Szerezze be tehát mint kezdő méhész Ón is tavasszal a méheket, mégpedig tisztúló kirö- pülés után, a méhek kijárásának a legkezdetén, vagyis a tavaszi virágzás megindúlásakor, ami­kor a fűz, a mogyoró és a som virága nyílik. Vannak, akik azt ajánlják a kezdőknek, hogy méhészkedésüket rajjal indítsák meg. Nem osztjuk ezt a vélekedést. Nem pedig azért, mert a rajjal való bánásmód sokkal ne­hezebb, körülményesebb, mint a törzs tavaszi gondozása és fejlesztése. Majd eljut a kezdő a rajzás fejezetéhez akkor, amikor már megszokta a törzszsel való bánást, amikor tapasztalt és olvasott is már, és amikor saját méhcsaládja megrajzik és nem lesz már olyan nehézséges a raj fejlődésének az irányítása és figyelemmel való kisérése. Pörgetett és lépes­mézet bármily mennyiségben a legma­gasabb napi áron vesz a a Szatmárnémeti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom