Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1917-10-01 / 6. szám
6 Felvidéki Méhész. Az első föltétellel: az anyaság kedvező állapotával tisztában vagyunk már. E közben a második kérdés felől is tájékozódtunk, vagyis láttuk, hogy elég népes-e a család. Ha sűrűn nyüzsögnek méhek a lépűt- cákban és tömören födik a hasítást, ez is megnyugtató. A jövő tavaszig elég méz akkor van a kasban, ha a veselépek (a két szélső lép) mézzel teltek. Ha üresek volnának, szúrjunk erős drótot (aminő a kötőtű) a kasba, csúcsától lefelé jó harmadnyi magasságban úgy, hogy merőlegesen szűrődjék a kötőtű a lépbe. Ha mézes lesz a kihúzott tű: elég méze van a családnak, s a harmadik föltételre is megszereztük a tájékozódást. Negyedik kívánalom, hogy szép, rendes legyen a lépépítmény. Ha jól meggyarapodolt idei raj a család, akkor szép arányos is az építménye. A rajzott törzs lépei azonban nem egyenletesek. Némely lép széle öblös; a másik lép esetleg föltűnően hosszabb ; lehet, hogy a dol- gozóslépet herelép hozzáépítésével nyújtotta meg a család Szeljük szépen egyenletesre a lépek végeit és vágjuk ki a heresejtes lépet, de csak úgy, ha nincs bennük méz, vagy ha nem nyúlnak le mélyen, illetően magasan a kas csúcsa felé. Ebben a két esetben csak tavasszal metszhetnők ki a hereiépeket, de szinte bizonyos, hogy újra hereiépet építenek helyébe a méhek. Ötödik szükség a melegtartó jó lakás. Ilyen a zsúpból kötött kas. ha jó vastag a gyű- rűzete. A vesszőből font és tapasztott kas nem tart elég meleget. Alkalmazzunk rá zsűpburko- latot. Áztassuk be jól áthatóan a zsúpot, hogy szorosabb lehessen a burkolás és kössük össze aminő szorosan csak lehet, a kalászok alatt és miután levágtuk a kalászokat, borítsuk a zsúpot úgy a kasra, hogy a kötés belül essék a kas csúcsára. Egyengessük el most a zsúpot köröskörűi a kason és szorítsuk a burkolatot a csúcs alatt szűkebb, lejebb meg bővebb-bővebb 4—5 gúzzsal a kasra; azután állítsuk csúcsára a kast, s akasszunk a csúcsnál levő gúzsba drótot, mellyel fűzzűk össze jó erősen és szorosan a többi gúzst. Ugyanígy kötjük össze túlnan és a kas körül 4—6 helyen a gúzsokat, a drótszálak végeivel pedig agyonvarr- juk a kas peremén a fonadékot, hogy ne foszladozzon. Ha még körűlvágjuk ollóval a kas alján a zsúpburkolatot, készen is vagyunk. A kasra borított zsúp a lekötés előtt, lazán, legalább 3 újjnyi vastagon takarja a kast. A gúzzsal-dróttal tömören leszorított burkolat alatt télen a hidegtől, nyáron meg a forróságtól nem szenved a méhcsalád. Az így burkolt és a szabadban álló kasok csúcsára elhasznált öreg, zsíros kalapot borítottak a régi méhészek -r- nagyon okosan azért — hogy csapadékos időben ne ázzék át a kas csúcsa. Az egerek és cickányok ellen pedig úgy védelmezték a méheiket, hogy kéztővastagság- nyíra körűlkoszorúzták bojtorjánnal a kas alját. Hogy a kijárónyíláson se osonhasson be egér, vagy cickány (nyár végén meg a halálfejű lepke), alkalmazzuk a kasokon is a kaptárok kijáróira ajánlott rácsot. A kasokban tenyésző méhcsaládok őszi megvizsgálása alkalmával anyaság és népesség tekintetében hiányosoknak talált családok nem hagyhatók meg egymagukban, hanem egyesí- tendők. Ennek a módjáról külön közleményben lehet csak szó. Az olyan család, melynek az anyja kifogástalan és a népessége sűrű, de a mézkészlete talán csak a tél végefeléig látszik elégségesnek, egymagában is meghagyható és szépen eltartható a jövő tavaszi hordásig úgy, hogy amikor etetésének a szüksége a tél végén látszik, kerek nyílást vágunk a kas csúcsán és langyos híg mézzel megtöltött, s ritkább szövésű vászonnal bekötött befőttesüveget borítunk a nyílásra, melynek a hézagát az üveg szája körűi betöm- ködjük ronggyal, szösszel, mivel, az üveget meg körűlgöngyöljük valami melegtartó ruhafélével, s ha kifogyott az üveg, újra meg újra megtöltjük azt. Válaszom a cukorügyre. Kezdő méhészkoromban egy alkalommal méhcsaládaimnak nem volt megfelelő mennyiségű téli táplálékuk biztosítva. Csak ebben az egy esetben voltam kénytelen szeptember elején 3 klgr. kristálycukrot feletetni családonként. Hogy méheimel tavaszra a vérhas megtizedelte beismerem, de azt merem állítani, hogy as augusztus hó folyamán feletetett kristály cnkor már nem okozhat vérhast. mert a méheknek elég idejük van azt átdolgozni. Az az állítás nem állja meg a helyét, hogy a kristály cukor kiosztása kapzsiságra szoktatná a méhészeket, mert az igazi méhész nem lehet kapzsi. Az igazi méhész előtt a méh az első és csak azután következik ő. Különben a józan ész is azt diktálja, hogy a kamatért ne tegyük kétségessé a tőkét. Az
