Felvidéki Méhész, 1917 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1917-12-01 / 8. szám

Felvidéki Méhész. 5 lenebb dolog alig van az egyes betegségeket leszámítva. A szétszórt családoknál alig fordúl elő rablás. Az elmondottakból kiindulva ma már csak egyes kaptárokat készíttetek ócska deszkából vagy bádogból készült tetővel látom el azokat, melyek minden időben künn vannak az egy­mástól távol álló gyümölcsfák alatt. Királydaróc. Szőcs Dávid, közs. jegyző. E g'yesiiletünk t. tagjaihoz. A méhcsaládok tavaszi etetésére szükséges kristálycukor kiutalása iránt szükséges intézkedéseket már megtettük. A földművelési minisztériumban nyert információk alapján értesülést szereztünk, hogy a pénzügyminisztérium a méhek etetésére 1000 métermázsa kristálycukrot bocsátott az Országos Magyar Méhészeti Egyesület rendelkezésére oly meghagyás­sal, hogy azt a vidéki egyesületek között a tagok arányában ossza szét. Tagjainkra való hivatkozással egyesületünk 200 mé­termázsa cukrot kért az O. M. M. E.-től, melyet megérkezése után nyomban szét­osztunk azoknak a tagjainknak, akik mai lapszámunkhoz csatolt kimutatást kitöltve december hónap végéig egyesületünk cí­mére (Böszörményi-útca 23.) megküldik. A cukornak a tavaszi etetésre mi­ként történő fölhasználásáról lapunk ja- nuáriusi számában ismertetőt hozunk. A Fölsőmagyarországi Máhészegyesület elnöksége. Kertészkedők figyelmébe! MEGJELENT a [ Mutatványszámot küld a kiadóhivatal. Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. Többtermelós. A reánkerőszakolt világháború sok olyas­mire tanított meg bennünket amiről addig sej­telmünk sem volt. Ellenségeink által tervezett kiéheztelési cél hajótörést szenvedett! És váj­jon min? Bőséggel megáldott hazánk, termé­keny rónáin. A termények fogyasztásának ész­szerű és takarékos beosztásán. »A többtermelés« jelszaván! Igen, többtermelés! Ez legyen a jel­szavunk most, ez legyen a háború után is! Ró­náink, bérceink kiaknázhatatlan források, csak ésszerűen aknázzuk ki azokat. Hazánk kedvező fekvésénél fogva földművelő ország. A földmű­velés szoros összefüggésben áll az állattenyész­téssel. Az állattenyésztésben figyelemreméltó helyet foglal a méhtenyésztés. A méhészeltel já­ruló csekély kiadás miatt, az állattenyésztés leg­jövedelmezőbb ágának tekinthető. — Egy kis is­meret, hozzáértés, a mi pedig gyakorlat útján könnyen elsajátítható, jó hasznot és kellemes, minden állással összeférhető foglalkozást nyújt. A hazának, hivatásunknak, nagy szolgálato- tot teszünk, ha most a téli hosszú estéken, a mikor a méhesben már teendőnk nincsen, ösz- szejöveteleket rendezünk az iskolában, nép­szerű méhészeti előadásokat tartunk, ismertetve a kaptáras méhészet előnyeit és jövedelmező­ségét. — Készíttessünk átmeneti ládikákat, hogy azok annak idején készen legyenek. Szándéko­san nem készíttetek egyenesen kaptárokat, mert az anyag mai nagy ára miatt célom csődöt mondana. Majd, ha egyszer az átmeneti ládikákban csillog ai fog a méz és látni fogják mint dolgoznak a méhek, szívesen áldoznak kaptárokra is. — Készítsünk kis statisztikát a méhészetről és így szemléltetve bizonyítsuk állításunkat. Hassunk oda, hogy minden méhész, minden méhbarát lépjen be egyesületi tagnak. Ismertessük az egyesület cél­ját és a tagok előnyeit. Világosítsuk fel a népet, hogy a háboru tömérdek költséggel jár és ennek fedezése adó­fölemelést von maga után. Tehát mindenkinek kötelessége odahatni, hogy több kiadásai fedez- hetése végett, gyarapítsa jövedelemforrásait is. — Ez pedig a méhészet beállításával, játszva érhető el! Tettre, a méh szorgalmával! Nagy Péter, áll. isk. igazgató-tanító. egyezzünk # fiadifiölcsönt l

Next

/
Oldalképek
Tartalom