Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-04-26 / 9. szám

TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP.

= MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. =

Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér.

I

i

i

■

i

Felelős szerkesztő:

Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ

J A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére | Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá | ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- l zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér.

„Fel munkára nők, a haza hiv!“

E czim alatt dr. Reichel egy szózatot intéz a német birodalom asszonyaihoz, amit mint szövetségesek mi is meghallgathatunk.

A világ minden része ellenségként szervezkedik a végső küzdelemre s a birodalom a végsőkig feszíti minden erejét nem csak a megdönthetien ellenállás teljesítésére, hanem hogy a közélet rendjét odahaza, otthonában is azon állapotban tartsa fönt, amint azt a nagyidő szükségig hogy minden jogos szükségletet kilehessen elégíteni. Munkára nők, a haza hiv benneteket ! fordul a lipcsei után minden hatóság az összes nőkhöz, kik a vidéken vannak, mert ők bírnak hivatással a mezőgazdaság terén végzett és végzendő munkájokkal a közélelme- zés ügyének rendkívüli fontos szolgálatot tenni s felhívásában kiemeli, hogy a haza jövője, a lakosság megélhetése függ munkájoktól.

A férfiak 17 éves koruktól 60 éves korukig a törvény által vannak a köz szolgálatára kötelezve, mig a nők csak önkéntesen teljesítenek a köz érdekében szolgálatot s igy helyén van a figyelmeztető felhívás, hogy sorakozzanak megszámlálhatatlan tömegben a haza védelmére szükséges segítő munkára most, midőn a jövő évi termés előmunkálataival és a hadi és házi muníció előállításával azt megteremteni itt az idő.

Ezen felül a háború tapasztalatait tanulmányozva kell a belső házi munkák mellett az ipar és közigazgatási téren a női erőket a viszonyok szerint fokozottab mérvben érvényesíteni, hogy az átalakulás és fejlődésben levő szociális és közgazdasági életben a háború után

fi „Felsőbányái Hírlap" tárcája

Jóslat.

Micsoda szép, csodálatos északi fény Gyuladt ki fönt az oroszok egén ?

Igaz szabadság napja ott e nap ?

Vagy márciusnak villódzása csak ?

Mi ez ? Valóság, vagy csak képzelet ? Szivárvány a nagy vérözön felett ? . . .

— A hóniezöket ki látná be innét?

A megfejtéssel várjunk egy kicsinység.

Mert ha a népjog kelő napja ez :

Holnap, vagy holnapután béke lesz!

Szabolcsim Mihály.

A Romano vök.

A czári család.

Az orosz forradalomnak egy eredménye hamarosan nyilvánvalóvá lett: IJ. Miklós czár kényszerítve (a mi nem ritka eset a muszka históriában) lemondott a trónról, átadva azt testvér öcscsének. A jövő azonban a szokásosnál is titokzatosabb, hogy mit hoz magával, mert Oroszországban minden lehetséges. A régi barbár, söa meggyérült s megrokkant férfiak pótlására, minden irányban felhasználhatók legyenek.

Ez irányban mind jobban terjed a német birodalomban az eszme úgy, hogy immár az ötszázat is meghaladja a mü és szervezet, melyek a nők közszolgálati viszonyait tárgyalják s igy nyert a hadvezetés központi szolgálatra is dr. Lüders Erzsébet vezetése alatt önálló női osztály berendezést, úgy, hogy a katonai irodai munkát már nagyrészt a nők látják el, mi mind nagyobb kiterjedést ölt.

Ezen beosztást a háború utánra még fokozni kívánják, mert erős a meggyőződés, hogy a munka szükségét a béke fokozni fogja, miért is a nőknek a családi élet keretében való elhelyezkedése mellett nem akarja megengedni, hogy mint egyszerű divatbáb szolgáljon luxusként, hanem mint a társadalomnak minden irányban teremtő munkás tagja legyen a nagy nemzeti munka részese.

Éhez azonban megfelelő oktatás szükséges s igy birodalmi törvénnyel kívánják kimondatni, hogy minden nő, bármily állásban lehetőleg otthonán kívül női munka-tanfolyamra köteleztes- sék 18 éves korig, hogy igy kiképezve ép úgy a szolgálatra, mint saját háztartása vezetésére alkalmas legyen.

íme a német alaposság a háború tapasztalatait hogy igyekszik már a jövő béke érdekében megteremteni: maracljunk-e miéi, kik a háborút méltó szövetségesként küzdöttük velük ?

Ugy-enein s igy méltán kérhetjük mi is a mi asszonyainkat most a tavasz kezdetén: fel asszonyok a munkára, hiv a haza s ha a béke áldása jön, munkátok eredménye biztosítja hazánk és hazátok boldogságát. stoii Béla.

tét előítéleteiben elfogult primitiv ország egy Nagy Péter czár és Katalin százada alatt Európa legnagyobb hatalmává küzdötte fel magát s népének szelleméből kimerithetetlenül fakasztotta a művelődés bő forrásait, melyek képesítették arra, hogy a nyugat-európai czivilizáczióhoz simulhasson. Annál a népnél, mely sorsában, történetében a legváratlanabb fordulatok egész sorát mutatja, semmi sem lephet meg bennünket.

Nagy Péter uralkodása még a XVIII. századbeli Oroszországot mutatja a maga bárdolat- lan, félvad erkölcseivel, dölyfös idegen czivili- zátoraival. Azóta több mint egy század folyt le, oly század, mely alatt Oroszország haladása óriási lépésekkel jutott előbbre. De minden trón- változásnál, mondhatnék, megújult a harcz is, mely egyfelől a reformok, másfelől a merev kényuralom hívei közé dobta oda Eris almájául a czári hatalom birtoklását.

Az első orosz fejedelem, az ezer év előtti Rurik ivadékaitól származó kilenczvenhét családból ma már csak hatvan egynéhány dicsekedhetik azzal, hogy igazi „Rurikovics“, hogy igazi sarja azon háznak, mely ezer év alatt több mint nyolczvan uralkodót adott Oroszországnak, köztük sok olyat, a ki Árpád-házi királyainkkal is szoros összeköttetésben volt s a mely orosz uralkodóháznak harminczegy fiú és tizenegy leány sarját avatta szentté az orosz egyház.

Ezek a még virágzó Rurikovicsok mindössze tiz nemzetségből veszik eredetüket, melyeknek közös őséül Rurik dédunokáját, Szent Vladimírt nevezi a genealógia. Csak Vladimir

Városi közgyűlés.

— 1917. évi április hó 14-én. Elnök: Farkas Jenő kir. tan. polgármester, jegyző: Spáczay Gyula ki. tanácsnok, h. főjegyző.

1. Olvastatott f. év március hó 30-án tartott pénztárvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és leletkimutatás, mely szerint a pénztár rendben találtatott. Tudomásul vétetett.

2. Vármegyei alispán 5964-1917. sz. rendeletével Felsőbánya sz. kir. r. t. város tűzrendészen szabályrendeletét kormányhatósági jóváhagyási záradékkal ellátva megküldi. A jóváhagyott tűzrendészed szabályrendelet a közgyűlésben meghirdettetett s további eljárás végett a tanácsnak kiadatott.

3. Olvastatott „Pro Transsylvánia“ orsz. segítő bizottság kérelme az erdélyi menekült családok felsegélyezése tárgyában. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg az erdélyi menekültek családjai részére társadalmi utón gyűjtést rendezni és a gyüjtőiven Felsőbánya város részéről 100 (egyszáz) koronát aláírni határozta.

4. Olvastatott az 1916. évi rendőrségi államsegély felhasználása ügyében a bizottság javaslata. A közgyűlés a bizottság javaslatának elfogadásával az 1915. évre kiutalt államsegélyt a rendőrőrmester rendőri fizetések kiegészítésére, továbbá a hadbavonuit rendőrök pótlására szükségessé vált és felfogadott egyének napdijának, valamint a költségelőirányzatban felvett rendőri kiadások fedezetére fordítani határozta a főszámvevő által beterjesztett kimutatásban feltüntetett összegek arányában. A beterjesztett kimutatást elfogadta s jóváhagyási záradékkal ellátva vármegyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozta.

5. Olvastatott az 1917. évi rendőrségi államsegély felhasználása ügyében a bizottság javaslata. A közgyűlés a bizottság javaslatának elfogadásával az 1917. évre kiutalt rendőrségi államsegélyt a rendőrőrmesteri s rendőri fizeutódja Nevsky Sándor alatt, a tizenharmadik században lép a Romanovok első őse a világ- történelem színpadára egy beköltözött porosz törzsfő személyében, ki miután a keresztségben János nevet kapott, Kobyla (kabala) melléknévvel törzsatyja lett a jelenleg uralkodó háznak.

IV. Iván első feleségének, a Szép Romanov Jurjev Anasztáziának köszönheti unokája, Mihály, Moszkva trónját, miután Godinov Boris üldöző karjai elől csodálatosan menekülve, alig 5 éves korában, a moszkvai nagy nemzetgyűlés által 12 évvel utóbb egyhangúlag fejedelemmé választatott. A megbukott lengyel uralom orgyilkosok által kerestette halálra kosztromai ősi fészkében, hová anyjával menekült s csak egy Szuszanin nevű paraszt hősi feláldozása menthette meg életét, mint azt Glinka hires dalmüve : „Életünket a czárért!“ oly szépen örökítette meg. De alig tette fejére a nemzet bizalma által kiérdemelt koronát 1613-ban, bölcs és mérsékelt kormányzása, ép úgy, mint utódjáé, Alexis Mikhailovicsé, Nagy Péter atyjáé, a békés megszilárdulás éveit hozták az annyi belvillongástól dúlt népre s kifejlesztették benne azon erőket, melyek Oroszország nemzeti állammá alakulása szempontjából kívánatosak voltak.

Ettől fogva vált csak Oroszország története Európa történetévé. De hogy az lehessen, hányszor kellett a nyers erő jogát elébe tenni a törvény betűinek. Hogy a testileg és lelkileg beteg Ivánt, Alexis czár első házasságából született fiát, félretolja utjából. Nagy Péter-nek, a második házasságból eredő fiúnak, az állam-