Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)

1917-04-26 / 9. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

tésének kiegészítése, továbbá a hadbavonult rendőrök pótlására szükségessé vált és felfogadott egyének napidijának, valamint a költségelő- irányzatilag felvett rendőri kiadások fedezetére fordítani határozta a főszámvevő által elkészíttetett kimutatásban feltüntetett összegek arányában. A beterjesztett kimutatást elfogadta, jóváhagyta s jóváhagyási záradékkal ellátva a vármegyei törvényhatósághoz beterjeszteni határozta.

6. Olvastatott Dukrét Gyula kéményseprő kérelme a kéményseprési dijak felemelése ügyében. A közgyűlés a bizottság javaslata elfogadásával tekintettel arra, hogy a kéményseprési dijak 88-1916. kgy. sz. határozattal 30 fillérre már felemeltettek, ezúttal csak a nem kötelező seprési dijakat állapította meg és pedig: takaréktűzhely egy sütővel egyszeri seprési dija 30 fillér, két sütővel 40 fillér, vaskályha után 30 fillér. Azután tekintettel arra, hogy seprésdijak felemeltettek, a városi kémények után járó eddigi évi 249 K dijat 1916. januártól kezdődőleg évi 300 (háromszáz) koronára felemelni határozta.

7. Polgármester előterjeszti, hogy a múlt év folyamán történt halálozás egyes tagok egyéb elfoglaltsága miatt egyes bizottsáyok kiegészi- tendők lennének. A közgyűlés a tett előterjesztésre a pénztárvizsgáló bizottságba a képviselő- testület részéről rendes tagokul Maiker József, Alexy Pál, Lévay Károly a gazd. és pénzügyi és építkezési bizottságba pedig Maiker József képviselőtestületi tagot megválasztotta.

8. Varga Gyula halmii ügyvéd Felsőbányán levő és folyó év január havában részben leégett lakháza kijavítására épületi fák kiadását kéri. A közgyűlés a bizottság javaslatával meg- egyezőleg tekintettel arra, hogy kérelmező, mint állandóan Halmiban letelepült lakos itteni eredeti illetőségét elvesztette, részére a kért épületi fát tövön és pedig a keményfa köbméterét 40 K, a lágyfa köbméterét 12 K árban határozta kiadni és egyben felhívja, hogy az építkezésre vonatkozó terveit mielőbb mutassa be.

9. Olvastatott a nagyméltóságu földmive- lésügyi m. kir. miniszter urnák 5394 — 1917. sz. leirata, a kisbányai erdőeladás ügyében. A közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával határozatilag kimondta, hogy amennyiben a szóban levő erdő eladási ára már három ízben lett költségelőirányzatilag a városi kiadások fedezetére felvéve s amiatt, hogy ez kellő időben be nem folyt, a városnak kölcsönt kellett felvennie, mely után magas %-ot fizet; továbbá egy uj becslés és uj árverés miatt ismét hosszabb idő után juthatna a város ezen bevételhez; a felsőbb jóváhagyásokra megkívánt idővel pedig az árverés ideje eltolódnék oly időre, amikor az uj becsléstől kívánt magasabb ár elérése kétséges lenne, a nagyméltóságu m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz újólag fel- terjesztést tesz, hogy tekintsen el az uj becsléstől és árveréstől s engedje meg, hogy a város Bernát Dezső és társa ajánlatát fogadhassa el, annyival inkább, mivel ennek elfogadásával kilátásba helyezett iparvasut létesítése esetén ezen erdőhöz közelebb eső vágásterületek ezután jobb és kedvezőbb kihasználása van biztosítva és a város is ezen bevételhez jutva a magas kamatok fizetése terhei alól mentesül. Egyben a felterjesztés sikere biztosítására kiküldte kir. tan. polgármestert, hogy ez ügyben az illetékes minisztériumnál személyesen is járjon el.

10. Olvastatott a városi szülésznők kérelme háborús segély iránt. A közgyűlés a bizottság javaslatával megegyezőleg tekintettel a háború következtében előállott és rendkívül megdrágult megélhetési viszonyokra, a kérelmet jogosnak találta s a szülésznők részére f. évi január 1-től kezdődőleg és pedig Zsigmond Agnes részére év 60 (hatvan) K, özv. Dravetzky Károlyné részére évi 120 (egyszázhusz) koronát megállapított és kiutalt.

11. Olvastatott a tizedek újabb eloszlása tárgyábau a bizottság javaslata. A közgyűlés a bizottság elfogadásával a várost tiz tizedre osztani s ehez képest tiz uj tizedest az eddigi évi díjazás kétszeres összege, vagyis évi 12 (tizenkettő) K dij mellett felvenni határozta; a tizedeket következőleg állapította meg:

I. tized. Hunyadi Mátyás-utca mindkét oldala, Lugossy-utca, Rendőr-köz, Csillag-utca, Malom-tér.

II. Nagybányai-utca mindkét oldala, Kossuth Lajos-utca, Hunyady János-tér.

III. Szaitz-utca, Kohó-tér, Part-utca, Amb- rus-tér, Rét-utca.

IV. Kölcsey-tér, Liget-csoport, Patak-utca.

V. Árpád, Zsák, Kapnik, Kereszt, Lanczky, Komocsy-utcák.

VI. Vörösmarty, Puskás, Temető, Kórházutcák, Hámp-tér, vasúti állomás.

VII. Rákóczi-ut, Hegy-utca (a kozák háztól felfelé mindkét oldal.

VIII. Kálvária-utca, István-tér, József-köz.

IX. Forrás-utca, László-tér, Iskola-utca.

X. Borkút, Bányász, Honvéd, Fazekas-utcák, Bányász-köz.

12. Olvastatott özv. Brettschneider Bélá- nétiak az özvegyi nyugdíj után 5°/o-os kamatok megtérítése tárgyában hozott közgyűlési határozat ellen beadott fellebbezésre hozott 50/1917. bjkv. —1088/1917. alisp. szánni véghatározat, mellyel a kérelmet megtagadó közgyűlési határozatot a felebbezés elutasításával jóváhagyja. Tudomásul vétetett.

A felmentettek jelentkezése.

A felmentések ellenőrzése és felülvizsgálata czéljából a Felsőbánya város területén tartózkodó vagy itt alkalmazott magyar és osztrák

csínyhez kellett folyamodnia. S ezt az eszközt szentesítette Nagy Péter utódainál is, kik a vér és erőszak uralmát hagyományossá tették. Oroszországban. Hiszen Katalint is Mencsikov prok- lamálta, II. Péter végrendelet alapján uralkodott, Anna czárnőt a szenátus és a hadsreeg választotta meg, Iván ukáz alapján lett czárrá. Erzsébet a nép akaratára hivatkozott, III. Péter pedig Erzsébet kegyelméből lépett a cári trónra, így uralkodott Oroszországban tényleg minden időben az erőszak, igy épült a hatalom a véletlen esetlegességein. Igazság szerint Oroszország trónja a szerencsétlen III. Iván származékait illette volna, kik közül egy még e század elején is élt Jütlandban.

Pál czár, Katalin fia, nem csupán maga nem tekinthető legitim uralkodónakl, kétes származása miatt, hanem a trónöröklés rendje is, melyet 1788-ban, tehát még nagyherczeg korában állapított meg, a mikor tehát még semmiről sem rendelkezhetett, nélkülözi a szilárd jogalapot ; pedig innen szármázhatja le uralkodói jogát a jelenlegi uralkodóház is : látható tehát, mily gyönge alapon áll voltakép Oroszországban a czári hatalom.

Most lássuk e hatalomnak belső összetételét, birodalmi alaptörvény által biztosított szervezetét.

Sokszor tévesen magyarázgatják a czá- revics czim jelentőségét, mintha az az uralkodó minden egyenes leszármazóját megilletné. Kétségtelen azonban a Pál czár által 1917. április 5-én kiadott családi szabályzat szerint, hogy a

czárevics, jobban mondva, czárevics czimen csakis a trón védelmezett (praesumptiv) örökösét jelöli, ki mellett még nagyherczegeket és és vérbeli herczegeket különböztet meg a czári család alaptörvénye, amazok alatt csakis a czár egyenes ágú leszármazóit, fiait, fiú- és leányunokáit, dédunokáit érti és ezeknek gyermekeit ; emezek alatt pedig mindazon vérbeli le- származókat, kik a megjelölt izeken kívül esnek. Abban is különböznek . ez utóbbiak a tu- lajdonképeni nagyherczegektől, hogy mig ezek a teljes birodalmi czimert hordhatják, azoknak csak a kisebb moszkvai czimerhez van joguk.

Megjegyzendő, hogy ez utóbbi ágak czimé- ben (fenség) osztozik még az a tizennyolcz család is mely e czimet czári kitüntetés alapján bírja, mint a Mencsikovok, Szuvarovok, Szolty- kovok, Paskievicsek, Lieven, Sayn-Wittgenstein, Woronzov, Dadián, Galiczin, Wolkhonsky, stb. családok, az 1870-dik londoni konferenczia óta a Gorcsakovok is, mely kitüntetésére akkor mondta volt Gorcsakov herczeg : „A koporsómat aranyozza be.“

Külömbség van a két rendbeli ág udvari személyzetének cseléd ruhái között is, mert a nagyherczegi ágak udvari cselédegyenruhája csak abban tér el a czár és a cárevics udvartartásáéitól, hogy tisztjeik vörös kabát helyett égszínkékben járnak, az alsó cselédség pedig zöld disz helyett feketét visel.

A házi törvény továbbá szorosan meghat í- rozza, milyenek azok az ellátási igények, melyekre a császári ház tagjai jogot formálhatnak s ebben

állampolgárságú, illetőleg boszniai és herczegovi- nai tartományi illetőségű, a katonai (tengerészeti) honvéd vagy népfelkelési szolgálati kötelezettség alól meghatározott vagy bizonytalan időre felmentett összes tisztek (hasonállásuak), tisztjelöltek és legénységi állományú egyének a következő határozatok szerint kötelesek jelentkeznia polgár- mesternél :

A jelentkezésnek f. évi április hó 19-től 24-ig kell megtörténnie s ahhoz a jelentkezők által a birtokukban levő katonai okmányok (kinevezési okirat, katonai, honvéd vagy népfelkelési igazolványi könyv, népfelkelési igazolványi lap, vagy felmentési rendelkezés, a katonai szolgálati alkalmasságra vonatkozó határozatot igazoló okmányok stb.) elviendők.

A jelentkezés megtörténte a katonai okmányon vagy külön kiállított igazolvány-jeggyel igazoltatik.

Jelentkezni személyesen kell.

Ez alól kivételnek csak a 3. pont alapján vagy különösen indokolt esetekben (betegség, hivatalból való távoliét) van helye. Ily esetekben a jelentkezés egy helyettes (családtag, esetleg munkaadó stb.) utján történik. Az adatok valódiságáért mindazonáltal a jelentkezésre kötelezett egyén felelős.

Jelentkezni kötelesek:

1. Mindenki, aki valamely magánüzemben, magánvállalatban, magánintézetben, pénzintézetben, magángyárban, magántársaságban, kereskedelmi vagy iparvállalatban stb. egyedül van felmentve, legyen az akár tulajdonos vagy tisztviselő, akár alkalmazott vagy munkás stb.

2. Minden saját érdekében, illetve közgazdasági czélra egyenkint (egyénileg) felmentett egyén, amennyiben nem tartozik az alábbi a) vagy b) pontok alatt felsorolt kivételek alá.

3. Az összes mező- és erdőgazdasági szempontból felmentett egyének. A mező- és erdő- gazdaságok, vállalatok vagy üzemek összes felmentett alkalmazottait a személyes jelentkezés helyett azonban az illető gazdaság, vállalat vagy üzem tulajdonosa, illetőleg meghatalmazott vezetője is bejelentheti.

Jelentkezni nem kötelesek:

a) O cs. és kir. apostoli királyi udvarmesteri hivatala, a minisztériumok, a bán, a cs. és kir. közös legfőbb számszék, a m. kir. legfőbb számszék, a főrendiház és képviselőház elnöksége, továbbá a horvát országgyűlés elnöksége, a közélelmezési hivatal, a m. kir. rokkantügyi hivatal, végül a magyar vöröskereszt egylet kir. biztosának a felsoroltak esetleges közvetlen tartozékainak személyzete;

b) az állami, törvényhatósági, városi, községi, egyházi (felekezeti) hatóságok, hivatalok és intézetek, azután az állami, városi és községi üzemek, továbbá a hajózási vállalatok és közúti vasutak felmentett személyzete;

a tekintetben mindenekelőtt külömbséget tesz az öröklött és szerzeményi javak közt, mert mig az elsők elidegenithetlenek, addig az utóbbiakra nézve a nagyherczegek is az ország közönséges törvényei alatt állnak. A rendes évi dij a czárnéra nézve 600,000 rubelre van megszabva, mely özvegysége alatt is megtart, mig a birodalomban marad. 200,000 koronát kap évenként a czár minden gyermeke, kivéve a trónörököst, kinek évi dija a háztartáson kívül 300,000 rubelre megy fel. Ehhez járul a trónörökösné évi dija : 150,000 rubel, mely özvegysége esetén megkétszereződik ; a trónörökös gyermekeinek járó 50,000 rubel személyenként nagykorúságukig, vagy házasságra lépésükig ; végre a vérbeli herczegnők hozománya, mely a czárhoz való rokonsági viszonyok szerint egy millió rubeltől 100,000-ig változik

Ezek azonban csak az állampénztárt terhelő járandóságok, melyekhez még hozzászá- mitandók császári magánpénztárból fizetendő tekintélyes összeget, és pedig : a császár minden fiának évi 500,00 rubel nagykorúságokig, az ezek nejeit illető évi 60,000 rubel ; 80,000 rubel a czár fiunokáinak nagykorúságokig, azután

500.000 rubel. 60,000 rubel ezek mindenike feleségének, 50,000 rubel a czár leányainak, 30,000 rubel a fiú dédunokáknak nagykorúságokig, azontúl 300,000 rubelnyi jövedelmű birtok és

150.000 rubel kegydij -- és igy tovább. Látható, hogy a császári kegy elég bőven gondoskodott a Romanov-ház minden tagja megélhetéséről.