Felsőbányai Hírlap, 1917 (22. évfolyam, 2-24. szám)
1917-03-01 / 5. szám
TÁRSADALMI KÖZGAZDASÁGI, ÉS VEGYESTARTALMU LAP. = MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. = Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő: Dr. Moldován Ferenc helyett FARKAS JENŐ I A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére | Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá 5 ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Kerti gazdálkodás. Mikor ezek a betűk nyomtatott formában jelennek meg, már márciust írunk. A gazdák kalendáriumában a február a kerti munkákat kezdő hónap, mert márciusban már a mezei munkákra kerül a sor. Hozzá tehetjük, hogy ez bizony papiroson igy van, de az idő a gazda, mert bizony sokszor a kerti munkát márciusban sem lehet megkezdeni, különösen nálunk, ahol bizony eléggé hozzá vagyunk szokva a kényelmes és könnyű munkához. Ezen a helyen többször irtunk már arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk a kerti gazdálkodást úgy házi használatra mint jövedelmi forrásnak, ez idén pedig igazán megmérhetlen fontosságot kell a kerti veteményezésnek tulajdonítani háborús okokból, a közélelmezés szempontjából. Sajnos, mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy élelmiszerek dolgában szűkén vagyunk s csak éppen, hogy kijövünk valahogy a nyárig, mig tudniillik a zöld főzelékek ideje elérkezik s az uj burgonyát szedhetjük. A jó és jól munkált kert aranybánya lesz az idén, sőt gazdagon fog fizetni a silány talajú, rossz fekvésű kert is, ha jó munkával, egy kis szorgalommal vagy pláne bizonyos mértékű szaktudással kezelik. E sorok írója kicsiny, silány talajú, rossz fekvésű kertben egész nyáron használt fejes salátát, hagymát, spenótot, kalarábot, burgonyát, zsengéstengerit, ugorkát, zöld babot és borsót, ezeken felül egész évre murkot, petrezselymet. Termelt egy szűk négyszög méter területen 2 liter dughagymát és feles mennyiségben murok, petrezselyem, spenót és saláta magot. Hogy mit jelent ez ma értékben, azt csak akkor tudjuk megbecsülni, mikor ma egy kalarábéért 16 fillért, egy fő hagymáért 25 fillért kell fizetni, a kvalitásról nem is beszélve. De majd tessék csak megfigyelni, hogy mit fognak kérni a magvakért vagy egy liter dughagymáért. Az idén azonban különösen nagy fontossággal fog bírni a kertgazdálkodás az általános közélelmezés szempontjából és csak másodsorban jöhet figyelembe a közgazdasági szempont. Irányadó elv tehát az idén az legyen, hogy minél többet és minél korábban termeljünk, hogy élelmiszerekben a hiányt, a szükséget pótoljuk és pedig idejében. Ellenségeink kiéheztetési háborúja a tavaszon és nyáron izándékozik döntő győzelemhez jutni. A korán és dúsan termő kertek legyenek a mi védelmi vonalaink. Ha igy felszerelve jön reánk a kiéheztetési offenziva, akkor nyugodtak lehetünk, beletörik a bicskájuk. Március van, most már minden órát ki kell használnunk, minden alkalommal meg kell lopjuk az időt s ki kell játszanunk az időjárásnak különösen tavasszal sokszor nagyon is hóbortos szeszélyét, hogy kellő időben minél több jól megmunkált kerti földünk álljon rendelkezésre korai zöldség, főzelék és különösen minél több korai burgonya részére. A soktól soha ne féljünk, a felesleget nagy pénzért veszik meg tőlünk. Aztán a közélelmezési, közgazdasági tekinteteken kívül ez különben ma feltétlenül szigorú hazafias kötelességünk is, amit meg kell értsen mindenki. Angliában a fejedelmi parkot, a fővárosi ligeteket feltörték és főzelékfélével akarják és fogják bevetni, nekünk kertünk, kerti művelésre alkalmas termékeny lazáink vannak, nem lesz tehát nehéz, csak akarni kell, győzelmet aratni az angol parkokkal szemben. Falkenhayn. A világháború legforróbb periódusában távozott a német nagyvezérkar éléről Falkenhayn Erich gyalogsági tábornok. Vilmos császárnak az az elhatározása, hogy fölmenti a tábori hadsereg vezérkari főnökét, némileg emlékeztet a marnei napokra; akkor is kicserélte a vezérkari főnököt: Moltke helyére Falkenhavnt nevezte ki, aki azután két esztendőn keresztül irányította a központi hatalmak hadműveleteit. Falkenhayn katonai pályafutása egyike a legfényesebbeknek. 1861-ben született, a Thorn közelében levő Belchau városában. 1880-ban lépett be a hadseregbe, 1890-ben századosi ranggal a nagyvezérkarhoz osztották be. Az ifjú tiszt kiváló katonai tulajdonságai, széleskörű tudása már akkor fölkeltették iránta a figyelmet ; ambíciói azonban tágabb érvényesülést kerestek ; igy történt, hogy 1896-ban szabadságolását kérte és a kínai hadsereg számára kiképző tisztnek jelentkezett. Három évig tartózkodott a messzi Keleten. Itt szerzett tapasztalatai érvényesítésére gyorsan alkalom kinálkoR „Felsőbányái Hírlap" tárcája A sorozáson. Sorozásra állott egy ifjú gyerek, Haját még anyja fésülte meg. A bizottságra nagy bátran nézett, A fiatalsága igézett! Édes arcán rózsa nevetett, Harmat helyett rá csókeső esett S áldó imádság szállt nyomába, Ahogy elment a sorozásra. Amint megállt a mérce alatt — Mint karcsú liliom, oly szép ez alak — A kapitány, a háború hőse Hozzá lépett s ezt kérdé tőle: „Hányán vagytok testvérek, gyermekem?“ — „Vagyunk mi hatan . . . vagy heten . . . Leány csak egy . . . kékszemü . . . drága . . . Öt fiú elment a csatába ! Kettő közülök messze délen Tengődik szűkös rabkenyéren, Kettő pedig a magas északon Sóhajtoz a hideg havon . . . Egy meg huszár volt. Legmesszebbre ment, Hol nincs alarm, hol nincsen regiment . . . Anyám haza mindig ezt várja . . . Itthon is van mindig álmába . . . Tegnap reggel is azt mesélte, Hogy haza jött az estebédre S megtérített számára, mint szokás . . . Haj! hogy mindez csak álmodás! . . . Testét Kárpát szent bérce fedi már, Sírján tavasszal kinyit a virág . . . A legkisebbik én vagyok . . . De itthon . . . nem . . . nem . . . maradok . . . A testvéremért bosszút állok, Halál kaszájával kaszálok I Hol legsűrűbbek a sorok, Hull a kozák, hull az orosz S széllel versenyre kelve futnak S békét hagynak a magyar fiuknak! Kapitány ur, az Isten áldja! Mondja: „Tauglich“ a kis katonája Hirt, nevet szerezni hadd menjen, Ha kell: tiz, húsz vagy ezer ellen!! A haláltól? attól se félek! Vesszen ez a.nyomorult élet, Vesszen, csak a haza maradjon . . . Kapitány ur! csak menni hagyjon“!! Csend ... A kapitány csak nézi . . . nézi . . . Mustrálgató szemmel becézi . . . A szivébe bele nyilallik S elcsukló hangja alig hallik: „Tauglich“! _____ Kürthy Károly. Jó zsef főherceg. Magyarország nemzeti hősévé magasztosult ebben a háborúban József főherceg. Gazdag legendakor szövődöt a mi főhercegünk, a magyar főherceg alakja köré; a legenda-koszorú minden levelét, minden virágát úgy őrizzük, mint a legdrágább emlékünket, mint a mi külön nemzeti büszkeségünket: a szivünkben zártan, a szeretetünk melegével becézzük. A mikor az elhalt király vezérezredessé nevezte ki őt, „hős József apánk“-at és a mikor az uj király, IV. Károly utódjává állította a kárpáti front főparancsnokaként : visszhangja támadt ennek a kitüntetésnek Magyarország széltében-hosszában, a rengeteg világfront minden sarkában, Szerbiától az Északi-tengerig, a merre csak magyar katona harcol. Hogyan történt, hogy József főherczeg alakja előttünk emelkedett a legendás magasságba, szélvész zúgása közben szabadjon erre is gondolnunk. Tűnődnünk sem kell sokat, ha visszanézünk a közelmúltba és József főherceg egyedülvaló nagy népszerűségének az okait keressük. Minden háború glórifikál, minden vérözönnek megszentelő ereje van. A magyarság háborúja József főherceg köré vonta a glóriát: ő a leg- magyarabb hadvezérünk. És a legenda ? Vájjon hogyan támadt, hogyan terebélyesedett ? . . . „A hadvezérnek az alája rendelt csapatok ütőerén kel! tartania a kezét“, - ezt tanitja a hadtudomány. A hadvezérnek ismernie kell minden emberét, hogy a mikor a sor kerül a hadműveleti tervek megvitatására, tisztában 'legyen azzal: a biztonság érzetével bizhatja-e rá a megoldandó feledatot a csapataira. Ennek a háborúnak a során alig akadhatott hadvezér, a ki ugy^ösmerné a katonáit mint, József főherceg. O nemcsak a „csapatok ütőerén tartja a kezét“, a hogy a rideg haditudomány meg-
