Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-11-09 / 23. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP

2. Olvastatott polgármester jelentése, hogy az 1917. évi költségelőirányzat a reális viszonyoknak megfelelőleg összeállítható legyen, csak a f. évi pénztári számadás lezárása után lesz elkészíthető, kéri ezen körülményt tudomásul venni és meghatalmazást adni a tanácsnak, hogy addig is, mig az 1917. évi költségelőirányzat letárgyalva és jóváhagyva lesz, a kiutalásokat az 1916. évi előirányzat keretei között tehesse meg. A közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával megegyezőleg a jelentést tudomásul veszi és egyidejűleg a tanácsnak a felhatalmazást megadni határozza, hogy mindaddig mig a jövő évi költségvetés letárgyalva és jóváhagyva lesz, a kiutalásokat a f. évi költség- előirányzat alapján tehesse meg.

3. Olvastatott Szatmár vármegye törvény- hatósági bizottságának 735/916. bjkvi. 15610/916. alisp. sz. véghatározata, mellyel a város tűzrendészen szabályrendeletét jóváhagyva megküldi. A közgyűlés a véghatározatot egyhangúlag tudomásul veszi s a kormányhatósági jóváhagyás kieszközlése végett az iratokat a vármegyei alispánhoz beterjeszteni határozza.

4. Olvastatott Dukrét Gyula városi kéményseprő kérelme, melyben a seprési dijak felemelését kéri. A közgyűlés a bizottsági javaslat elfogadásával tekintettel arra, hogy a kémény- seprési dijak ezelőtt 25 — 30 évvel állapíttattak meg s azóta a bérviszonyok minden téren változtak, a város kéményseprési szabályrendelet

4. §-ának a) pontját akként változtatja meg, hogy „Minden kémény és takaréktűzhely takarításáért 30 fillér állapittatik meg“ 1917. évi január 1-től kezdődőleg, mely határozat jogerőre emelkedése után jóváhagyás végett a vonatkozó szabályrendelettel vármegyei alispánhoz beterjesztendő.

5. Elnök előterjeszti, hogy Bernáth Dezső és társa a kisbányai erdőmegvételre tett ajánlatukat oda módosították, hogy az erdei utak javítását a város által megtétetni nem kívánják s ajánlatuk mielőbbi tárgyalását kérik, mivel még folyó évben a kitermeléshez gőzpályát s a feldolgozásra ipartelepet épitnének; jelenti to-% vábbá, hogy az erdővételre Korcsmáros budapesti cég is jelentkezett, ki azonban az erdőt meg nem tekintette még és ajánlatot nem tett. A közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság véleményével megegyezőleg megbízni határozza gazd. tanácsnokot, hogy ajánlattevőkkel a favétel ügyében tovább tárgyaljon s az időközben tett módosításoknak megfelelőleg az ajánlatot újólag vétesse Írásba; a favételre jelentkezett Korcsmáros cég pedig ajánlata beadására hivassák föl.

6. Olvastatott Lupán Athanáz kérelme, melyben a reá tévesen kirótt közmunkadijat vizdijába elszámolni kéri. A közgyűlés, mivel nevezett csak 1915. évben volt közmunkadijjal megróva, ezen tévesen kivetett és már befizetett 6 K összeget kiutalja, illetve utasítja főszámvevőt és pénztárt, hogy ezen összeget nevezett vizdij tartozásába számolják el.

7. Virilisek összeírására bizottság kiküldése. A közgyűlés az 1917. évi virilis képviselők névjegyzékének összeállitására Likker Károly

•elnök, Jékly Károly és Varga János tagokból álló bizottságot küldi ki, melynek hivatalból tagjai közig, tanácsnok, mint h. főjegyző és főszámvevő.

8. A tanács beterjeszti özv. Gébli Vincéné Szőke Ilona illetőségére vonatkozó iratokat. A közgyűlés özv. Gébli Vincéné Szőke Ilona felsőbányái illetőségét elismeri, mert nevezett férje Gébly Vince 1819. szept. 25-én Felsőbányán született s máshol tartózkodása alatt uj illetőséget nem szerzett. És miután mint nyugdíjas 1848 — 49-iki honvéd százados adóval sehol megróva nem volt, felsőbányái eredetét megtartotta, neje tehát az 1886. évi XXII. t.-c. 7. §-a alapján férje illetőségét követvén, felsőbányái illetőségű.

9. A tanács beterjeszti Bányi Lajos illetőségére vonatkozó iratokat. A közgyűlés Bányi Lajos felsőbányái illetőségét elismeri, mert nevezett Felsőbányán 1864. augusztus 23-án született, atyja, néhai Bányi Károly itt ingatlannal birt s adózott; nevezett mint alkalmazott ezideig sehol illetőséget nem szerzett, miért is felsőbányái eredeti illetőségét megtartotta. Egyidejűleg, mivel nevezett szerbek által internálva lett, Újvidéken tartózkodó családja részére havonként 15 azaz (tizenöt) koronát segélyképpen megállapít és kiutal.

II.

Az 1916. október hó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. A tanács beterjeszti Kaun Zsigmond és társa ajálatát a kisbányai erdőterület megvételére a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatával.

Ajánlat. Felsőbánya sz. kir. r. t. város tulajdonát képező „C“ v. v.-ben kijelölt 226. kát. hold bükkfa megvételére a következő ajánlatunkat vagyunk bátrak előterjeszteni. 1. Hajlandók volnánk a fenti famennyiséget 70.000 azaz hetvenezer korona vételárat adni, mely vételárból a szerződés megkötésével egyidejűleg fizetnénk

10.000 azaz tízezer koronát. Az igy fennmaradó vételár pedig a kitermelés arányában a kiszállítás előtt köbméterenként 3 koronájával lenne amortisálva. 2. A kitermelési határidő a háború befejezésétől számított 5 évben volna megállapítva, akár termelnénk ki az erdőt, akár nem; a háború befejezésétől számítva 3 év alatt azonban a teljes vételárat mindenesetre kifizetni tartozunk. 3. Amennyiben az erdő kitermeléséhez iparvasut építését hasznosnak tartanók s ezt is megakarnók építeni, úgy az iparvasut építéséhez szükséges és a város tulajdonát képező területek díjmentesen volnának rendelkezésünkre bocsátandók. Már most kijelentjük azonban, hogy oly területekre nem tarthatunk igényt, hol még letarolatlan erdőségei vannak a városnak. 4. Miután a fenti vágásterület kitermeléséhez nagy költséggel járó üzemi berendezkedés szükséges,

lotte-nál a németek 9.8, a franciák 10.2 százalékot vesztettek. Mindezen csaták egy nap alatt zajlottak le. Nagyobb veszteségeik voltak az oroszoknak 1877-ben Plevna-nál: 28, 22.5 és 19.4 százalék. Az angol-búr háború legnagyobb veszteséggel járó csatái az angolokra a colenso-i és magersfontain-i csaták, de ezekben is csak 6.3, illetve 11.9 százalék a veszteségük. Az 1904-5. évi orosz-japán háború már egészen a modern hadi technika jegyében folyt le, a mai nagy hord- képességü puskák, a modern gyorstüzelő ágyuk itt jöttek először alkalmazásba. Igaz, hogy e háborúban olykor elég magas veszteségekkel találkozunk - igy Liaoyang-nál oroszok 11'1, japánok 14'6, a Schahonál oroszok 21'9, japánok 9'1, Mukden-nél oroszok 28'1, japánok 14' 1 százalék — de tekintetbe kell vennünk, hogy ezek már a modern háború képét mutatják annyiban is, hogy hosszú, nyolctól huszonkét napig (Mukden) tartó ütközetek voltak.

Egyes csapattestek természetesen ezen ütközetek során is rendkívül nagy veszteségeket szenvedtek kivételesen. így a német-franczia háborúban a wörth-i csatában egy ezred 80 százaléka esett el, Mars-la-Tour-nál a 38. német dandárnak 60, St. Privat-nál a porosz gárda 33 százaléka. Az oroszok iszonyú lendülettel véghezvitt rohamai a Yalu-nál, az oroszoké és japánoké Sandepu-nál egyes csapattesteket majdnem egészen megsemmisittettek. Port-Arthur

első ostrománál a 7. japán ezred 93, Liao-Lang- nál a 10. ezred 96 százalékát vesztette el létszámának.

Az ujabbi háborúkból már pontos adataink vannak a veszteségekről minden tekintetben. Ezek közül főleg az orosz-japán háború adatai bírhatnak érdekkel, miután, amint mondottuk, ez tekinthető az első háborúnak, melyben a modern hadi technika eszközei már úgyszólván teljes mértékben alkalmaztattak. Ennek daczára a veszteségek aránya nem haladja meg az 1870. évi német-franczia háborúét. A hadba- vonult 1,200.000 japánból 218,429 vagyis 18'2 százalék esett el és sebesült meg; az oroszok

1,365.000 emberökből 180,682-őt veszítettek, vagyis 10'3 százalékot. Az elesettek aránya a sebesültekéhez az oroszoknál 1: 5 5, a japánoknál 1:4; az 1870-iki háborúban a németeknél D 5'8. De a sebesültek nagy része meggyógyult. Az ujabbi háborúk közt csak a legutolsó Balkán-háború mutat igen kedvezőtlen veszteségi hányadot a buigároknál, kik egész haderejüknek 24'8 százalékát vesztették el.

Ha azt nézzük, mily fegyvertől származnak a sebesülések, azt látjuk, hogy a gyaiogsági fegyver végzi a legalaposabb munkát az ellenség harczképtelenné tevése körül. így az oroszjapán háborúban orosz részen a sebesüléseknek 4 százaléka származott gyalogsági fegyvertől, 3 százalék ágyútól és 3 százalék más fegyverekez azonban nem áll arányban a most kitermelendő famennyiséggel, ezen nagy költséggel kapcsolatos beruházások részünkről csak az esetben volna gazdaságosak, ha a város a következő 10 évi vágásterületet évről-évre a m. kir. erdőhivatal becslése alapján, vagy a mostani egységárak mellett ismét nekünk fogja eladni, vagy más ajánlattevővel szemben részünkre elsőbbségi jogot biztosit. 5. Vis major esetén úgy a kitermelési, mint a fizetési határidők a vis major okozta akadály időtartamával kitolódnak. 6. Kötelezettségünk biztosítására letennénk 5.000 K t óvadékképes értékpapírokban és a város nagyobb biztosítására tulajdonjogilag lekötnők teljes üzemi berendezésünket. 7. Jelen ajánlatunk reánk nézve csak 14 napig bir kötelező hatállyal. Nagybánya, 1916. október 25-én. Kann Zsigmond sic., Bernét Dezső sk. Előttünk: Salamon Lajos sk., dr. Berker Bertalan sk. tanuk.

Kötelezőleg kijelentjük, hogy a kisbányai rendkívüli vágásban kitermelt és azuíán kitermelendő cirka 10.000 m3 városi tűzifát az általunk saját költségünkön építendő iparvasuton kerü árban beszállítjuk. Nagybánya, 1916. okt. 25. Bernát Dezső és Társa sk. Előttünk: Puskás Ferenc sk. v. tanácsnok, Schultz Ferenc sk. mint tanuk.

A közgyűlés a bizottsági javaslat elfogadásával a kisbányai C. üzemosztályban kijelölt famennyiséget a felolvasott ajánlat alapján egyhangúlag eladni határozza azzal a kikötéssel, hogy ajánlattevők kötelesek az ezen vágásterületek közelében levő rendkívüli vágásterületen eddig kitermelt és még körülbelül mintegy

10.000 m2 kitermelendő tűzifát is kerüárban az általuk építendő iparvasuton leszállítani; a famennyiség eladása indokolt, mert a megkísérelt árverések eredményre nem vezettek s egyes fakereskedő cégekkel az eladás ügyében folytatott tárgyalások is sikertelenek maradtak, mig az ajánlatban megajánlott vételár a felbecslés alapján megállapított kikiáltási árakat jóval felülmúlja; továbbá az ezen faeladásból már több év óta előirányzott bevétel még mindig be nem folyt; a város pénztára emiatt s a háborús viszonyok következtében beállott azon kedvezőtlen helyzetnél fogva, hogy a rendes bevételek vagy éppen nem, vagy csak részben folytak be, oly nehéz helyzetbe jutott, hogy a folyó kiadások fedezhetése végett kölcsönt kellett igénybe vennie s az előállott túlfizetések, illetve hiány fedezhetése végett a szóban levő erdő értékesítése továbbra nem adózható. A város érdekeit tartva szem előtt, mielőtt a felolvasott ajánlat végleges elfogadása ügyében határozat hozatnék ezen eladás ügyben a nyilvános árverést is f. év november 6-ra kitűzni határozza annak a szaklapokban leendő meghirdetésével; s egyidejűleg megbízza a polgármestert, hogy az illetékes helyeken, Nagykárolyban és Budapesten személyesen járjon el és eszközölje ki, hogy az esetben, ha a kitűzött árverésen a kívánt eredmény elérhető nem lenne a szóban levő

tői, mig japán részen a sebesülésekből 92'3 százalék esett a gyalogsági fegyverre, 4T százalék ágyukra és ugyanannyi más fegyverekre. Az 1870-iki háborúban német részen a sebesülések 90 százalékát idézték elő a gyalogsági fegyverek, 8 százalékát az ágyuk. Legnagyobb vesztesége is természetesen a gyalogságnak van ; az orosz-japán háborúban 100 halott és sebesültből a gyalogságra orosz részen 94, a japánoknál 92 esett.

Ugyanez a háború mutatja az is, hogy a tiszteknek sokkal nagyobb száma esik el és sebesül meg aránylag, mint a legénység közül. Orosz részen voltak olyan ezredek, melyek tisztikaruknak 95 százalékát elvesztették.

A sebesüléseknek általában nem veszélyes voltára mutat az, hogy e háborúban 100 sebesült közül átlag csak 15 maradt holtan a harctéren, a kórházakban ápoltak közül pedig utólag még 6'6 százalék halt el. Emellett azonban a háború alatt betegségben elhaltak száma kisebb, mint a sebesülés folytán elhaltaké.

Utóbbi a modern hadi egészségügy nagy fejlettségének köszönhető, mert a korábbi idők háborúi azt mutatják, hogy a mindenféle járványos betegségek a hadakozók soraiból sokkal több áldozatot követeltek, mint a fegyverek. így a krimi háborúban (1853) a 309,263 főnyi fran- czia hadseregből 20,000 esett el, de 65,000 pusztult el betegségekben, a 97,000 főnyi angol had-