Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-09-14 / 19. szám

FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP A mi megsemmisítésünk és az önvédelem mérkőzése. A mi ellenségünk hadakozásainak suly- pontja a háború két éves ideje alatt még nyil­vánvalóbbá lett. Széttépni országunkat; szét­szórni e monarchiát. Es pedig nyilvánvalóvá lett, hogy már előre, de a háború folyamában is rablásaik eredményekép Ígéretekkel kínálták oda egyes semleges kisebb népeknek azt: ami a miénk. Ami nekünk szent. A mi egységün­ket, nemzeti voltunkat s mindent, ami szabad és független életünknek alapja. Igazságos ítélet tarthatja e másnak a mi harcunkat, mint önvédelmi háborúnak ? Es ebben van a mi erőnk, a mi kitar­tásunk ; a mi harcainknak, ellenségeinknek győ­zelmeinknek és végső diadalmunknak történeti - méltán ennek nevezhetjük csudálatossága. Az önvédelmi harc minden időben más volt és mai is más, mint a hóditó, rabló hadjárat. Az önvédelmi harcban érzi az életösztöntől, er­kölcsi erőktől felébredt és öntudatára jutott nemzeti lélek, hogy nincs az az emberi hatalom mely velünk bírhatna. Es ha megsokasodnak is ellenségeink : a mi erőnk, kitartásunk, önfelál­dozásunk is megkétszereződik, sőt százszorosodik. Ha Erdélybe betör az ellenség, tigriseket fog találni - hangzott a magyar képviselő­házban. E felkiáltásban nemcsak egy élet-halál- harc van kifejezve, de benne van az erkölcsi erő is, mely egy nemzetet csudákra képesítik, mikor élete vagy halála van kérdésben. A megsemmisülésünkre tört ellenségek szuronyai, tömege, a nyers erő, igaz erő. De a harcnak diadala mégis azé lesz, aki erős, csudás lelket visz a harcba. A háború vége, eredménye tehát nem attól függ, hogy hány ellenségünk támad még reánk: Hanem legkiváit abból, hogy mikor lát­ják be ellenségeink, hogy nemzeteket megsem- rnisiteni, megölni még sem lehet. Két rettene­tes esztendő ennek a belátására nem vezette ellenfeleinket. Pedig rávezethette volna. Nincs, nem lehet távol az idő, mikor a tragikus belátás elkövetkezik. Sz. H. Különfélék. Rendkívüli városi közgyűlés lesz folyó hó 14-én, csütörtökön. A közgyűlésről a jövő szá­munkban írunk. Dr. Moldován Ferenc v. főjegyző, ki mint m. kir. főhadnagy Kassán teljesít katonai szol­gálatot, pár napig itthon időzött. A M. Kárpátegyesület keleti kárpátok osztá­lyának folyó hó 10-re Sátoraljaújhelyre kitűzött közgyűlése elhalasztatott. Törvényhatósági közgyűlés. Szatmár várme­gye törvényhatósága szeptember hó 28-án köz­gyűlést tart, ezt megelőző napon az állandó választmány ülésezik. Szabad tengerit vásárolni. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy végre valahára Szatmáron is lehet az 1915. évi tengeri termés­ből magánosoknak vásárolni. Az engedély meg van, de hogy tengeri lesz-e, az nagy kérdés; mi azt hisszük, hogy tengerit nem kapunk maxi­mális áron, mert akinek van, az inkább kétszer eszik egy nap puliszkát, de mégsem adja sze­rinte olyan olcsón; akinek meg nincs, annál hiába keresünk. Az ötösök Mezőkövesden. A szatmári cs. és kir. 5. gyalogezred pótzászlóalj keretnek Mun­kácson állomásozó parancsnoksága már hetek óta tárgyalt több város vezetőségével abban az irányban, hogy valamelyiknek területére tegye át Munkácsról a székhelyét. Tervbe volt véve j Lőcse, Nagybánya és még nehány felvidéki vá- j ros, mig végre a parancsnokság Mezőkövesd, j borsodmegyei nagyközség elöljáróságával tudott ; megállapodásra jutni. A pótzászlóalj szeptember j 1-én már át is költözött uj székhelyére. Felsőbánya sz. kir. r. t. város építészeti bi- j zottságának 1916. évi augusztus hó 19-én tar- | tott helyszíni szemléjének jegyzőkönyvi kivonata, I 1. Tury István beadványára, melyben az I-ső j számú zúzdához vezető hid alatt átvonuló viz- j vezetéki csőnek a Zazar vize általi megrongálá- j sát védeni kéri, elhatározza bizottság, hogy a Zazarfenék alá helyezett cső biztosítására a cső- j tői felfelé egy duzzasztót állít tölgyfából, amely j a cső felső részétől legalább egy méter magas- ! Ságban feküdjön. Ugyancsak a cső biztosítására elhatározza, hogy a régi I-ső számú zúzda felé eső részén a pataknak, ahol a cső a Zazarba vezettetik, miután a part omló félben van, a patak fenéktől a csövön felül és alul van egy-egy oszlop állittassék fel úgy, hogy az a parthoz legyen bekötve egy-egy erős gerendához, az oszlopok köze a vízjárás magasságáig kővel le­gyen kitöltve, hogy a part további omlása meg legyen akadályozva. Ezen munka elvégzésével Tury István vizmű-felügyelő bizatik meg, a szük­séges fa kiadása iránt pedig Puskás Ferenc gazd. tanácsnok fog intézkedni. 2. Kozák Jánosné be­adványa, illetve bejelentése a kertje tetején és ' a Bányahegy alján levő földcsuszamlás tárgyá- | ban. A bizottság személyes meggyőződést sze- I rezvén a földcsuszamlásról megállapítja, hogy | azon miután az agyagrétegek alatt nagy mély­ségben pala van, amely a sok esőzés következ- ! tében a csapadék vizet magára engedvén az i agyagot elválasztja.; azon segíteni részint pénz­beli, részint munkaerő hiányában lehetetlen, j Mindazon által úgy intézkedett, hogy a föld­csuszamlás következtében elromlott gyalogutat lehetőleg járhatóvá tegyék. 3. Schultz Károly erdőmérnök kérelme a családja tulajdonát ké­pező és az István-téren lévő 669. számú telken átvonuló hegyi patak szabályozására vonatko­zólag. A bizottság a patakot a helyszínén meg­nézte, de kérelmező kívánságát nem teljesítheti, mivel a kérdéses patak már ős időktől fogva azon a telken vonul át, amelynek rendben tar­tása a telken belül a tulajdonos kötelessége. A patak át nem helyezhető, mert akkor más tulajdonos szólalhat fel. Amely része pedig a telek alatt az István-térre vonul, az ott lévő beomlást nem a patak medrébe folyó viz, hanem az utón és az ut mellett, vagyis az István-térre felülről nyíló közökből lefolyó esővíz mosta be, ami pedig miután a tér és közök elég szélesek, sem gyalog-, sem kocsi-közlekedésnek akadályt nem képez. Ha valamikor a város pénztára oly helyzetbe kerül, hogy a nevezett teret rendez­heti, akkor gond lesz arra, hogy a kérdéses patak is szabályozva legyen. 4. Petrik Tivadar kérelme a kincstári nyugati tárnával szemben levő régi kovácsműhely alatt egy vizerőre beren­dezendő olajmagtörő felállítása iránt. A bizottság a kérelemnek helyt ad, az olajmagtörő felállí­tását engedélyezi, de csak addig használhatja, mig a városnak azon helyre más okból szük­sége nem lesz. Hétfőn lesz a hetivásár. A városi hatóság­tól vettük a következő hivatalos értesítést: A Kereskedelemügyi Miniszter Urnák 59801/1916. sz. alatt kelt rendelete értelmében a város ta­nácsa értesíti a városi és vidéki közönséget, hogy 1916. évi szeptemberétől kezdve a hetivásár min­dig hétfőn fog megtartatni. A csütörtöki heti­vásár t*ljesen elmarad. Az éló sertésekért stb. követelhető legmagasabb árak megállapítása. Sertést levágás végett csak vágósulyban szabad eladni és a vágósuly sze­rinti eladásnál a rendelet 2. §-ának bekezdése értelmében a sertés élősúlyából darabonkint 23 és fél kgmot levonásba kell hozni és az ezen alapon kiszámított vételárból 4°/o levonandó (úgy­nevezett budapest-kőbányai szokvány), ennek következtében többfelé előfordult, hogy az eladók levonás nélküli élősúlyaiban követelnek kg-ként 6 K 80 fillért, aminek megfizetése a megállapí­tott maximális ár nagyfokú túllépésével járna. Tengeri őrlésre is kell igazolvány. Sokan ab­ban a hitben voltak, hogy tengerit őrlési tanúsít­vány nélkül is lehet őrölni, ebből kifolyólag értesítjük a közönséget, hogy a minisztérium ujabbi rendeletében kijelentette, hogy tengerit sem szabad őrlési tanúsítvány nélkül a malomba őröltetni. A búza és a rozs kiőrlési arányának megvái- j toztatása. A hivatalos lap a kormány rendeletét ■ közli, amely a búza és a rozs eddigi kiőrlési j arányát megváltoztatja és kimondja, hogy a két százaléknál nem több idegen keveréket tartal­mazó 76 kg. minőségű búzát 84 százalékra kell j kiőrölni és ebből a következő három fajta lisz- | tét szabad előállítani: 1. Finom, azaz a régi tipusu nullás lisztet a megőrlendő búza összsu- j lyának legfeljebb 15 százaléka erejéig; 2. főző- j lisztet az összsúly 20 százaléka erejéig; 3. ke- j nyérlisztet az összsúly 84 százaléka erejéig - j rozsból 85 százalékot kell ezentúl kiőrölni. A i megállapított árak nem változnak. A burgonya maximális ára. A hivatalos lap közli a burgonyáért követelhető legmagasabb ár megállapításáról és a burgonya forgalomba ho­zataláról szóló rendeletet. Ezen rendelet szerint az étkezési burgonyára megállapított árak csak a rózsa-, hópehely-, magnum-bonum-, kifli-, to­vábbá a sárgahéju és husu burgonyára vonat­koznak és csak az esetben, ha az kézzel válo­gatott, legalább tyúktojás nagyságú, egészséges, féreg-, kapavágás, sár- és földmentes. Az ilyen burgonya ára november 15-éig 16 korona, nov. 16-ától december 31-éig 12 korona. 1917. évi január 1 -tol február 28-áig 15 korona, azontúl pedig 16 korona. Minden más burgonya ára | november 15-éig 12 korona, november 16-ától j december 31-éig 10 korona, azontúl pedig 13 ! korona. Ha a nem étkezési burgonya az étke­zési burgonya előirott minőségben, válogatva kerül forgalomba, azért métermázsánként 1 ko­rona válogatási költséget lehet számítani. Ezen­kívül métermázsánként 2 koronával emelkedik úgy az étkezési, mint a többi burgonya ára is, ha azt október 21-éig eladás végett a létesítendő burgonya-közvetítő irodánál bejelentik s ezen iroda közvetítésével adják el. Ha a vevő kí­vánságára az eladó a burgonyát a vasútra saját zsákjában szállítja, a zsák használatáért métermázsánként 40 fillér dijat, ha pedig téli szállításnál ugyancsak a vevő kívánságára a burgonyát válogatva adja el, azért is 15 koro­nát igényelhet. Mig ellenben, ha a rekvirálásra kerül a sor, az ár 2 koronával csökken, a 2 ko­ronás prémium is elvész, vagyis összesen 4 ko­ronával kap a burgonyáért kevesebbet. Nem marad meg a nyári időszámítás. A német kormány tuvalevőleg azzal a tervvel foglalko­zott, hogy a nyári időszámítást a többi évszakra is kiterjeszti, mivel a reform eddig nagy gaz­dasági hasznot eredményezett. Ebben az ügyben legutóbb a magyar és osztrák illetékes tényezők bevonásával Berlinben ankét volt, mely a kiter­jesztés ellen foglalt állást. Eszerint tehát októ­ber elsejével a régi időjelzés lép életbe. Az órákat azonban nem szeptember 30-án éjfélkor, hanem éjfélután 1 órakor fogják megigazítani. A reform első napján mindenki örülni fog, mert a nevezetes éjszakán egy órával tovább lehet szórakozni a kávéházban és egy órával tovább lehet aludni. Ezüstár. A m. kir. Pénzügyminisztérium 1916. évi augusztus hó 26-án kelt 107.830. sz. alatti leiratával a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát 1916. szeptember hóra Egyszáz­negyvennyolc (148) koronában állapította meg. Az egész gabonatermés rekvirálása. A napok­ban kormányrendelet jelent meg, mely kimondta az ország egész gabonatermésének lefoglalását, illetve rekvirálását. Amig eddig csak felajánlásra voltak kötelezve a termelők, addig most már minden készlet felett a kormány a maga kö­zegei utján szabadon fog rendelkezni és bár­kitől, bármilyen nagy mennyiségű gabonát köz­célokra lefoglalhat, illetve azonnal átvehet. Ter­mészetesen érintetlenül maradnak azok a ren­delkezések, amelyek a termelők saját házi és gazdasági szükségleteinek ellátását biztosították. Szabolcska Mihály levele Révai Károlyhoz. Révai „Alkonyat“ cimü verskötetét megküldte Szabolcska Mihálynak is, ki a következő leve­let intézte hozzá : „Kedves Barátom! Bocsáss meg, hogy orvosi „muszáj“-ra igy diktálva irok. Rendkívül restellem és szégyenlem ezt a nagy akaratlan késésemet, de igazán nem tehetek róla. Nyári bolyongásaimból csak tegnap jutot­tam vissza Temesvárra s verses könyved csak most jutott kezemhez. Nagyon szépen köszönöm nemcsak megtisztelő szives rámgondolásodat de azt az édes gyönyörűséget és élvezetet is, amit verseiddel szereztél a szivemnek. Egyben nagyon sajnálom, hogy mi rólunk, már kettőnk­ről, úgy látszik az van megírva, hogy e földi utakon, testi szemekkel ne találkozhassunk soha. Egy alkalommal Kolozsvárra érkeztemkor újsá­golták, hogy Te az előtte való nap mentél ei. Kis lányommal együtt, aki szintén szereti a szép verseket, sok szeretettel csókoljuk a Te halha­tatlan Aranyos Erzsikédet. Ismételt köszönettel és testvéri érzésekkel köszönt és ölel Temes­várt, 1916. aug. 27. Szabolcska Mihály. Mennyi lisztet keli kapnunk. Ha egy méter­mázsa búzát vagy rozsot elviszünk a malomba megőröltetni, abból először is levesznek őrlés- dijban (vám fejében) 10 százalékot, vagyis 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom