Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-05-11 / 10. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Unger István beszéde. A negyedik hadikölcsön érdekében pénteken délután értekezlet volt Szatmáron a városházán, amelyen Unger István, az Osztrák-Magyar Bank főnöke, fontos beszédet mondott. A bankfőnök tapasztalta, hogy bizonyos körökben az a köny- nyelmü hazafiatlansággal terjesztett hiedelem ütötte fel a fejét, hogy háború után a pénz develválódhatik és a hadi kölcsön értékét veszítheti. Kötelességének tartja, hogy ezzel a hittel szembeszálljon. A lelkiismeretlen felületességgel terjesztett hirek a régi háborúkra utalnak. De a mai háború nem hasonlítható össze pl. a francia háborúval, mert a hitélet technikájának fejlődése annyira előre haladt, hogy az akkori összege tizedrészét sem jelentette a mai összegek értékének. Abban az időben annyit jelentett 50 ezer korona, mint ma 500 ezer. Nem áll meg az a feltevés, hogy mi pénzügyileg kimerülhetünk. Semleges, dán statisztika szerint a két éves háború a központi hatalmaknak 71 milliárd, az entente-nak 137 milliárd költségébe került, tehát az ántánt költségei 80°/o-kal többet tesznek ki, mint a mienk. Az „Economist“ világszerte elterjedt pénzügyi szaklap az osztrákmagyar monarchia nemzeti vagyonát 216 milliárdra, annak egy évi jövedelmét 28'6 mil- liárdra és az évi megtakarított vagyonszaporulatot 4'8 milliárdra becsüli. Megdől tehát az a feltevés, hogy mi pénzügyileg alul maradhatunk. Nagy előnyünk nekünk, hogy amig az ántánt hadi- kölcsöneit külföldről szerzi be, mi itthon helyezzük el a jegyzéseket. A külföld garanciákat követel, fedezeteket köt le s biztosíték lévén a cserében, súlyos kamatterheket kívánhat az adóstól, mig nálunk ez nem fordulhat elő. A pénz devalvációjának lehetőségével szemben felhozza, hogy az 1811-iki devalváció idején nem ismerték a bankjegyet. Akkor az állam maga volt a saját bankárja. Ma egy részvénytársaság az állammal kötött szerződés alapján adja ki a bankjegyet, amelyet az állam vesz kölcsön, amelyre a bank alaptőkéje, kintlevőségei, szóval összes vagyona képezi a fedezetet s ez kizárja a devalvációt. Közgyűlések.- 1916. április hö 26. 1. Olvastatott a tanács előterjesztése, hogy tekintettel a múlt év dec. 10-én történt árvíz alkalmával okozott nagyobb mérvű erdei károkra, szükséges lenne a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminiszter úrhoz kérelmet intézni rendkívüli államsegély kiutalása iránt, egyideü'ieg felolvastatott az e tárgyban elkészített kérelem tervezet. A közgyűlés úgy az előterjesztett, mint az e tárgyban elkészített kérelmet egyhangúlag elfogadta és azt a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjeszteni határozta. 2. Olvastatott a tanács előterjesztése Felsőbányán rokkantház létesitése ügyében. A közgyűlés az előterjesztést egyhanguleg elfogadta s annak alapján a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminiszter úrtól rokkantház létesítését kérni s mindazon kedvezményeket felajánlani határozta, miket a város ipartelep, vagy nyaraló építéséhez kilátásba helyezni szokott és pedig: hogy teljesen ingyen ad földterületet, az építkezéshez követ, keményfát köbméterenként 2 K 50 í, lágyfát 1 K árban, téglát és zsindelyt előállítási árban. 3. A tanács beterjesztette a város házi pénztárának és annak kezelése alatt álló többi alapok 1915. évi költségelőirányzatait, melyek f. év április 5-től 21-ig bezárólag 15 napon át közszemlére kitévevoltak és ezek ellenészrevétel, vagy felszólamlás ezen határidőn belül nem adatott. A közgyűlés a beterjesztett költségelőirányzatokat tárgyalás alá véve, azokat a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján elfogadta és következőleg állapítja meg: I. Házipénztárnál: bevétel 506.839 K 09 f, kiadás 506’839 K 09 f. II. Bányakárpótlási alapnál: bevétel 134.650 K 74 f, kiadás 132.811 K 33 f, maradvány 1.839 K 41 f. III. Nyugdíjalap : bevétel 47.738 K 81 f, kiadás 47.738 K 71 f. IV. Erzsébet szegény- ápolda: bevétel 6358 K 80 f, kiadás 4366 K, maradvány 1991 K 80 f. V. Hadialap: bevétel 185 K 74 f, kiadás 185 K 74 f. VI. Vikíoria-alap: bevétel 110 K 70 f, kiadás 110 K 70 f. VII. Községi közmunka: fedezet 874 K 60 f, szükséglet 874 K 60 f. Az ekként meállapitott és elfogadott költségelőirányzatokat mellékleteivel együtt jóváhagyás végett a törvényhatósághoz beterjeszteni határozta. 4. A tanács beterjesztette az 1914. évi kövezetvám számadását számvevőileg megvizsgálva. A közgyűlés az 1914. évi kövezetvám számadását megvizsgálva, azt 6201 K 13 f bevétellel, 6194 K 17 f kiadással, 6 K 96 f maradvánnyal és 580 K szenvedő tartozással helyesnek találva elfogadta és felsőbb jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottsághoz beterjeszteni határozta. 5. A folyó évben tartandó képviselőtestületi tagok választása elbírálásához az igazoló választmányba 2 tag választása ügyében a tanács előterjesztése. A közgyűlés az igazoló választmányba tagokul egyhangúlag Münnich Sándor és Dimand Károly képviselőtestületi tagokat választotta meg. 6. Előterjesztés a gyümölcsértékesitő részvények eladása ügyében a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatával. A közgyűlés a gazdásgi és pénzügyi bizottság javaslata elfogadásával névszerinti szavazattal egyhangúlag kimondta, hogy Felsőbánya városnak a nagybányai gyümölcsértékesitő részvénytársaságnál levő 20 drb részvénynek darabonként 80 K árban leendő eladásához hozzájárul és a társulati közgyűlésen a város képviseletében megjelenő gazdasági tanácsnok részére a megbízást ehhez képest kiadni határozta. 7. Előterjesztés hadikölcsön jegyzése tárgyában. A közgyűlés a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslata alapján névszerinti szavazással, igennel szavaztak: Bay Károly, Nagy Lajos, Dimand Károly, dr. Berks Aurél, Újhelyi András, Likker Károly, Münnich Sándor, Maiker József, Szalai László, Vider Lázár, Mike Imre, Káder Ferenc, Bernovits Emil, Puskás Ferenc, Pap Márton, Spáczay Gyula, összesen 16; igy egyhangú határozatiig kimondta, hogy Felsőbánya város tulajdonát képező 152.000 korona értékű magyar országos központi takarékpénztári részvényeit eladja, illetve értékesíti és ezen összeg erejéig hadikölcsönt jegyez. 8. Olvastatott Szokoly Dezső és Zazula Sándor beadványa, melyben kijelentik, hogy a körözött panaszban foglalt erősebb kifejezéseket családjuk iránti aggodalmaikban tették, azzal senkit sérteni nem akartak s ezért bocsánatot kérnek. A közgyűlés tudomásul vette s az ügyet irattárba tenni határozta. 1916. évi május hó 5-én kir. tan. polgármester előterjesztette, hogy azon hazafias kötelességérzeténél fogva is, mely Felsőbánya város közönségét mindenkor áthatotta, valahányszor az érdeke áldozatot kívánt, másrészt gyümölcsöző befektetésül is szolgálna, ha Felsőbánya város a jelen IV. hadikölcsön jegyzésében résztvenne. — Erre nézve előnyös mód és alkalom kínálkozik. — Ugyanis az Osztrák Magyar Bank szatmári fiókjánál 300.000 korona összegű 5 és Vä°/o'OS pénztárjegy jegyzése esetén 274.000 korona lenne fizetendő; ezen pénztárjegyek és a város tulajdonát képező 84.000 korona értékű magyar országos központi takarékpénztári jelzálog zálogul letétele mellett a nevezett Bank fiókja 275.000 K lombard kölcsönt nyújt, marad készpénzben 800 K. A 300.000 K pénztárjegy jövedelme 16.500 K, a 84.000 K záloglevél jövedelme 3.780 K, összesen 20.280 K, a 275.000 lombard kamata 13.750 K, marad évi jövedelemtöbblet 6.530 K, mig a beváltásnál árfolyam nyereségi többlet 25.800 K mutatkozik. A lombard utáni 5% kamatláb 1919. évi junius 30-ig van biztosítva, azután Va% a mindenkori váltó kamatláb felett. - Tehát az esetleges kamat- emelkedés az évi jövedelem többletben fedezetet talál. — Felolvastatta a gazdasági és pénzügyi bizottság javaslatát mely 300.000 korona értékű 5 VWo-os pénztárijegy jegyzését javasolja a fenti módon. Ezután elnök a tárgyalást megnyitotta és t. ügyész hozzászólása és az ügy megvizsgálása után miután senki szólásra nem jelentkezett, elrendelte a névszerinti szavazást s feltette a kérdést: „ki fogadja el a bizottság javaslatát, mellyel indítványozza, hogy a város 84.000 korona értékű m. orsz. közp. takarékpénztári kölcsönkötvényeinek zálogul tétele mellett 300.000 K összeg erejéig 5V2°/o-os pénztárjegyet jegyezzen a most kibocsájtandó IV-ik hadi* kölcsönből?“ Igennel szavaztak: Jékly Károly, Maiker József, Tury István, Tanczel György, Labina Sándor, Lévay Károly, Mikola A. Gyula, dr. Szokol Pál, Stoll Béla, Háder Ferencz, Bernovits Emil, Puskás Ferencz, Likker Károly, Münnich Sándor Spáczay Gyula összesen 15. így egyhangúlag a képviselőtestület hazafias készséggel egyhangúlag határozatilag kimondta, hogy Felsőbánya város átérezve a kormánynak a hadikölcsön jegyzése ügyében kibocsájtott felhívását a városi pénztár kezelése alatt álló Bányakárpótlási alap tulajdonát képező 84.000 K értékű m. orsz. közp. takarékpénztári záloglevél értéket zálogul letesz az Osztrák Magyar Bank szatmári fiókjánál és ugyanott 300.000 (három- százezer) korona összeg erejéig 572°/o-os pénztári jegyet jegyez és ennek fedezetére úgy a fenti kölcsönkötvények, mint a jegyzendő pénztári jegyek zálogletétele mellett 275.000 K lombard kölcsönt vesz fel. Ezen hadikölcsön, illetve pénztárjegyek jegyzésével polgármestert megbízza s egyidejűleg, amennyiben a jegyzés határidőhöz van kötve jelen határozatot fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatnak mondja ki. Jelen határozat jóváhagyás végett az 1886. évi XXII. t.-c. 165. §-ához képest főispán utján a nagyméltóságu m. kir. Belügymi- nister úrhoz lesz felterjesztve. Jegyzőkönyv, felvétetett Felsőbányán, 1916. évi május hó 7-én a Felsőbányái Hitelszövetkezet, mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja, ezen napra kitűzött XVII.-ik évi rendes közgyűléséről. Spáczay Gyula mint az alapszabályok 36 §-a értelmében a közgyűlés elnöke előadja, hogy a tagok az alapszabályokban előirt módon meghivattak, a közgyűlési meghívó az „Országos Központi Hitelszövetkezeti Értesítő“ 1916. évi 17. számában közzététetett, megjelent 25 tag, kik 25 szavazatot és 43 üzletrészt képviselnek, ennélfogva a közgyűlés határozatképes, azt megnyitja s a jegyzőkönyv vezetésére felkéri Dimand Károlyt, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Labina Sándor és Matyasovszky Sándor üzletrészes tagokat. I. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései, az évi mérleg és veszteség-nyereség- számla felolvastatván, a közgyűlés a jelentéseket tudomásul veszi, a mérleget megállapítja, az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak — szokásos íentartások mellett — a felmentvényt megadja. (Lásd alább.) II. Az igazgatóság jelentése értelmében elhatározza a közgyűlés, hogy a mérlegben kimutatott 1258 K 06 f tiszta nyereségből 10°/# azaz 125 K 80 f a tartalékalaphoz csatoltassék, 1101 K 56 f az üzletrészek 4u/o-os osztalékára a fenmaradó 30 K 70 f szintén a tartalékalaphoz csatoltassék. III. Elnök felhívja a közgyűlést, hogy a sorrend szerint kieső Szalai László és Tury István igazgatósági tagok helyét választás utján 3 évre töltse be, megjegyezvén, hogy a kilépett tagok újra választhatók. Mire az igazgatóságba Szalai László és Tury István urak 3 évre egyhangúlag megválasztattak. Tisztelt közgyűlés. Midőn szövetkezetünk XII.-ik mérlegét és nyereségszámláját bemutatjuk, van szerencsénk jelenteni, hogy a lefolyt évben szövetkezetünket semmi veszteség nem érte. Jelentjük továbbá, hogy az üzleti év végén 540 tagunk volt 690 üzletrésszel, ezekre jelzett időpontig 27962 K 09 f fizetett be és j betétállományunk 95906 K 77 f-t tett ki. Tagjainknak váltóra 6733 K, kötelezvényre 164979 K 19 f, kölcsönt folyósítottunk, a Központtól 31536 K rendes hitelt, vettünk igénybe, 32 K 04 í-t pedig a Központnál gyümölcsöztetés végett elhelyeztünk. Tartalékalapunk az év végéig 8099 K 80 f-re emelkedett s minden igyekezetünk oda irányul, hogy azt lehetőleg növeljük, mert csak igy lesz módunkban a kamatlábat időve] lejjebb száliitani. Felkérjük a szövetkezet tagjait, hogy a kölcsönök törlesztéseit és kamatait pontosan fizessék, mert csak úgy leszünk képesek a betevőinkkel, és a Központtal szemben fennálló kötelezettségeinknek fennakadás nélkül eleget tenni. Kérjük a közgyűlést, hogy a bemutatott mérleget es nyereségszámlát a felügyeiőbizott- ság jelentése alapján elfogadni s részünkre a feimentvényt megadni szíveskedjék. A mérlegben kimutatott 1258 K 06 f tiszta nyereségre nézve javasoljuk, hogy az alapsza- | bátyok értelmében annak 10°/0-a, azaz 125 K 80
