Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-05-11 / 10. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP í a tartalékalaphoz csatoltassek, 1101 K 56 f az üzletrészek 4%-os osztalékára, s a fenma- radó 30 K 70 f a tartalékalap növelésére íor- dittassék. Végül jelentjük, hogy igazgatóságunk tagjai közül Szalai László és Tury István urak helyei 3 évre lesznek betöltendők, megjegyezzük, hogy a kilépett tagok újra választhatók. Az igazgatóság. Különfélék. A király Jegyzése a hadlköicsönre. Bécsből jelentik: Királyunk a negyedik magyar hadikölcsönre tízmilliót jegyeztetett. Dr. Mártonffy Marcel debreceni jogtanár nejével pár napig itt időzött s a polgármester vendége volt. A nagybányai gyumölcsértékesltő r.=t. vasárnap tartotta közgyűlését, hol az 1914. és 1915. év számadásait bemutatták és elfogadták, a szokásos íölmentvényt megadták. Ezután elfogadták a Részvénytakarékpénztárnak az ajánlatát, hogy a részvényeket 80 K-jával megveszi azzal, hogy jogerőre emelkedéstől kezdve 5°/o-os betétkamatot is kapnak a részvényesek és azzal, hogy a r.-t. kintlevőségeiért felelősséget nem válial. Ezután megválasztották a bizottságot, mely a Részvénytakarékpénztárral a felszámolást annak idején eszközölni fogja. A nagybányai főgimnáziumi segélyző egyesület múlt vasárnap tartotta közgyűlését, melyen a múlt évi számadásokat jóváhagyták és a felmentvényt megadták. Utána választmány volt, ahol 900 koronára menő segélyt osztott ki a szépen fejlődő egyesület vezetősége 35 tanuló közt. Régi jó ismerősünk és barátunk hanyatlott kora sírjába: Kende Dániel nyug. m. kir. erdőtanácsos hunyt el április hó 30-án, ki csak alig másfél év előtt vesztette el nejét olyan tragikus módon. Már régebben betegeskedett s szemlátomást hanyatlott ereje, mig végre megváltotta őt a végzet nagy fájdalmaitól. Kende Dániel született Szolnok-Doboka megye, Horgospatak, községben 1854. év november 22-én. Gimnáziumi tanulmányait Nagybányán és Kolozsváron, az erdészeti főiskolát Selmecbányán végezte és 1880. évben Budapesten erdészeti oklevelet nyert. Szolgált mint gyakornok részben a fernezelyi m. kir. erdőgondnokságnál, részben pedig a nagybányai m. kir. erdőszámvevőségnél. 1883. április 11-én erdészjelöltté nevezték ki és megbízták a horgospataki m. kir. erdőgondnokság ideiglenes vezetésével, mely erdőgondnokságnak vezetését ugyanazon év november 16-án Il-od oszt. erdészszé történt kinevezésekor, végleg reá bízták, 1884-ben megnősült. 1897. év szeptember végén Láposbányára helyezte a miniszter, ahol főerdészi, erdőmesteri, 1912. évben pedig erdőtanácsosi rangra emelkedett és szolgált 1914. évi április hó 30-ig, a mikor 35 év, 8 hónapi és 29 napi szolgálat után nyugdíjba vonult és városunkba költözött. Temetése május hó 2-án délelőtt ment végbe nagy részvét mellett. Szép gondolat volt Breistyánszky Endre láposbányai erdőgondnoktól, hogy egy óriási fenyő koszorút köttetett azokból a fenyő lombokból, melyeket a megboldogult ültetett valaha s azt a koporsóra helyezte. A családi gyászjelentés igy szál: Kende Erzsébet a maga és kis fia nevében szomorúan tudatja, hogy áldott édesatyja Kende Dániel ny. m. kir. erdőtanácsos folyó hó 30-án délelőtt fél 11 órakor életének 62-ik évében, az üdvösségünkre rendelt szentség felvétele után csendesen meghalt. A drága halottat róm. kath. egyházi szertartással május hó 2-án délelőtt 11 órakor kisérjük örök nyugalomra. Lelki üdvéért a szentmisét a Szt. Háromság templomban, 3-án fogjuk a Mindenhatónak, bemutattatni. Nagybánya, 1916. április 30-án. Özv. Konczvald Jánosné édesanyja. Schvarcz Józsika unokája. Nyugodjál békében. A viszontlátásra! Az elhunytban Farkas Jenő k. t. polgármester sógorát gyászolja. Május i. a róm. kath. iskolában. A madárdalos, virágillatos, rügyíakasztó május ősidő óta ünnepe az emberi sziveknek. 1915. év május 1-én Nyugatgaliciának egy kis helysége fölött ezer ágyú köszöntötte a hajnalt s mire a nap feljött, az ezer ágyú acéltorka a győzelem s szabadság harsonája lett. 1915. május 1. volt a mi győztes offenzivánk kezdete Gorlice felett. Azóta május 1. nemzetek ünnepévé lett. Május elsején kezdődött az orosz front felgöngyölítése, mely ránehezedett mellünkre, szivünkre, országunkra. A Kárpátokban álló hős seregeink ugyan megoltalmaztak minden nagyobb veszélytől, de a kisebb csapásokat nem tudták elhárítani. így sikerült aztán az orosz hordáknak több községet elpusztítani. Egy miniszteri rendelet, mely a május elsejének megünneplését irta elő, az elpusztult falvakra s annak szerencsétlen lakosaira hívta föl figyelmünket. Ezekért, falvaik felépítésének elősegítésére rendeztek az ország összes iskoláiban ünnepséget. A fiu-iskolában d. e. */* 10 órakor kezdődött az ünnepség, Pály Ede esperes-plebános, a hitoktató s a tanítói kar jelenlétében. A növendékek elénekelték a „Hymnusz“-t, azután Doroghi Ferenc III. oszt. szavalta Pósa Lajos „Mikor imádkoztok“ c. költeményét, majd Várady János tanító beszélt a Kárpátokról, hatásos, a gyermeki lélekhez férkőző modorban. Utána Krom- paszki Ignác IV. o. t. szavalata következett. „Jó honfiak, honleányok legyetek“ c. verset szavalta. Az ünnepség a „Szózat“ éneklésével ért véget. Innen '/2 11 órakor Pály Ede esperes és a tanítók átmentek a leányokhoz, hol már nagy számban voltak összegyűlve a vendégek s az ünnepély kezdetét vette. 1. szám a „Hym- nusz“ volt. Utána Lupán Stefánia állt a gyönyörűen dekorált kárpáti erdőségbe s tiszta hangon elmondta a prologot. Azután „Oh Nagyasszony“ kezdetű gyönyörű éneket hallottuk a jól vezetett s csengő hangú növendékektől. Ezt követte a „Kárpát virágai“ allegória. A kedves virágokat fölzavarta az ágyudörej, a harci zaj. Nem érzik jól magukat a Kárpátok ölén. Az emberek közé vágynak, egyik fájdalmat enyhíteni, a másik sebesülteket, özvegyeket vigasztalni, a többi árvákat ápolni, békét, egyetértést ültetni az emberi szivekbe stb. Erre kérik a virágtündért is, engedje őket. Csak a kis Mimóza nem tud semmit tenni, elmond hát egy Üdvözlégy Máriát. E jól rendezett s hatásos jelenet után „Isten hozzád“ cimü dalt énekelték, majd a Pály Ede esperes beszéde következett. Nem véletlen - úgymond - hogy a gorlicei diadal éppen május 1-én következett be. Magyarország patronája az ő ünnepére könyörögte ezt ki. Azután megdicséri a leánykákat kedves szereplésükért s lelkűkre köti, hogy legyenek igaz, hazaszerető lelkek. Nem fegyverrel, hanem szívvel küzdjenek hazájukért, úgy lesz ez ország boldog. Ezután a növendékek elénekelték a „Szózat“-ot s a közönség lelkes hangulatban oszlott szét. Az anyagi eredmény is méltó volt az erkölcsi sikerhez. Dimand József. A róm. kath. iskolákban a kárpáti falvak építésére eszközölt gyűjtések eredménye. Az irgalmas nővérek által vezetett leányiskolában 256 K 02 f, a fiúiskolában 10 K. Az 1878 -1897. évig terjedő időben született népfölkelésre kötelezettek pótszemléje f. hó 16-án d. e. 8 órakor fog megtartatni. Katonai elnök Balogh Ferenc m. kir. honvéd- ezredes, sorozó-tiszt dr. Pap Győző hadnagy, polgári elnök: Bradofka Frigyes m. kir. főbányatanácsos, orvos: dr. Csausz Károly ügyv. városi t. orvos. A ref. elemi iskola kárpáti ünnepe 1916. május l=én. A szomorú idő dacára is mozgalmas volt az iskolában május 1-ének reggele. Minden gyermek tudta az előkészületekből, hogy ünnep van. Az elhangzott reggeli ima és ének után megkezdődött a tanítás, a kárpátokról, annak szorosai, csatái, gyászos sírjai s főként az ellenség által elpusztított kárpáti falvakról, mely tanításból kiki annyit plántált, vagy temetett el szivébe, leikébe, amennyit csak kedve tartotta. (Azért mondom temetett, mert temetési csend volt a tanítás alatt.) A két tanítási óra letelte után kibontott zászló alatt a templomba vonultak, hol a Himnusz eléneklése után Nagy Lajos ref. lelkész iskoJaszéki elnök megható beszédben emlékezett meg a nagy nap jelentőségéről s azon eseményekről, melyek az oroszok betörésével a Kárpátok lakóit s némileg városunkat is érintették; de hála a Gondviselésnek a mi városunk megkiméitetett a veszedelemtől. Megemlékezve hősiesen küzdő magyar katonáinkról s a velük testvériesen érző és harcoló német hadseregről, szép szavakban ecsetelte a kárpáti falvak lakóinak helyzetét, kiknek az idejében adott segítség kétszeres adomány s hogy a jószivü adakozót szereti az Isten. Az ünnepély többi pontjai az iskolás gyermekek szavallatai s énekei voltak. Hogy a naiv ajkakról elhangzotUszavak és kétszólamu énekek mennyire nyerték meg a közönség tetszését, azt a szépszámú közönség legjobban tudja s bizonyosan el is beszélte; de hogy az ünnepély végén Almássy Jánosné által a gyermekeknek ajándékozott 2 korona cukorra való az ők ünnepélyes hangulatát mennyire fokozta, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy a templomból az iskoláig énekelték „Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted“ s a végén igy sóhajtott fel Lendeczki József I. o. t. : „Oh be igazi jó volt, tanító ur, csináljunk holnap is ilyen ünnepélyt.“ Nagy Károly ref. tanító. Amit a szatmármegyei gazdák nem tudnak már több mint tiz év óta megcsinálni, azt most megcsinálják a németek. A „Budapesti Hirlap“-ban olvassuk, hogy a „Müncheni Neueste Nanchrichten" jelentése szerint délnémetországi kisgazdák Szatmármegyében 35.000 hold kiterjedésű földbirtokot fognak bérelni, ahol német rendszerű mintagazdaságot létesítenek. Egyidejűén a német gazdaérdekeltség délnémet mezőgazdák szövetkezete Szatmármegyében cukorgyárat is fog létesíteni. A birtok finanszírozását német pénzintézetek biztosították. íme, egy olyan dolog, melyhez nem kell kommentár s mely alaposan visszatükrözi a német alaposságot. Háborús estély. A Felsőbányái műkedvelő ifjúság által 1916. május hó 7-ikén (vasárnap) a harctéren elesett tanítók özvegyeinek és árváinak alapja javára rendezett háborús estély műsora a következő volt: 1. Nyitány. 2. Kiss Menyhért: Gorlicei hajnal. Szavalta: Szalai Margitka. 3. Jeskóné: A telefonnál. Monológ. Előadta: Pap Elluska. 4. Fokulator: Móni a sebesült. Dialog. Előadták: Várady János és Dirn and József. 5. Lányi Viktor: Török himnuszok. Énekelte: Nagy Károly, zongorán kisérte: Nagy Károlyné. 6. Gabányi Árpád: A tót táncmester. Monológ előadta: Dimand József. 7. Heinrich Lichner: Ulanen Ritt. Zongorázták: Pircsy Rózsika és Nagy Károlyné. 8. Véli Miksa: Jön a kérő. Vígjáték 1 felvonásban. Személyek: Básti Mihály Váradi János, Bástinó Nagy Károlyné, Lina Pap Erzsiké, Giza Pircsy Rózsika, Nina Szalai Margitka, Király Imre Dimand József, Juci, szobaleány Pap Elluska. A szereplőket már mindet ismerjük a korábbi estélyekről. Mint eddig is, most is ügyesen és jól játszottak. Csupán egy kis vontatottság látszott meg az előadáson, mit annak lehet tulajdonítani, hogy az előadást oly hirtelen rendezték, hogy nem volt elegendő próba. Zavarólag hatott az is, hogy még műsorváltozás is volt. Uj szereplő volt csupán Várady János, ki két egészen különböző szerepében nagyon nyugodt, ügyes és jó műkedvelőnek mutatkozott be. Kár volt az is, hogy Nagy Károly, bár szépen s jól énekelt, oly hatástalan énekdarabokat választott. Különben az egész műsor nem volt a legszerencsésebben összeállítva. Elszámolás a harctéren elesett tanítók özvegyeinek és árváinak alapja javára rendezett műkedvelő előadásról. Bevétel: jegyekért 129 80 K; felülfizetlek: Bradofka Frigyes, Fizély Sándor 8-8 K, Nagy Károly 3 K, Pircsy Kálmán 2'60 K, Jancsó Janka 2 K, Haldinszky József P20 K, Jeremiás János 1 K, Szalai László Zazula Sándor, Lévay Károly 80-80 f; — jegyeiket megváltották: Újhelyi András 5 K, Hajdú Lajosné 4 K, Szokoly Dezső, Bay Károly, Alexy Pál, Faulvetter János 2 —2 K, Likker Károly 120 K. — Sorsolásból begyült 10 K. Erre a célra adakoztak a ref. iskola növendékei közül: Bocor József 1 K, Gellért Berta és Ilona 40-40 f, Veisz Ernő 22 f. Junger Ferenc 21 f, Domokos Sándor, Szász Károly 20-20 f, Fehér Pál, Krassai Erzsi 14-14 f, Domokos Gyula, Sárközi Feri, Krassai Sanyi, Mihály és Klári, Kropko Miklós, Boldán Etel 10-10 f, Friedmann Sándor 8 í, Matkó Sándor, Stern Lajos 2-2 f. - Összes bevétel 190'06 K. Kiadások: világítás, zongora szállítás, hangolás, borbély, szin- lap, takarítás 3575 K. Tiszta jövedelem tehát 154'31 K, mely összeg a „Néptanítók Lapja“ szerkesztőségéhez lett beküldve. Dimand József. A kárpáti falvak építésére adakoztak Doroghy Sándor 10 K, Puskás Ferencz 5 K. Ugyané célra gyűjtött Bay Károly 8 K. Kende Dániel.
