Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)

1916-03-30 / 7. szám

munkák végzésére kisegitésképen kincstári lo­vakat íog a mezőgazdák rendelkezésére bocsá­tani. A lovak kiadását a lovas csapattestek, saját állományokból eszközük olyképen, hogy a mező- gazdasági munkák végzésére alkalmas lovak mellé egyúttal megfelelő számú ápoló legénység és felügyelő altiszt is kivezényeltetik, kik a lovak erőben tartásáról, a célnak megfelelő felhasz­nálásáról gondoskodnak s egyszersmind a gaz­dasági munkák végzésében is részt vesznek. - A lovak átadásukkor becsértékelve lesznek s a munkáltató értük felelőséggel tartozik. Ugyan­csak a munkaadót terhelik az ápoló legénység és lovak ellátásának és elhelyezésének költségei is. A kiadás helyét és az egyes helyekre kia­dandó lovak számát, a törvényhatóság vélemé­nyezi s egyúttal állandó ellenőrzést is gyakorol. A kiadás időtartama két hónap. Ne küldjünk tábori csomagokban élel­miszereket. Ezt mi már múlt számunkban meg­említettük. De amennyiben a nagyváradi m. kir. postaigazgatóság ismét kiadott egy újabb ren­delkezést mi ismételten figyelmeztetni kivánjuk a közönséget, hogy élelmiszereket tábori posta­csomagokban küldeni nem szabad, mert az élel­miszerek a huzamosabb postai szállítás miatt eddig mindig megromlottak és velük a harctéren levő katonáknak csak betegséget okoztak. A ka­tonákat élelmiszerekkel bőven ellátja a hadsereg, tehát ezeket hazulról oda küldözgetni teljesen felesleges. Megtörtént az az eset is, hogy egyik postahivatal nem vette föl a csomagot, mert előtte gyanús volt, elvitték másfelé s addig hur­colták, rr.ig egy munkával túlterhelt postahivatal felvette. De ezzel sem ért a feladó célt, mert a küldemény rövidesen visszajött és még a térti szállítási költséget is nemcsak hogy meg kellett fizetni, de az élelmicikkek elromlottak s azokat sem a címzett katona, sem pedig a feladó nem tudta elfogyasztani. Ilyen és hasonló más káro­sodások elkerülése végett ismételten figyelmez­tetjük a közönséget, hogy élelmiszereket tábori postacsomagokban egyáltalán ne küldjenek. Kaszinói hadiestély 1916. március 15. Megpendítetett az eszme, hogy szép regényes vidékünk védelmezésében hősiesen elhullott len­gyel légionisták részére Nagybánya és Felső­bánya városok álltai Gyulafalva mellett síremlék emeltessék. Ezen nemes cél megvalósítására azonnal összeállónak Felsőbánya város derék műkedvelői és újra rögtönöztek egy minden részleteiben sikerült hadiestélyt, amelyet Farkas Jenő kir. tanácsos, polgármesterünk vezetett be komoly szavakkal, megemlékezve az 1914. évi októberi nehéz napokra. Azután a helybeli dalárda adta elő mint a programm első pontját Jékly Károly vezetése alatt a „Talpra magyar“-t, Pe­tőfi költeményét, (zenésitette Pataki Lajos) mely énekdarab nehéz fordulatai mellett is nagyon jól sikerült. Ezután Várady János szavalta nagy hévvel lelkesítve a hallgatóságot „A Magyarok Istene“ cimü költeményt Petőfi Sándortól. Zon­gorán játszottak Pircsi Rózsi és Mikié Lonczi egy ábrándot igazi magyar érzéssel és össz­hangzó játékkal. Dimand József és Nagy Vica „A Polgárőr“ cimü darabban (Gábor Andortól) pompásan játszották a habozó férfit és a nagy ijjedelembe jött leányt a hadbavonult fiatalem­berért. A női énekkar Nagy Károlyné vezetése alatt szépen énekelte az „Uzsoki szorosban“ cimü darabot Révfy Gézától. „Ferike“ szaval- mányt Kiss Menyhérttől szokott élénkséggel és meleg érzéssel Szalai Babi adta elő. A „Disz- ápolónő“-ben (Gábor Andortól) Nagy Károlyné és Pircsi Rózsi remekeltek jól összhangzó játé­kukkal. „Az önkéntes női sereg“ (Altav Margit­tól) valóban igen kedves volt. Játszották Nagy Károlyné, Pircsi Rózsi, Farkas Giziké, Nagy Vica, Pap Erzsiké és Ella, Szalai Babi, Mikié Ilonka és Dimand Bözsike. Ez a csinos sereg minden tagja csalódásait talpraesetten hozta elő. A tá­bornokot Nagy Károly igen jól adta. Végül Dimand József olvasta fel a közönség érdeklő­dése mellett „Upmann százados világháborodott kalandjait.“ A hivatalos programm befejezése után a közönség felkérte Bergfest Árpád urat, nehány énekdarab előadására, amit készségesen meg is tett- a közönség nagy örömére. De en­gedett az intelligens publikum kérésének Puskás Tusi őnagysága is és igazi műélvezetet szerzett pompás énekével és zongorajátékával a hálás hallgatóságnak. Az estély jövedelméről a jövő számban számolunk be. Münnich Sándor. FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Adományok. Fizély Sándor, m. k. bá­nyatanácsos 50 koronát helyezett el névnap­megváltásul a hadiárvák és özvegyek javára a helybeli hitelszövetkeznél. Fémeket adtak: dr. Csausz Károlyné vörös és sárgaréz, Dravetzky Károlyné vörösréz, Bakó Pál sárgaréz, Hajdú Lajosné vörösréz, sárgaréz és ólom, Bakó János sárgaréz és ólom, Almássy Jánosné sárgaréz és ólom, Papp Jánosné ólom, Szabó Károly sárga­réz, ifj. Lévay Sándor sárgaréz és ólom, Stein Ferencznó sárgaréz és Theisz Jánosné sárgaréz edényeket és tárgyakat. Tépést és kötözőanya­gokat szolgáltatott be id. Vagányi Kálmán. Egy fogadásból pénzadományt tett Puskás Ferencz 5 koronát. A fatalp. A Kornreich Testvérek nagybá­nyai faáru cég gyárt csinos, kényelmes és ami fő, felette olcsó fatalpokat. Olvastunk már fa- talpu cipőkről több ízben, olvastuk, hogy a fa- talpu cipőket gyártják Sepsiszentgyörgyön, Győ­rött, stb. helyeken, de hogy valahol kizárólag csupán fatalpot és fasarkot gyártanának arról még nem olvastunk így tehát e nemben elsők a nagybányaiak, mert a kényelmes, csinos és igen tartós fatalpok és fasarkok gyártását gyár- szerüleg berendezett üzemében egy nagybányai fakereskedelmi cég valósította meg. A Kornreich Testvérek nagybányai fakereskedők, Kossuth Lajos utcai telepükön villanyerőre berendezett gyárukban készítik az olcsó, célszerű, tartós, sőt a kényes igényüeknek is megfelelő, kényel­mes, a czipőre, csizmára, sőt bocskorra is rá­ülő fatalpokat. A fatalpkészitő gyár a fatalp- készitéshez szükséges gépekkel van felszerelve. A kiszáradt évek óta raktáron pihenő diófa tör­zseket dolgozzák fel itten ebben a gyárban s ké­szítik a fatalpokat, a fasarkokat, hogy pótol­hassák a fatalp és fasarok által a drága bőr- talpot és sarkot. Mindennemű bőrféle, de kü­lönösen a talp szükséges a katonáknak, tehát nekünk, itthon lévőknek nélkülöznünk kell a bőr-nemeket, különösen a talpféléket, mert az nincsen tehát pótolnunk kell azzal, a mivel tud­juk, igy pótoljuk a tartós, és olcsó inpregnált diófatalppal. A facipők nyugaton már régi idők óta használatban vannak. A mi népünk azonban kivéve a nyugat-magyarországiakat — megve­tette a facipőket, sőt sajnálattal nézte azoknak emitt-amott viselőit, tehát a facipő nálunk nem honosodott meg. Most már meghonosodik az bi­zonyos és létjogot kér magának különösen a fatalp, amely a cipőt nem teszi kényelmetlenné, de idomtalanná sem. A fatalp gyárra midőn fel­hívjuk közönségünk figyelmét, jelezzük egyben azt is, hogy a gyártelepen nemcsak készítik a fatalpokat, hanem meg is talpalják a cipőt, csiz­mát, a kívánalomnak megfelelően, mert a gyár­telep nemcsak a fatalp gyártásra hanem a láb­beliek szakszerű talpalására is berendezve van és a mi a fő, egy pár cipő talpalása csupán 3 korona 50 fillérbe kerül. A kulturnemzeteknek az a része, amely még nem vesztette el az igazságérzékét, sem pedig lelkének egyensúlyát: hallgatagon bár, de bensőjében szégyenli, hogy az angolt, franciát valamikor is szellemi vezérként és a szabadság, függetlenség példájaként tekinté. Gyönyörű felszabadítói a népeknek, tisztelői a függetlenségnek és a szabadságnak! Lehet-e va­laha is többé becsült neve annak a nemzetnek, mely népek és nemzetek kiéheztetésével akarta magának a győzelmet és uralmat biztosítani ? Lehet-e a szabadságnak és függetlenségnek kép­viselője valaha is az az entente, mely beitatja magát abba a semleges Görögországba, melyet felszabadítani, megmenteni akart s melyet ma már egészen karmai közé kaparitott. Éteti mintha ketrecbe volna zárva a görög nép. Ha semle­ges marad, kap enni, ha nem és moccanni mer éhen veszti, vagy rabigába görbeszti. Szegény Görögország. Bizony nem hihette, hogy az ő sorsa lesz az ententenak egyedüli sikere. Mert az olasz hitszegés - az nem sikere az enten- tének. Sőt Francia ás angol lapokban nyűgnek tartják és szemtelennek. Hiszen oly kirívó a ha­szonlesése és gálád játéka, hogy a szövetsége­sek szeretnék kitessékelni, mint szövetségesükre hivatkozni és a balga Belgium ? Most eszmél­het igazán, pedig eddig is lehetett benne része bőven. Most tűnik ki, hogy a kalmár angol, ha céljai úgy kívánják feláldozza a belga népet is. Elhárít magától minden felelősséget azon bajo­kért, melyeket az ellenség okozott Belgiumnak. Holott kézen fekvő dolog, hogy az ellenséget az anglus vitte, kényszeritette a belgákra, akik most elismerik, melyszerint lovagias és nemes ellenséggel van dolguk. Nem, nem; a népek és nemzetek Ítélni fognak a harcoló felek szabad­ság és kultur érzéken és ez az Ítélet nem a középponti szövetségesek rovására fog eldőlni. Uj betegséget kapott ajándékba Hu= rópa. Az afrikai gyarmatok legborzalmasabb be­tegségét az álomkórt a franciák segítségére ho­zott néger csapatok behurcolták a Riviérára. Az álomkór okozója egy vérben és agyban érő infuzórium, a tripanosova gambiense, amely légy, vagy szunyogcsipés folytán kerül bele a vérbe. Láz, vérszegénység, állandó fáradtság, izom- gyöngeség, hosszú ideig tartó alvás majd agy­hártyagyulladás a jelensége ennek a kórnak, amelyben két-három évig is szenved a beteg. Egész falvak, törzsek pusztulnak Afrikában e betegség következtében. Most a félvad fekete hordák, amelyeket a kultúra nagyobb dicsősé­gére küldenek a barbár németek ellen, behur­colták a betegséget és ez a francia délvidéken az európaiak között is kezd pusztítani. Március vége az az időpont, amikor az újságolvasó közönség a maga újságjáról gon­doskodni szokott. Évnegyedkor minden újságot olvasó ember azon gondolkodik, melyik buda­pesti lapot rendelje meg a maga városának új­ságja mellé. Épen azért időszerűnek tartjuk, hogy megmondjuk olvasóinknak, miszerint ma­napság a legolvasottabb Budapesten megjelenő újság Az Est. Ez az újság épen a héten tette közzé mérlegét és abból látszik, kogy mennyire kedvelt újság, hogy az előfizetői dijakból és az eladott újságok árából közel négy millió korona bevételre tett szert. Igaz viszont, hogy a hír­szolgálatra, azaz csak a hirek és táviratok költ­ségeire egy millió koronát, az újságok szállítá­sára és szervezési költségekre pedig szintén egy millió koronát költött. Az Est példányszámainak nyomdai előállítása több mint másfél millió ko­ronát tettek egy év alatt. Ez az újság három hónapra öt koronába kerül. Megrendelhető Bu­dapesten Az Est kiadóhivatalában. VI., Erzsé- bet-körut 18 — 20. Huzeumunknak adakozott Pap Márton főszámvevő 8 drb. Kossuth bankót, egy gyöngy­érmet, 8 német pénzdarabot, 15 darab ezüst és 15 darab osztrák régi réz-pénzt, 8 drb. ezüst és 4 drb. magyar rézpénzt, és 4 drb. olasz pénzt. Köszönet az ajándékozónak Farkas s. k. polgm. A trónörökös mint keresztapa. Papp Károly szatmári kőmivessegéd családjába hatod- jára egy fiúgyermekkel köszönteti be a gólya. Papp a háborús esztendőben született hatodik gyermekének keresztapaságát felajánlotta Károly Ferenc József trónörökösnek és szép levélben kérte meg a jövő magyar uralkodót, hogy a László gyerek komaságát fogadja el. A trón­örökös kabinet-irodája a polgármester utján ér­tesítette Papp Károlyt, hogy a keresztapaságot elfogadja és az újszülöttnek 100 koronát küldött. írás az olasz harctérről. Kiss Ödön tartalékos cs. és kir. 85. gy. e. hadnagy Kiss Endre viski főjegyző fia az olasz harctérről a következő levelet irta bátyjának, mely minket különösen azért is érdekel, mert egy szatmári ügyvédről, dr. Nagy Gáborról is szó esik benne: — Már öt hónapja veszélyeztette egy előretolt olasz Stellung zászlóaljunk balszárnyát. Ezt tudta mindenki. Ma kérdés jött: ki vállalkozik önként ennek az állásnak elfoglalására és szét- rombolására ? Én és Nagy Gábor (szatmári ügy­véd) hadnagyok vállalkoztunk. Kiválasztottam 110 öreg harcedzett katonát és 9. és 10-ike kö­zötti éjjelen megrohanva nekimentünk az állás­nak. Gépfegyver, fegyver, aknavető, gránát, srap- nell, kézi gránát és szikla lavina ellen 35 perc alatt bevettük és szétromboltuk. A zászlóalj di­cséretet kapott, mi felterjesztést kitüntetésre és 26 ember szintén. Tónit (tiszti szolga) nem vittem magunkkal, mert a halál bizonyosnak látszott és családja van. A Höfer hozni fogja hogy a tolmeini hídfő baloldalán 2 ellenséges állást elfoglaltunk és szétromboltunk. Isten meg­segített, túléltem. Nagy is. 1916 II-10. Öcséd Ödön. Hadi levél délről. 916. III/l. Nem tudom elmulasztani, hogy némikép le ne Írjam az ed­dig történt és tapasztalt dolgok egyes részle­teit. Eltekintve az itáliai fronton történtektől, mivel azokat leírni most úgy sem lehet. - És pedig kezdődött október hó 7-én virradóra, pontonokon átszállítva a gyalogságot Belgrád

Next

/
Oldalképek
Tartalom