Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-03-30 / 7. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP alá, ami nem csekély feladat volt. Három-három pionír volt beosztva egy pontonba, kiknek dolgozni kellett, mert 40-40 baka volt egy pontonban s arra mi voltunk hivatva, hogy a 40 bakát a belgrádi partra átvigyük. A legnagyobb golyózáporban és ágyutüzben, de Isten segedelmével mi a feladatunkat dicsőségesen megoldottuk, mivel minden pontonon az életben maradt legénységet a kijelölt helyre átszállítottuk. Igaz, hogy nagy áldozatokba került, mert a pionírokból alig maradt egy pár életben; közülünk 4 halott, 27 sebesült és 11 volt, aki eltűnt, ami a helyzethez képest nem volt sok. S azután nap-nap után zavartuk a rácokat, egyik helyről a másikra, ugyannyira, hogy nem is tudtak megállani. Uj-Szerbián átmenve a borzasztó sárban, mely oly nagy volt, hogy kénytelenek voltunk egyes épületeket lerombolni s a falakból a köveket a sárba lerakni, hogy a tüzéreink valamikép tudjanak előre menni. Innen átmentünk Nis felé; itt a németekhez voltunk beosztva, amig kaptunk ismét egy parancsot, hogy vonuljunk Prisztinia felé, ahol a szent karácsont is töltöttük kenyér nélkül, mivel a divízió igen messze volt tőlünk. De házigazdánk egy igen derék török ember lévén, az sütött tíznek kenyeret. Az igaz, hogy kukoricalisztből s az istállóban lévő két fejős bivaj tejéből. Mind a tíznek részére egy-egy adagot kiosztott, amely igen kellemessé tette a szent karácsonyt. Innen 2-án indultunk Prizrend felé, hova oláh karácsony éjszakáján érkeztünk. Azután 10-én indultunk neki az albán hegyeknek, ami nem valami kedves emlék, mert a bal lábam megtört és igen kínosan tudtam napokon át a marsot kibírni, mig aztán 13-án az orvos kivágta. De még azután jött a java. Egy napra egy negyed kenyeret kaptunk s ezt kiadták 3 napra is és nagyon sok jó gyomru fiú bekebelezte s volt 2-3 nap böjt, mert csak keserű kávé és üres levesből állt az egész menázs. Bizony sok gyerek került a kórházba, mert ha hozzájutott egy kis kukoricához, hát úgy rágta, mint nálunk a jó hizó. így telt az idő január 31-ig. Ekkor kaptuk a parancsot, hogy nem kell bevonulni Skutariba, hanem vissza Prizrend felé, ami délután két órakor meg is történt. így érkeztünk azután Újvidékre, ottan tartózkodtunk öt napig, azután folytattuk az utunkat, mit még ma is folytatunk, hogy merre és meddig? azt nem tudjuk. — Ezek után Isten oltalmába ajánlva, maradok alázatos szolgája: Gefr. Kr. I. sappeur. A F. M. K. E. gyermekkertjei. Ma, amikor az egész országot áthatja annak a gondolata, hogy a háború győzelmes befejezésének egyik főfeltétele, hogy az országnak megmun- káltassék a földje és biztosittassék mindannyiunk kenyere, Graus Isván Nyitramegye főispánkormánybiztosa, az egyesület elnökének kezdeményezésére életre való mozgalmat indít a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület. Mozgalmának az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesíti a kötelességét, az asszonyra hárul a föld megmunkálásának a kötelessége. Az asszony hazafias készséggel teljesiti is ezt a kötelességét, ha viszont a társadalom addig, amig ő ve- rejtékes munkáját végzi, gondoskodik a gyermekei felügyeletéről, hogy azok föl ne gyújtsák a házát s pusztulás veszedelmébe ne ejtsék a községet. A F. M. K. E. elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, amikor fölveti az eszmét, hogy amig a családanyák mindnyájunk kenyeréért munkában állanak, azokban a községekben óvodák nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a májustól-októ- berig szünetet tartó iskolákban) és tartsák őket reggeltől-estig felügyelet alatt, amig az anyjuk haza nem tér a munkából és át nem veheti ismét a gyermekeit. Az iskolát mindenesetre ingyen engedi át erre a célra az állam, a község vagy a íelekezet. A felügyeletet szintén ingyenesen elvállalná a község intelligenciája fölváltva vagy az iskolai szünetet élvező tanító vagy tanítónő, leg- roszszabb esetben pedig a község elöregedett és munkaképtelen lakossága. Az intelligencia végezné a gyermekek szellemi és lelki vezetését, a község öreg és munkaképtelen lakossága pedig a gyermekek személyi (tisztasági stb.) gondozását. Élelmezést pedig szívesen ad a gyermekeknek az anyjuk vagy a hozzátartozóik vagy pedig a község melegszívű lakossága, a melynek bizonyára mindig lesz egy-egy kanálka levese vagy főzeléke a szegényebb gyermekek számára. A F. M. K. E. elnöksége már meg is kereste a müküdési területéhez tartozó vármegyék egyházi és politikai hatóságait, a felvidéki püspököket, főispánokat és alispánokat, hogy hatóságaik területén lehetőleg sürgősen szervezzék meg ezeket a háborús gyermekkerteket, amelyek a társadalom minden újabb megterheltetése nélkül megadják a családanyáknak a lehetőséget, hogy a harctéren küzdő férfiak helyett családjaiknak és mindnyájunknak a megélhetés főíeltételeit megszerezhessék. A F. M. K. E. elnöksége megtiszteltetésnek venné, ha ezt a tervét a testvér közművelődési egyesületek s a működési területén kívül álló vármegyék egyházi és politikai hatóságai is magukévá tennék. A hernyóirtás eredménytelen lesz. Tisztelt Szerkesztő ur! A hernyóirtást a kötelességüket ismerő és a maguk érdekeit jól felfogó háztulajdonosok reménytelenül végzik. Sok a gazdátlan udvar és parlagon hagyott kert. De maguk az itthon levő telektulajdonosok sem szedik le a hernyót. így tehát hiába való munkát végeznek a kötelességüket ismerő polgárok, mert megtisztított fájukat csakhamar megszállják a szomszéd hernyói és pusztító ellenségei. Az elhagyatott telek tulajdonosok, tavasszal nem hernyóznak, a kerítésekkel nem törődnek, veszélyeztetik a szomszédok terméseit is, mert a csavargó gyermekek raja lepi meg, mihelyt egy kis termést látnak zöld állapotában is. Hát ezt a kegyelmes privilégiumot bizony hogy beszüntethetné a rendőrség. De felhívásokkal, rendeletekkel ez nem fog sikerülni. Egy polgár. Kiadó tulajdonos: Nánásy István. Hirdessünk a Felsőbányái Hírlapban. Drága a bőrtalp, olcsó a íatalp. A bőr kell a hadseregnek s ez okból szükiben vagyunk különösen a jó bőr talpoknak. A talpbőr hiányt fával könn}^en lehet pótolni. Pótoljuk is, mert hogy kényelmes és tartós fatalpokat előállithassunk és egyúttal talpaló műhelyt is, hol egy pár talpalást 3 K 50 f.-ért előállitunk. A fatalp olcsó, erős és tartóssága legalább is négy annyi, mint a bőrtalpé. A czipő felsőrészt megóvja a repedéstől s igy a czipő tartósságát legalább is megkétszerezi. A fatalp át nem ázik, télben a hidegtől véd, nyáron a lábizzadástól. Megrendeléseket fatalpra és talpalásra elfogad Kornreich Testvérek fatelepe Nagybányán NYOMATOTT NÁNÁSY ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJÁBAN NAGYBÁNYÁN
