Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-03-16 / 6. szám
JL FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP — Tüzérségi sikereinket, - mondotta Ran- zenberger, — nagyobb részt nehéz tüzérségünknek köszönhetjük és ebben a fegyvernemben föltétlenül fölülmúlja ellenségeinket. A könnyű tábori ágyuknak ebben a háborúban kevés jelentőségük volt. A függélyes célpont ma aránylag ritka eset. A lövészárkok vízszintes vonalait csupán nehéz ágyúval lehet szétrombolni. A tüzér a maga fegyverének alkalmazásában sokkalta kevésbbé van korlátozva, mint a gyalogos a lövőárok kiépítésében. A gyalogállások biztosításának, hogy ugyanis az ellenség rohamtámadását sikerrel kivédje, bizonyos határa van, a tüzérség ellenben még távolról sem érte el a fejlődés lehetőségének határait sem a hatás, sem pedig a lőtávolság dolgában. A jövő ágyúi nemcsak, hogy a mainál erősebb fedezékeket fognak áttörni, hanem messzebbre is fognak lőni. A modern tüzérség Anglia büszkeségét, a szigetet övező tengerpáncélt is, mely évszázadokon át megóvta a kontinensről jövő minden támadástól, üveg gyanánt fogja pozdorjává zúzni. — A negyvenkettes föltalálásáról nem igen akart a tanár beszélni és szerényen másokra hárítja a dicsőséget. Ilyen óriási kaliberű ágyúnak a megalkotás, úgymond a vezérkar óhajtása volt. A Krupp-cég már évekkel előbb teljesítette ezt a kívánságot, de csak kevéssel a háború kitörése előtt sikerült nekünk ily nagy ágyú mozgékonyságát annyira megkönnyíteni, hogy szállítását nem kellett külön vasutaktól függővé tennünk. Ranzeuberger tanár szerint olyan várakat, mint aminő Lüttich és Antwerpen volt, a jövőre aligha fognak építeni. Természetesen a jövőre is megerősítik a határokat és a különösen fontos pontokat. De a mostani erődöket és erőd- gyürüket a modern tüzérség elintézte. A munícióról is beszélt a nemes tanár. Németország ma szerinte tetszés szerinti meny- nyiségben készíthet elsőrangú lövegeket. Az angol és oroszországi municiógyártásról a tanár a többi között azt mondotta, hogy az angolok a rendelkezésükre álló segítő források alapján tekintélyes mennyiségű muníciót készíthet, noha adataink nincsenek róluk. Az orosz produktumot nem szabad lebecsülni. Tapasztalásból ismeri a Putilov-müvek gyártmányait és noha semmiesetre sem készitenek annyi muníciót, mint a mennyi egy modern háborúban szükséges, de nem lehet azt mondani róluk, mint néhányan hirdetik, hogy az oroszok ellőtték utolsó puskaporukat. Végül az amerikai muníció, a mely eleinte rósz volt, az utóbbi időben lényegesen javult. Ám a mértékadó és döntő dolog az marad, hogy a mi összes ellenségeinkkel szemközt még a municiókészitésben is fölül maradunk és a lövödözés fokozatának versenyében is nyugodtan szállhatunk szembe velük. Vilmos császár jószive az amerikai közönség előtt felsőbányái szülők gyermekei előadásában. Poétikus, szép verset irt egy nemrégiben élete tavaszán elhunyt Írónő Vilmos császár jószivéről. Azt a nemes cselekedetét örökítette meg hangulatos versében a nagy császárnak, midőn egy francia fogoly katonának szabadságot adott, hogy nehéz beteg édes anyját meglátogassa. Eme tettéért még a franciák is áldották Vilmos cászár jószivét, mellyel életét mentette meg a szenvedő anyának. A vers bejárta az európai sajtót. Legutóbb Amerikában a st. louisi magyar szövetség és a st. louisi m. női segélyegylet helyiségében tartott nagyszabású magyar ünnepen szavalták el, a magyarság körében nagy hatást keltve. A St. Louis és Vidéke cimü lap erről a következőket Írja: A kedves családi ünnepélyre nagy számmal jelentek meg a vendégek, kiket Káldor Kálmán, a St. Louisi magyar szövetség elnöke üdvözölt. Lapusán Vilma és Lapusán Dezső szépen betanult verseket szavaltak, melyek közül különösen Kuszkó Endre honvédszázados nejének : Heigel Ilusnak költeménye a Császár szive és a szegény gyermekek karácsonya nyert tapsot. Kedvesen jellemző dolog, hogy kolozsvári magyar letelepedett szülők magyar hazaszeretetben nevelt gyermekei ismertetik a senkik hazájában felserdülő fiatalság előtt Vilmos császár jó szivét. Érdekes, hogy a szereplő testvérek Felsőbányáról elszármazott szülők gyermekei. Scerksztöl üzenet. K. J. Kolozsvár. Küldeményeidet mindig szívesen veszem s közlöm is. Az éremgyüjteményre vonatkozó hosszú közleményt a lap kis terjedelme miatt nem közölhetem. A lappéldányokat küldöm. Szives üdvözlet 1 Kiadó tulajdonos: Nánásy István. 556-1916. sz. Árverési hirdetmény. Alólirott bírósági kiküldött az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróság 1916. évi 558. számú végzése következtében Felsőbányái takarékpénztár javára adósok ellen 475 K s jár. erejéig 1916. évi február hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2500 K-ra becsült következő ingóságok, u. m. szarvasmarhák stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagybányai kir. járásbíróság 1913. Sp. II. 760 sz. végzése folytán 475 K tőkének 1912. évi április hó 30. napjától járó 8% kamatai és eddig összesen 95 K 90 fillérben már megállapított költségek erejéig Karuly községben leendő megtartására 1916. márc. hó 24. napjának délutáni Vs 3 órája kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy az ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is, de 60°/0-on alul nem fognak eladatni. Amennyiben áz elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglalták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t-c. 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagysomkut, 1916. március hó 12-én. Bányász Lajos kir. bir. kiküldött. vállalkozik mindenféle könyvnyomdái munkák, u. m. művek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésre. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. ALAPÍTVA: 1892-BEfl. TELEFOK-SZÁM a 43. Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
