Felsőbányai Hírlap, 1916 (21. évfolyam, 1-26. szám)
1916-02-17 / 4. szám
FELSŐBÁNYÁI HÍRLAP Bizonyosra vesszük, hogy hazájuk védelméért minden áldozatra kész polgártársaink az arany beváltásánál ép úgy teljesíteni fogják kötelességüket, mint német szövetségeseink. Mikor mindent megesznek. Miért nincsen szappan ? Némi komikum rejtőzik abban a jó öreg régi megállapításban, amely a kultúrát a szappan fogyasztásával akarja egybe kapcsolni. Szól pedig ez a szentencia: mennél nagyobb a szappan fogyasztás, annál nagyobb a nemzet kultúrája. Kissé komikus ez a meghatározás, de egy kevés igazság van benne. De felmerül ez idők folyamán erre egy olyan értékmérő, amely a legpontosabbnak bizonyult s ez a háború. A szappan napról napra drágul és a szappangyárosok újra meg újra áremelkedéseket hoznak be. A gyárosok amiatt panaszkodnak, hogy nincsenek zsiradékok, eltűnnek a j piacról. A zsiradékot nem lehet előteremteni. Kérdezheti az ember, vájjon mi az oka ennek: a tengeri blokád, a zsírok drágasága, az anyagok hozzáférhetetlensége? Nem. Hanem megadja a feleletet az, hogy a közönség maga eszi meg a szappant. Nevetségesnek vélhetjük, de ez a kiszólás a legkomolyabb valóság. A közönség a nagy drágaság miatt, főleg a szegényebb néposztály, rá van szorulva arra, hogy elfogyassza azokat az anyagokat, amelyek a szappanfőzésre szükségesek. Érdeklődtünk a henteseknél és mészárosoknál, akik igen érdekes és jellemző eseteket mondtak el a közönség táplálkozásáról. Hogy mi minden kerül bele a drágaság kényszerítő hatása alatt a gyomorba, az szinte bámulatos. Kövessük csak nyomon, hogy milyen tápszerek kerülnek az asztalokra, amelyek eddig mind a szappanfőzés és készítés nemes művészetét szolgálták. A faggyút mint táplálékot nem igen ették, kivéve az eszkimókat. Most zsir helyett adják el és eladnának hatszor annyit ha volna. — Pedig nem valami olcsó ez sem. Mert például mig ezelőtt hatvan-nyolcvan fillér volt egy kiló, jelenleg három korona. A hentes és mészáros üzemeknél az úgynevezett aprólékok, még pedig a hulladékok, bél- zsir, belek, belsőrészek, szivgyökér, nem a szappangyártást szolgálják manapság, hanem az asztalra tálalja a gazdasszony fel ezeket. Meg kell nézni, milyen elkeseredett küzdelmet fejt ki a vásárlók tömege ezekér ! Azonkívül meg az aprólékot a hentesek felvágják és feldolgozzák kolbász-áruk keverésére. Célja ennek az, hogy a kolbász olcsóbb legyen. Olcsóbb lesz az igaz, de teljesen Íztelen és hamar romlik. Ha ezelőtt aprólékot vett a közönség közül, odaadtak méretlenül nagy mennyiséget a hentesek és az árusok. De most éppen olyan fontoskodva megmérik, mint az elsőrendű húsokat. Uj és keresettápláló szer lett a barna zsir. Ezt a sonka és a füstölthusnemüek kifözésénél lehet nyerni. A viz felszínén úszkáló piszkos zsiradékot kihalásszák, ezt újra kisütik s igy eladják. A közönség azt vöröshagyma közé keverésével teszi élvezhetővé. Ennek a barnazsir- nak ma két korona kilója, ezelőtt harminc fillérért vesztegették a szappanfőzés céljaira. A zsir alja sem kerül a szappanba hanem háromszoros-négyszeres kisütés után azt is házi célra használják. Amint látjuk, hogy a közönség tényleg szappant eszik, elfogyasztja a szappanfőzéshez szükséges anyagokat. Nem csodálkozhatni, ha emelkedik a szappan ára, mint jó öreg szentencia már századokkal előbb megtett a kultúra fokmérője. Tényleges állományú katonák családtagjai is kaphatnak államsegélyt. Ezelőtt nem volt államsegélyben részesíthető a had- bavonult családtagja akkor, ha a hadbavonult egyén tényleges állományú katona, vagyis 12—3 vagy 4 évi tényleges szolgálati kötelezettségének teljesítése végett vétetett állományba. Természetesen az érdekelt, segélyre szorult családtagok részéről állandó volt emiatt a panasz. Az ily természetű jogosult igények kielégítése céljából az Országos Hadsegéiyző Bizottság felhatalmazása alapján Csaba Adorján főispán, azon kivételes beigazolt esetekben, midőn a tényleges szolgálatát teljesítő katonák családtagja a tényleges katona bevonulása óta beállott betegség, elnyomorodás, vagy az előbbi családfentartónak ugyanezen idő óta bekövetkezett halála avagy más csapás következtében jutott abba a helyzetbe, hogy a bevonult családtag támogatására feltétlenül reá van utalva: az illető családtag vagy családtagok részére a nem tényleges állományú katonák családtagjait megillető államsegéllyel egyenlő mérvű hadisegélyt állapíthat meg. Az ily kérések elintézéséről a fél írásbeli értesítést kap, melynek felmutatása ellenében bélyegtelen nyugtára,fog részére a hadisegély kifizettetni. A főispán e tárgyban Farkas Jenő kir. tan. polgármesterhez átiratot intézett, aki azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. Eszerint a hadisegély iránti kérelmek írásban a polgármesteri hivatalnál, szóval a katonai ügyosztálynál, közgyámi és had- segélyző hivatalnál terjeszthetők elő, ahonnan azok illetékes helyre fel fognak terjesztetni. Értesülésünk szerint e hivatalok eddig már továbbítottak is nehány ilyen kérvényt. Az árdrágítók büntetése szigorúbb lesz. Az eddigi rendeletek alapján, csak kihágásnak minősítették a közszükségleti czikkek indokolatlan niegdrágitóit. A törvény azonban az árdrágítások bizonyos eseteit vétséggé minősíti és szigorú fogház, börtön és pénzbüntetéssel sújtja, Az uj törvény szerint a közszükségleti cikkek engedély nélküli aránytalan beszerzése, felhalmozása, a forgalomból való elvonása, vagy azoknak a maximális áron felül való értékesítése mint vétség, a^gyorsitott bűnvádi eljárás szabályai alá esik. Éppen ezért felhívjuk a küzönség figyelmét arra, hogy árdrágítókról szóló törvény életbe lépett s ha valahol visszaélésnek jönnek a nyomára, tartsák kötelességüknek az esetet illetékes helyen bejelenteni. A feljelentés megtehető akár a királyi ügyészségnél, akár bármelyik rendőrhatóságnál. Kiadó tulajdonos: Nánásy István. □1 □1 NANÁSV ISTVÁN KÖNYVNYOMDÁJA vállalkozik mindenféle könyv-* nyomdai munkák, u. m. művek, irodai stb. nyomtatványoknak gyors, csinos és jutányos áron való elkészítésre. Nagybányán, Lakatos-u. i. szám. ALAPÍTVA: S892-BEN. YELEFOÜ-SZÁÍÜ s 43. I t \ í □ 1 )J\ □ Nyomatott Nánásy István könyvnyomdájában Nagybányán.
