Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)

1915-02-04 / 3. szám

hogy a szegény, kicsiny és jelentéktelen Por­tugáliától könyörgött már segítséget. íme: ez ellenségeink helyzete. És velük szemben szinte testvériesen egybeforrva, egy rendíthetetlen ércfal keménységével áll a mi szövetségünk. Sokat véreztünk és még nagy és keserves föladatok állanak előttünk, hiszen az ellenség kétakkora tömegét kell leteritenünk. De a legborzasztóbb próbákat már keményen és győzelmesen megálltuk. Megmutattuk, hogy erősebbek vagyunk, mint a legerősebb a sok között, akik bandában ránktámadtak. A birkó­zás még tart, de a végső győzelmet immár mi- tőlünk elragadni nem lehet. K. N. HASZNÁLJUNK HADISEGÉLY i POSTABÉLYEGET! El Párizstól.- Legújabb tízparancsolat. ­Nem szeretjük a jelszavakat, a papiroson maradó tízparancsolatokat. De talán a nagy ta­nítómester a Háború . . . ebben is változást csi­nál. És az értelembe, a szívbe vési, hogy az akaratot mozgassa meg. Hiszen rabszolgái vol­tunk a párisi divatnak, az angol majmolásnak, talán itt az ideje, hogy ezt a rabbilincset is szét­tépjük. A bojkottmozgalom harc már megindult és hódit. Ausztriában és Németországban is. Tula Lajtán különösen az osztrák háziasszonyok szövet­sége indított hatalmas akciót, amelynek jelszava:- El Párizstól! - az egységes eljárás biz­tosítására már ki is van dolgozva a tizparancso- latja. Meg kell tanulni nálunk is, Németország­ban is ezt a tízparancsolatot, amely ép úgy ér­vényes az angol ellen is. így szól. 1. Minden asszonynak kötelessége, hogy magát a jövőben a párisi divattól függetlenítse. 2. Női divatszalontulajdonosok, divatárusnők és varrónők nem zarándokolnak többé Párizsba. 3. Egyetlen asszony se tűrjön szállítóinál francia modelleket. tele vendéggel, ott nem a nagy ur, hanem a gyermek az első személy; rajongva szereti családját, ragaszkodik hűséges emberéhez. De legjellemzőbb az a meleg szeretet, az a megbecsü­lés, amellyel a föld népe iránt viseltetik. Aki nem látta Tisza Istvánt egy hitelszövetkezeti közgyűlésen, két-háromszáz földmives között ülve, ezeknek óraszámra magyarázva az intéz­ményt és annak áldásait, aki nem látta, hogy csüng annak a pár száz egyszerű embernek a szeme rajta, hogy szívja magába az ő egy­szerű világos, népiesen előadott bölcs oktatását, aki ezt nem látta, az nem ismeri a maga egé­szében Tisza Istvánt. És végezetül azt tartom, hogy nem nagy­szabású ember; akit mindenki jó embernek tart, igazi férfi ellenben az, akit nagyon tudnak gyűlölni és nagyon tudnak szeretni. Hogy ellen­felei mennyire tudják Tiszát gyűlölni, azt mér­legelje más, hogy tudják az bizonyos, de hogy mennyire tudják szeretni, érte rajongani, azt mi a szükebb pátriabeli hivei tudjuk elmondani, mert nem volt és talán nem lesz magyar állam­férfi, akit az országban annyira és annyian sze­retnek mint őt, nincs államférfi az országban, akinek olyan és akkora személyes pártja lenne- mint neki, pedig jól tudjuk, hogy olykor egye­nesen az a cselekedeteinek látszata, mintha ke­resné a „népszerűtlenséget.“ Ez azért van, mert egyenes utón járó, igaz férfiú, a magánéletben és a nyilvánosság előtt egyaránt. Ilyennek látom és látjuk sokan Tisza Istvánt, az embert.“ Telegdl József. Felsőbányái Hírlap 4. A francia divatlapok tűnjenek el a ká­véházak és szállítóink asztaláról. 5. Anyagot, szövetet, hozzávalót semmi szin alatt sem szabad Franciaországból hozatni. 6. A régi divatjelzések pusztuljanak ki! A sikk, az elegáns szavakat pótolja a szép, egy­szerű, finom stb. 7. A vagyonok, amelyek eddig Párizsba mentek, ezentúl a mi művészeinket, gyáriparun­kat és iparmüvészetünket virágoztatják fel. 8. Asszonyaink végleg szabaduljanak fel a francia divat esztelenségei alól. 9. Bevásárlásaiknál emlékezzenek arra, hogy az apák és testvérek milliói hulltak el s honfitársaink százezrét akadályozták meg a békés hazatérésben. 10. Az asszonyok megteszik a maguk kö­telességét, a férfiak arról gondoskodjanak, hogy a francia borok, gyártmányok ötven eszten­dőre lekerüljenek az asztalról s francia film ne kerüljön a szemünk elé. Az asszonyok esküd­jenek meg, hogy győzelemre juttaják a jelszót: „el Párizstól!“ Különfélék. Személyi hírek. Holéczy Gyula, m. kir. fő­mérnök a máramarosi és kapnikbányai utak ügyében január 24. és 25-én itt időzött. — Itt járt hivatalos ügyekben Alerk Dezső pénzügyi titkár is. Városi közgyűlés. F. hó 3-án rendes küzgyűlés lesz. Tárgyak: 1. Avirilis képviselő- testületi tagok megbízottjainak bejelentése. 2. A város gazdasági pénztárának, alapjainak s közmunkájának 1915. évi költségvetése. 3. Alis- páni rendelet a rendőrségi államsegély tárgyá­ban. 4. Szmik Antal ajándékai. 5. Darnay Lajos kérvénye 100 korona fizetési előleg iránt. 6. Esetleges, 24 órával előbb bejelentendő indít­ványok. A közgyűlésről a jövő számban Írunk. „Előre I9I4./I5.“ címmel jelent meg a Vöröskereszt javára Kolozsvárt Dimand József­nek egy csinos kiállítású és ügyesen összeállí­tott füzete. A füzet apróbb háborús törté-, neteket és adomákat tartalmaz. Ára 30 fillér. Kapható a „Bernát Papiros-áruház Nyomdain­tézetben.“ Adományok. A helybeli urinők „Pénteki társasága“ a saját pénztárából a hadbavonul- tak karácsonyi és újévi ajándékául 60 K, azaz hatvan korona készpénzt küldött az északi harc­térre. A hadbavonultak családtagjainak se­gélyezésére adakoztak : Mikola A. Gyuláné 8 K, özv. Gábor Józsefné 4 K, Dravetzky Ká­roly 2 K, Fizély Sándor 15 K, dr. König Henrik 40 K, dr. Moldován Ferenc 20 K. Az Egerben ápolt szatmármegyei katonák javára adtak : Tanczer György té­pésnek való fehérneműt; Nyisztor Irén, Jancsó Janka, Nagy Lajosné, Bernovits Emilné, Mikola A. Gyuláné és Kormos Vilma 1-1 csomag té­pést. Katonai kitüntetések. Bajnóczy József vezérkari tisztnek vitézsége és kiváló körülte­kintéssel végzett szolgálatai elismeréséül a né; met császár a vaskeresztet adományozta. — Ő felsége a király Szeőts Béla erdőgondnokot, tartalékos zászlóst az I. oszt. vitézségi éremmel tüntette ki. Ugyancsak vitézségi érmet kapott Csüdör Gyula honvédhuszár zászlós, aki szám­talan esetben eredményesen végzett földerítő szolgálatot. A nagybányai Részvénytakarékpénz­tár közgyűlése január 24-én, a szokott érdeklődés mellett és a szokott csendes békességben folyt le. A múlt évi számadásokat, a mérleget, nyereség felosztását elfogadták s az igazgató­ságnak és a tisztikarnak a szokásos fölmentvényt megadták. Áthelyezés. Ráez Pál helybeli r. k. ta­nító az ungvári kincstári iskolához neveztetett ki. Sajnáljuk távozását mint iró embernek is, de miután jobb javadalmazása lesz, gratulálunk. Vernóczy István nyug. m. kir. számta­nácsos január hó 28-án reggel, hosszas beteges­kedés után csendesen jobblétre szenderült 68-ik évében. Méder Zoltán az északi harcztéren hősi halált halt 26. életévében, miután több ütközet­ben részt vett s ezüst vitézségi éremmel kitün- tettetett. A polgári Olvasókör f. év január hó 24-én tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlé­sét a saját helyiségében. Az elnök évi jelenté­sének megtétele során a múlt év folyamán el­halt Csonka József, Sarudy Sándor, Pap János, Szabó Sándor és Lendecki János tagok emlé- I kének megörökítése után, tárgyalás alá vették az 1914. évi számadást, mely szerint összes be­vétel volt 4814 K 30 f, összes kiadás 4396 K 88 f, maradvány 417 K 42 fillér. Tiszta vagyon az év végén 5993 K 16 fillér. — A szokásos fel­mentvény megadása után tudomásul vették a könyvtár állapotairól szóló jelentést. — A tiszt- ujitást egyhangúlag következőleg ejtették meg: j elnök: Farkas Jenő, alelnök: Spáczay Gyula, el- í lenőr: Pap Márton, pénztárnok: Bónis Sándor, jegyző: Schulsz Ferenc, könyvtárnok: Pap Kál­mán gazda: Marcsics Menyhért. — Választmányi tagok lettek: Kerekes Sándor, Almássy János, Szigyártó József, Tury István, Doroghy Sándor, Puskás Ferenc, dr. Vermes Hugó, Lévay Lajos, Maár József és Maksai Lajos. Közgyűlés után társasvacsora volt. Égly Lajos a harctéren szerzett beteg­ség folytán Nagybányán 35 éves korában elhunyt. Nagy részvéttel temették el. Veszteségeink. Az utolsó közlés óta a hivatalos híradások szerint a cs. és kir. 5. gyalog­ezredből meghalt 3, megsebesült 207 és beteg lett 65 ember. Szmik Antal a következő levelet intézte Farkas Jenő polgármesterhez : Kedves Barátom! Bátor vagyok téged tisztelettel arról értesíteni, hogy midőn tavaly nyáron, a mostani nagy vi­lágháború kitört, én rögtön elhatároztam ma­gamban, hog}r szerény anyagi erőmhöz mérten iparkodni fogok minden a háborúval kapcsolat­ban forgalomba hozott tárgyat összegyűjteni és azt örök megőrzés végett a felsőbányái vá­rosi múzeumnak oda ajándékozni. Legyen ezen hadigyüjtemény ott örök időkre emlékeztető a mai nehéz viszony- és gondteljes időkre; tanú bizonyság a mai napok szelleme és közfelfo­gásáról, amikor is nemcsak hazánk, de az egész világ története nevezetes forduló-ponthoz jutott. Az eddigi gyűjtésem eredménye a mellékelt jegy­zék szerint csaknem 900 drb tárgy és én bátor vagyok ezeket két csomagban a becses Címedre postán elküldeni. Kiváló tisztelettel felkérnélek úgy téged, mint a Tekintetes Tanácsot, hogy a mai nagy idők e hadi gyűjteményét a városi muzeum részére, örök emlékezetül, tőlem jó szívvel elfogadni és intézkedni szíveskedjék, hogy ez a muzeum gyűjteményeinek leltárába beiktattassék és állandó gondos megőrzésbe vétessék. — Kérve a jó Istent, hogy védje, ol­talmazza meg e nehéz időkben úgy drága ha­zánkat, mint mindnyájunkat, soraimat a legjobb kívánságokkal zárom, és Téged benső kézszori- tással sokszor ölelve váltig maradok szerető hű barátod Szmik Antal, igazgató-mérnök, Buda­pest, 1915. január 18. VIII. kér., Stáhly-utea 1. sz. A két csomagban a következő tárgyak voltak: 17 drb plakátok és hirdetés mintegy 20 K ér­tékben, 38 drb különféle nyomtatvány mint­egy 45 K értékben, 427 drb háborús képes le­velező-lapok mintegy 700 K értékben, 65 drb különféle térképek-kiadványok mintegy 25 K értékben, 12 drb háborús kis zászló mintegy 5 K értékben, 99 drb háborus-érem s jelvény mintegy 50 K értékben, 239 drb külömböző há­borús tárgy mintegy 25 K értékben. Összesen 897 drb mintegy 870 K értékben. A szép ádo- mány f. hó 3-án fog a közgyűlésnek bejelentetni. Az uj moratorium rendelet a fizetések halasztására újabb két hónapot engedélyez, azaz 1915. év március 31-ig hosszabbítja meg a mo­ratóriumot. Az eddigi intézkedésektől eltérések a következők: 1. A törlesztéses záloglevélköl- csönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napján és azután esedékessé váló kamatai és törlesztő részletei halasztás nélkül fizetendő és ha az adós fizetési kötelezettsegének a hitelező fel­hívásának vételétől számított tizenöt nap alatt bármely részben nem tesz eleget, a hitelező az összes korábban lefoglalt kamatok és tőketör­lesztő részletek megfizetését is követelheti. 2. A biztosítás-ügyletből eredő költség és díjtar­tozásokra havonként 25 százalék díj fizetendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom