Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-02-04 / 3. szám
hogy a szegény, kicsiny és jelentéktelen Portugáliától könyörgött már segítséget. íme: ez ellenségeink helyzete. És velük szemben szinte testvériesen egybeforrva, egy rendíthetetlen ércfal keménységével áll a mi szövetségünk. Sokat véreztünk és még nagy és keserves föladatok állanak előttünk, hiszen az ellenség kétakkora tömegét kell leteritenünk. De a legborzasztóbb próbákat már keményen és győzelmesen megálltuk. Megmutattuk, hogy erősebbek vagyunk, mint a legerősebb a sok között, akik bandában ránktámadtak. A birkózás még tart, de a végső győzelmet immár mi- tőlünk elragadni nem lehet. K. N. HASZNÁLJUNK HADISEGÉLY i POSTABÉLYEGET! El Párizstól.- Legújabb tízparancsolat. Nem szeretjük a jelszavakat, a papiroson maradó tízparancsolatokat. De talán a nagy tanítómester a Háború . . . ebben is változást csinál. És az értelembe, a szívbe vési, hogy az akaratot mozgassa meg. Hiszen rabszolgái voltunk a párisi divatnak, az angol majmolásnak, talán itt az ideje, hogy ezt a rabbilincset is széttépjük. A bojkottmozgalom harc már megindult és hódit. Ausztriában és Németországban is. Tula Lajtán különösen az osztrák háziasszonyok szövetsége indított hatalmas akciót, amelynek jelszava:- El Párizstól! - az egységes eljárás biztosítására már ki is van dolgozva a tizparancso- latja. Meg kell tanulni nálunk is, Németországban is ezt a tízparancsolatot, amely ép úgy érvényes az angol ellen is. így szól. 1. Minden asszonynak kötelessége, hogy magát a jövőben a párisi divattól függetlenítse. 2. Női divatszalontulajdonosok, divatárusnők és varrónők nem zarándokolnak többé Párizsba. 3. Egyetlen asszony se tűrjön szállítóinál francia modelleket. tele vendéggel, ott nem a nagy ur, hanem a gyermek az első személy; rajongva szereti családját, ragaszkodik hűséges emberéhez. De legjellemzőbb az a meleg szeretet, az a megbecsülés, amellyel a föld népe iránt viseltetik. Aki nem látta Tisza Istvánt egy hitelszövetkezeti közgyűlésen, két-háromszáz földmives között ülve, ezeknek óraszámra magyarázva az intézményt és annak áldásait, aki nem látta, hogy csüng annak a pár száz egyszerű embernek a szeme rajta, hogy szívja magába az ő egyszerű világos, népiesen előadott bölcs oktatását, aki ezt nem látta, az nem ismeri a maga egészében Tisza Istvánt. És végezetül azt tartom, hogy nem nagyszabású ember; akit mindenki jó embernek tart, igazi férfi ellenben az, akit nagyon tudnak gyűlölni és nagyon tudnak szeretni. Hogy ellenfelei mennyire tudják Tiszát gyűlölni, azt mérlegelje más, hogy tudják az bizonyos, de hogy mennyire tudják szeretni, érte rajongani, azt mi a szükebb pátriabeli hivei tudjuk elmondani, mert nem volt és talán nem lesz magyar államférfi, akit az országban annyira és annyian szeretnek mint őt, nincs államférfi az országban, akinek olyan és akkora személyes pártja lenne- mint neki, pedig jól tudjuk, hogy olykor egyenesen az a cselekedeteinek látszata, mintha keresné a „népszerűtlenséget.“ Ez azért van, mert egyenes utón járó, igaz férfiú, a magánéletben és a nyilvánosság előtt egyaránt. Ilyennek látom és látjuk sokan Tisza Istvánt, az embert.“ Telegdl József. Felsőbányái Hírlap 4. A francia divatlapok tűnjenek el a kávéházak és szállítóink asztaláról. 5. Anyagot, szövetet, hozzávalót semmi szin alatt sem szabad Franciaországból hozatni. 6. A régi divatjelzések pusztuljanak ki! A sikk, az elegáns szavakat pótolja a szép, egyszerű, finom stb. 7. A vagyonok, amelyek eddig Párizsba mentek, ezentúl a mi művészeinket, gyáriparunkat és iparmüvészetünket virágoztatják fel. 8. Asszonyaink végleg szabaduljanak fel a francia divat esztelenségei alól. 9. Bevásárlásaiknál emlékezzenek arra, hogy az apák és testvérek milliói hulltak el s honfitársaink százezrét akadályozták meg a békés hazatérésben. 10. Az asszonyok megteszik a maguk kötelességét, a férfiak arról gondoskodjanak, hogy a francia borok, gyártmányok ötven esztendőre lekerüljenek az asztalról s francia film ne kerüljön a szemünk elé. Az asszonyok esküdjenek meg, hogy győzelemre juttaják a jelszót: „el Párizstól!“ Különfélék. Személyi hírek. Holéczy Gyula, m. kir. főmérnök a máramarosi és kapnikbányai utak ügyében január 24. és 25-én itt időzött. — Itt járt hivatalos ügyekben Alerk Dezső pénzügyi titkár is. Városi közgyűlés. F. hó 3-án rendes küzgyűlés lesz. Tárgyak: 1. Avirilis képviselő- testületi tagok megbízottjainak bejelentése. 2. A város gazdasági pénztárának, alapjainak s közmunkájának 1915. évi költségvetése. 3. Alis- páni rendelet a rendőrségi államsegély tárgyában. 4. Szmik Antal ajándékai. 5. Darnay Lajos kérvénye 100 korona fizetési előleg iránt. 6. Esetleges, 24 órával előbb bejelentendő indítványok. A közgyűlésről a jövő számban Írunk. „Előre I9I4./I5.“ címmel jelent meg a Vöröskereszt javára Kolozsvárt Dimand Józsefnek egy csinos kiállítású és ügyesen összeállított füzete. A füzet apróbb háborús törté-, neteket és adomákat tartalmaz. Ára 30 fillér. Kapható a „Bernát Papiros-áruház Nyomdaintézetben.“ Adományok. A helybeli urinők „Pénteki társasága“ a saját pénztárából a hadbavonul- tak karácsonyi és újévi ajándékául 60 K, azaz hatvan korona készpénzt küldött az északi harctérre. A hadbavonultak családtagjainak segélyezésére adakoztak : Mikola A. Gyuláné 8 K, özv. Gábor Józsefné 4 K, Dravetzky Károly 2 K, Fizély Sándor 15 K, dr. König Henrik 40 K, dr. Moldován Ferenc 20 K. Az Egerben ápolt szatmármegyei katonák javára adtak : Tanczer György tépésnek való fehérneműt; Nyisztor Irén, Jancsó Janka, Nagy Lajosné, Bernovits Emilné, Mikola A. Gyuláné és Kormos Vilma 1-1 csomag tépést. Katonai kitüntetések. Bajnóczy József vezérkari tisztnek vitézsége és kiváló körültekintéssel végzett szolgálatai elismeréséül a né; met császár a vaskeresztet adományozta. — Ő felsége a király Szeőts Béla erdőgondnokot, tartalékos zászlóst az I. oszt. vitézségi éremmel tüntette ki. Ugyancsak vitézségi érmet kapott Csüdör Gyula honvédhuszár zászlós, aki számtalan esetben eredményesen végzett földerítő szolgálatot. A nagybányai Részvénytakarékpénztár közgyűlése január 24-én, a szokott érdeklődés mellett és a szokott csendes békességben folyt le. A múlt évi számadásokat, a mérleget, nyereség felosztását elfogadták s az igazgatóságnak és a tisztikarnak a szokásos fölmentvényt megadták. Áthelyezés. Ráez Pál helybeli r. k. tanító az ungvári kincstári iskolához neveztetett ki. Sajnáljuk távozását mint iró embernek is, de miután jobb javadalmazása lesz, gratulálunk. Vernóczy István nyug. m. kir. számtanácsos január hó 28-án reggel, hosszas betegeskedés után csendesen jobblétre szenderült 68-ik évében. Méder Zoltán az északi harcztéren hősi halált halt 26. életévében, miután több ütközetben részt vett s ezüst vitézségi éremmel kitün- tettetett. A polgári Olvasókör f. év január hó 24-én tartotta meg évi rendes tisztújító közgyűlését a saját helyiségében. Az elnök évi jelentésének megtétele során a múlt év folyamán elhalt Csonka József, Sarudy Sándor, Pap János, Szabó Sándor és Lendecki János tagok emlé- I kének megörökítése után, tárgyalás alá vették az 1914. évi számadást, mely szerint összes bevétel volt 4814 K 30 f, összes kiadás 4396 K 88 f, maradvány 417 K 42 fillér. Tiszta vagyon az év végén 5993 K 16 fillér. — A szokásos felmentvény megadása után tudomásul vették a könyvtár állapotairól szóló jelentést. — A tiszt- ujitást egyhangúlag következőleg ejtették meg: j elnök: Farkas Jenő, alelnök: Spáczay Gyula, el- í lenőr: Pap Márton, pénztárnok: Bónis Sándor, jegyző: Schulsz Ferenc, könyvtárnok: Pap Kálmán gazda: Marcsics Menyhért. — Választmányi tagok lettek: Kerekes Sándor, Almássy János, Szigyártó József, Tury István, Doroghy Sándor, Puskás Ferenc, dr. Vermes Hugó, Lévay Lajos, Maár József és Maksai Lajos. Közgyűlés után társasvacsora volt. Égly Lajos a harctéren szerzett betegség folytán Nagybányán 35 éves korában elhunyt. Nagy részvéttel temették el. Veszteségeink. Az utolsó közlés óta a hivatalos híradások szerint a cs. és kir. 5. gyalogezredből meghalt 3, megsebesült 207 és beteg lett 65 ember. Szmik Antal a következő levelet intézte Farkas Jenő polgármesterhez : Kedves Barátom! Bátor vagyok téged tisztelettel arról értesíteni, hogy midőn tavaly nyáron, a mostani nagy világháború kitört, én rögtön elhatároztam magamban, hog}r szerény anyagi erőmhöz mérten iparkodni fogok minden a háborúval kapcsolatban forgalomba hozott tárgyat összegyűjteni és azt örök megőrzés végett a felsőbányái városi múzeumnak oda ajándékozni. Legyen ezen hadigyüjtemény ott örök időkre emlékeztető a mai nehéz viszony- és gondteljes időkre; tanú bizonyság a mai napok szelleme és közfelfogásáról, amikor is nemcsak hazánk, de az egész világ története nevezetes forduló-ponthoz jutott. Az eddigi gyűjtésem eredménye a mellékelt jegyzék szerint csaknem 900 drb tárgy és én bátor vagyok ezeket két csomagban a becses Címedre postán elküldeni. Kiváló tisztelettel felkérnélek úgy téged, mint a Tekintetes Tanácsot, hogy a mai nagy idők e hadi gyűjteményét a városi muzeum részére, örök emlékezetül, tőlem jó szívvel elfogadni és intézkedni szíveskedjék, hogy ez a muzeum gyűjteményeinek leltárába beiktattassék és állandó gondos megőrzésbe vétessék. — Kérve a jó Istent, hogy védje, oltalmazza meg e nehéz időkben úgy drága hazánkat, mint mindnyájunkat, soraimat a legjobb kívánságokkal zárom, és Téged benső kézszori- tással sokszor ölelve váltig maradok szerető hű barátod Szmik Antal, igazgató-mérnök, Budapest, 1915. január 18. VIII. kér., Stáhly-utea 1. sz. A két csomagban a következő tárgyak voltak: 17 drb plakátok és hirdetés mintegy 20 K értékben, 38 drb különféle nyomtatvány mintegy 45 K értékben, 427 drb háborús képes levelező-lapok mintegy 700 K értékben, 65 drb különféle térképek-kiadványok mintegy 25 K értékben, 12 drb háborús kis zászló mintegy 5 K értékben, 99 drb háborus-érem s jelvény mintegy 50 K értékben, 239 drb külömböző háborús tárgy mintegy 25 K értékben. Összesen 897 drb mintegy 870 K értékben. A szép ádo- mány f. hó 3-án fog a közgyűlésnek bejelentetni. Az uj moratorium rendelet a fizetések halasztására újabb két hónapot engedélyez, azaz 1915. év március 31-ig hosszabbítja meg a moratóriumot. Az eddigi intézkedésektől eltérések a következők: 1. A törlesztéses záloglevélköl- csönöknek 1914. évi augusztus hó 1. napján és azután esedékessé váló kamatai és törlesztő részletei halasztás nélkül fizetendő és ha az adós fizetési kötelezettsegének a hitelező felhívásának vételétől számított tizenöt nap alatt bármely részben nem tesz eleget, a hitelező az összes korábban lefoglalt kamatok és tőketörlesztő részletek megfizetését is követelheti. 2. A biztosítás-ügyletből eredő költség és díjtartozásokra havonként 25 százalék díj fizetendő.
