Felsőbányai Hírlap, 1915 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1915-02-04 / 3. szám
Felsőbányái Hir'lap 3. A váltótartozásokra, amelyekre a jelenlegi érvényes rendelet értelmében január hóban tiz százalékot kellett fizetni, a következő két hónapban semmiféle törlesztést nem kell teljesíteni, viszont azokra a váltókra, amelyek, 1914. október 1-től 1915. január 31-ig voltak esedékesek, tiz százalékos tőketörlesztés kötelező. És pedig az október-novemberi esedékességüekre februárban, a december-januárban esedékeseket március hó folyamán. Ugyancsak fennáll s kamatfizetési kötelezettség az összes lejárt váltó- tartozások után. A váltóbirtokos köteles a részletfizetés tényét és hogy az mikor és kinek részéről történt, a váltóra feljegyezni. A váltó- kötelezett követelheti, hogy neki a részletfizetésről a váltó másolatán nyugtát adjanak. 4. Határozott napon lejáró kamatokat a lejáratkor kell megfizetni. Határozott lejárat hiányában a kamatok két hónaponként utólag fizetendők. Ha a kamat 1914. évi augusztus hó 1. napjánál régibb idő óta folyik, a két hónapot 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. Ha az adós kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hitelező az összes hátralékos kamatok megfizetését is követelheti. A két koronás bankjegyek. Az osztrák-magyar bank a kétkoronás bankjegyek kibocsátását megszorította, amennyiben ezt a fizetési eszközt kizárólag a katonai szükségletre kívánja korlátozni, amelyre ez eredetileg szánva volt. A polgári szükségletek a bank ezüst forintosoknak fokozottabb mérvben való kibocsátásával akarja fedezni. Ezenkívül a bank a kétkoronás jegyeket újakkal pótolja, amelyeket a saját nyomdájában állít elő, mig az első kibocsátás a bank más irányú elfoglaltsága miatt a magániparra bízatott. Háborús tárgyak kiállítása. A Színik Antal által köldött tárgyakból kiállítás lesz a városháza földszinti jobboldali második szobájában a havi segély jávára. Belépő dij 20 fillér feliilfizetések köszönettel fogadtatnak. A török félhold javára rendezett háborús estély minden tekintetben igen jól sikerült. Részletes tudósítást a jövő számban hozunk. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük; akinek van, küldje e cimre: Madse- gélyző hivatal Budapest, Váczi- utca 38. A posta irigyen szállítja. A városi muzeum részére múlt esztendőben (1914.) akakoztak : Felsőbánya város 29 drb könyvet, Színik Antal 71 drb könyvet, Sep- siszentgyörgy 1 drb Budapest 14 drb Nagyvárad 2 drb füzetet, Friedmann Jenő 2 drb könyvet, özv. Hajdú Sándorné Lévay Róza 22 drb Kos- suth-bankót, Apli Ferenc 3 drb Kossuth-ban- kót, 4 ezüst 4 rézpénzt és 1 érmet, Jó Antal 68 könyvet, 19 érmet és 2 képet, Münnich Sándor 50 drb levelezőlapot, Nagy Sándor 4 drb régi pénzt, Pap Kálmán 1 drb okmányt, Pap László 1 füzetet, Farkas Jenő 4 könyvet, Hullán János 71 drb kohóterményt, Almássy Cornél 2 drb régi pénzt, Ferencz Mihály 2 drb régi tervet, Lévay Károly 1 drb régi fegyvert és hozzá való 10 drb szerszámot, Adamcsik Gyula két képet, Jékli Károly 3 folyóiratot, Katona Ferenc egy Kossnth-bankót, Bay Károly 1 orosz srapnelhüvelyt, Krompáczki Ignác 4 régi pénzt és Schultz Ferenc 1 kórházi katonapipát s 1 orosz érmet. Megérkeztek a hadi kölcsön kötvények. Az Osztrák-Magyar Bank szatmári fiókintézete ezúton tudatja, hogy a hadikölcsön kötvények megérkeztek és mindazok, akik az 0. M. B. szatmári íőintézeténél jegyeztek a kölcsönre, papírjaikat a hivatalos órák alatt átvehetik. A monarchia állatállománya. A háború kitörése óta gyakran felvett kérdés, hogy , a háboru-szülte nagy állatszükségletnek a külön- : böző háborúban álló országok meg tudnak-e ; hosszabb ideig felelni, vagy sem. Erre vonatkozólag biztató képet nyerhetünk monarchiánk bőséges állatállományáról, ha azt a többi álla- I mok állatállományával összevetjük. Hivatalos ; adatok alapján egybevetettük az adatokat, mely szerint a marha- és a sertéstenyésztés tekinte- ; tében a monarchia a legelsősorban álló államokkal vetekedik. A lakók számához mérve szarvas- | marhaállományával például fölülmúlja a Né- | metbirodahnat, Angliát, Olaszországot és Orosz- j országot, szóval a nagyállamok sorában szinte az első. Sertéstenyésztés terén mindjárt a Németbirodalom után következik s a kisállamokkal összehasonlítva is kedvező eredményre jutunk legtöbb esetben. Nincs tehát komoly okunk arra, hogy a háboru-okozta nagyobb apadás miatt túlságosan aggodalmaskodjunk. § WST He igyunk többé § | francia cognacoi! -fAff 1 Ahol nincs gyászruha. A német társadalom nem enged külsőségekkel gyászolni. A halott hős előtt vigyázva áll a társadalom, de nem lenget feléje fekete szint. Ma ott nincs gyászruha. A német nő, ki családjából fakadt hőst sirat, kis tollacskát tűz a mellére. Ez van ráírva: „En is áldoztam drága lelket a hazának“. Hirdeti az áldozatot, de esetleg kék habos, vagy színes mintás a ruhája. De még ha szürke is, nem vetít sötét reflexeket a lelkekbe. Ezt olvassuk a német nőkről. A magyar nők szent gyászához nem nyúlunk. De úgy elgondolkozunk, de úgy . . ezeken a sorokon. A zöldségfélék termésének fokozása. Hazánk egyes vidékein, nevezetesen a kecskeméti, nagykőrösi határban rengeteg sok zöldséget termeszt a nép, ami az eddigi művelési mód mellett is nagyon jövedelmezőnek bizonyult. A jövedelmezőséget azonban még nagyon lehetne emelni abban az esetben, ha műtrágyákat is alkalmaznának, mert ezek igen fokozzák a zöldségfélék termését. A múlófélben levő évben egy állami gazdasági iskolában végeztek ez irányban kísérleteket, amidőn 230 kg. szuperfoszfáttal és ugyanannyi chilisalétrommal trágyázott káposzta csak 5 fillérrel számítva kilónként 587 K-val adott nagyobb jövedelmet, mint a trágyázásán. Az ugyanannyi műtrágyával trágyázott sárgarépa mázsáját csak 3 K-val számítva, 306 K tiszta hasznot adott a műtrágyázás javára. A paradicsom, amely k. holdanként 287 kg. szuperfoszfáttal és 172 kg. chilisalétrommal lett trágyázva 842 K-val adott nagyobb tiszta jövedelmet, mint a műtrágyázatlan. Olyan nagy haszontöbbletek ezek, amelyek minden zöldségtermelő gazda vagyoni gyarapodását rohamosan elősegítenék. Miután a háború miatt a chilisalétrom készlet kifogyott, a hazai gyártmányú kénsavas ammóniákat kell helyette alkalmazni és a zöldségfélék alá kát. holdankint legalább 300 kg. szuperfoszfátot és 150 kg. kénsavas ammóniákat kell kora tavasszal alkalmazni. A tanítók és a háború. A kir. tanfelügyelőségnek jelentései alapján szerkesztett kimutatásból közöljük a következőket: A mozgósítás alkalmával 49 vármegyéből (a kimutatás eddig csak 49 vármegyét jelez) hadbavonult: 5621 tanító, hősi halált halt 53, megsebesült 264. A tanítók által jegyzett hadikölcsön összege: 1,369,560 korona a katonák karácsonyfájára gyűjtöttek 121.068 koronát és kb. 300 q. tesz ki a beszállított szederlevelek súlya. A hadbavonult családjainak segélyezésére és megajánlott összegekről pontos kimutatást készíteni nem lehet, mert legtöbb fizetésüknek 1—2 %-át kötötték le. Vármegyénk tanítója közül 216 vonult be, hősi halált halt 4, megsebesült 15. A jegyzett hadikölcsön összege: 53.500 korona, a katonák karácsonyfájára gyűjtött összeg 5000 korona. A magyar tanítóságnak hazafias készsége, forró hazaszeretettől vezérelt mindenkori lelkes iigybuzgósága különben közismert, dicséretre nem szorul. A középiskolai tanárok a háborúban. Az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny legújabb számában az intézetektől eddig beérkezett adatok alapján kimutatást tett közé a középiskolai tanároknak a háborúban való szerepéről. E kimutatás szerint december 18-ig 121 intézet és 1 tankerületi főigazgatóság 564 hadbavonult és 6 internált középiskolai tanárról ad hirt. Közülök a harctéren küzd 224: belső területen küzd 197 tanár, nem ad fölvilágositást az intézetekből érkezett kimutatás 43 tanár hollétéről. A csatatéren küzdők közül elesett 23, megsebesült 37, hadifogságba esett jórészt súlyos sebesüléssel 18, eltűnt 6 középiskolai tanára ezek ; nagyobb részben, halottak kisebb részben a hadifoglyok számát növelik majd. Kitüntetésben részesült 81 hadi érem 3 ezüst vitézségi érem; r azonkívül nagyszámú hadseregparancsnoki elismerés. Megjegyzi a Közlöny, hogy ezek az adatok nem teljesek, mert sok intézettől még nem érkezeit be a jelentés. Az állattenyésztés a háborúban. A jelenlegi háborús helyzet egyik következménye az is, hogy a marhaállománynak az eddiginél jóval nagyobb részét a fokozódott húsfogyasztás kielégítésére kell fordítani. Hogy a nagyr szükséglet kielégíthető legyen, másrészt azonban az állattenyésztés és a marhaállomány állandósága is biztositassék, az osztrák földmivelésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, melyben vázolja a teendőket. Utal mindenekelőtt arra, hogy a hosszú évek fáradságos munkájával elért eredményeket meg kell védeni. E célból elkerülendő mindenekelőtt a meglévő állomány felesleges csökkentése. Ez főleg abban nyilvánul meg, hogy az egyes központi vásárokra igen sok vágómarhát küldenek fel a tenyésztők és nagyon sajnálatos az a körülmény, hogy igen sok fiatal marha is kerül felhajtásra. — Ezért a gazdasági testületeknek kötelességük a tenyésztő gazdákat felvilágosítani és őket a tömegeladásoktól és' a fiatal marha elkótyavetélésétől visszatartani. Főleg azonban a tenyészállatok megtartására kell törekedni és a fiatal marhaállomány minél nagyobb biztosítására, mert ez az igazi garanciája annak, hogy a marhaállomány végig elegendő legyen fokozottabb szükségletek kielégítésére. A magyar sajtó és a háború. Abban a nagy küzdelemben, amely elé a világháború állította a nemzeteket, a magyar sajtó az egész világ elismerését kivívta. Tárgyilagos, becsületes, ősszinte híradásai, nyugodt önmérséklete és hazafias komolysága meglepte a külföldet is. A magyar újságok a legnehezebb, legfárasztóbb munkát .végzik, mert az újság hírszolgálata most a legnagyobb akadályba ütközik, hiszen a magunk háborúját vívjuk, ami tűzhelyünk nyugalmáért küzdenek százezrek és milliók. Az újságírónak éreznie, tudnia, értenie kell, mi tartozik a nagy nyilvánosság elé, mi az, amit közölnie szabad anélkül, hogy mindanyiunk féltve őrzött nagy érdekei csorbát szenvedjenek. Az Est munkatársai, kik a magyar irodalom és újságírás legelőkelőbb képviselői e feladatot a legkitűnőbben oldják meg, bár ott vannak minden harctéren, ott vannak minden oly gócponton, ahol a külpolitika tekervényes szálait szövögetik. Az Est munkatársai a táborból és a semleges államok fővárosaiból egyaránt bő és megbízható tudósításokat, színes és tanulságos cikkeket küldenek ennek az újságnak, mely immár három hatalmas fővárosi nyomdában 12 óriási gyorsforgó gépen készül. Az Est nagysága tükrözi visz- sza Magyarország mérhetetlen szellemi kincseit. Mert ha ez az újság naponta közel 400.000 példányba fogy el, úgy a magyar intelligentia erőteljesebb, fejlődésképesebb bármely külföldi nemzet intelligentiájánál. Európa egyetlen napilapja sem emelkedett 200.000 példányon felül. A napisajtó a leghivatottabb fokmérője minden ország műveltségének, azért kétszeresen büszkék lehetünk Az Est-re mint újságra és arra a nagy olvasóközönségre, mely Az Est becsületes munkáját, tiszteséges híradásait méltányolni tudja. Az Est Budapesten, VÍL, Erzsé- bet-körut 20. szám alatt jelenik meg. A fővárosban három és Bécsben egy kiadóhivatala van és emellett az ország minden részén — több mint 2500 helyen — önnálló bizományosok intézik ennek az újságnak az administrati- onalos munkáját. A katonák özvegyeiért, árváiért. A háború a hazafias erénynek erőpróbája. Büszkén elmondhatjuk, hogy a magyar nemzet ezt az erőpróbát fényesen kiállotta. Északon és délen páratlan vitézséggel küzdenek hős katonáink. Azok pedig, akiknek otthon kellett ma- radniok, a hadviseléssel kapcsolatos bajok leküzdésében fejtenek ki fáradhatatlan buzgósá- got, a közönség nemcsak megragad, de keres minden módot és alkalmat arra, hogy önkéntes adományaival szolgálhassa a haza szent ügyét. Ez a nagylelkűség minden jótékony mozgalom sikerét biztosítja. Ilyen örvendetes közhangulat mellett bizonyosra vehető, hogy a lelkes magyar közönség készséggel fog hozzájárulni annak
