Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-11-12 / 23. szám
Felsőbányái Hírlap Hogyan tudakozódjunk a harcosok» ról? A Vöröskereszt-egyesület budapesti irodája (IV. Váczi-utca 38.) felkéri a hozzá forduló közönséget, hegy kérdezősködő leveleiben a kérdezett katona nevén, rendfokozatán, ezredén, századán stb. kívül születési helyét és évét is lehetőleg pontosan közöljék, hogy az értesítésnél a személyazonosság kétségen hívül megállapítható legyen. A házbér-jövedelem bevallása tárgyában kiadott m. kir. pénzügyigazgatósági körrendelet a városi főszámvevőnél és a városi adóhivatalnál a hivatalos órák alatt megtekinthető. Hadisegély-bélyegek. Annak idején hirt adtunk arról, hogy a postaigazgatás az özvegyek és árvák részére külön hadisegély-postabélyegeket hozott forgalomba, még pedig egyelőre 5 és 10 fillér értékben olyformán, hogy ezek mindegyike után az eladás alkalmával a frankójegy értékén kívül a vevőtől még két fillér beszedendő. A szóban levő jótékony célra a postaigazgatás az árvizbélyegek elnevezése alatt ismert bélyegeket használta fel. Amint értesülünk, a szóban levő árvizbélyegek felhasználásával kiadott 5 és 10 filléres hadisegély-bélyege- ken kívül most az arvizbélyeg többi értékfajai is mint hadisegély-bélyegek kerültek forgalomba. Ezekre is a „Hadisegély özvegyeknek és árváknak kettő (2) fillér“ jelzés van nyomva. Mig az 5 és 10 filléres hadisegély-bélyegeket minden postahivatal és értékcikkárus köteles árusítani, addig a többi értékfajokat csak a postahivataloknál kapni. Használjunk tehát hadi- seyély-postabélyegeket! Ahányszor levelezőlapot vagy levelet adunk a postára, gondoljunk derék katonáink hátramaradottjaira és ne sajnáljuk azt a két fillér többletet, amelylyel e nemes cél eléréséhez hozzájárulnuk. Ne felejtsük el, hogy nemcsak a 100 és 1000 koronás adományok biztosítják a magyar társadalomban megindult jótékonycélu akciót, hanem tartsuk szem előtt, hogy éppen ez a két fillér, amely még a szegény ember zsebét sem terheli meg, óriási összegeket tehet ki, ha milliók és milliók gyűjtik ! Az állat állományt kimélni kell. Tekintettel arra, hogy a háború még hosszabb ideig altarthat, ami az állatállományt erősen fogyasztani fogja, csak olyan állatokat vágassunk le, amelyeknek busára feltétlenül szükségünk van, vagy melyek tovább nem tarthatók. Háborús hírek. Háromszázmillió mohamedán él orosz és angol szolgaságban. Most, amit az ántánt nekünk szánt, maga kapja meg. A fölkelők a mohamedánok és törökök, a burok s az indusok lángba borítják az ő tartományaikat. A törökök úgy a Feketetengeren, mint a szárazon győzelmesen kezdték meg hadjáratukat. 800.000 ember van eddig fegyverben. A nők éppen úgy kötnek és varrnak, mint nálunk. A Feketetengeren a törökök erősebbek mint az oroszok. Párisban nagy szükség s különösen nagy cukor hiány van. Az oroszok veszteségei. Az oroszok halottakban, sebesültekben, foglyokban és szökevényekben vesztettek a mi hadseregünk elleni harcokban 420.000 embert, a németek ellen folytatott harcokban pedig 340.000 embert, ösz- szesen tehát eddig 760.000 embert. A városi múzeumnak Bay Károly egy orosz srapnelhüvelyt, Apli Ferenc pedig 4 régi ezüst pénzt, 1 érmet s 4 régi rézpénzt ajándékoztak. Köszönettel nyugtázzuk. Felsőbánya, 1914. XI. 9. Farkas sk. polgármester. Bismarck a háborúról és Francia- országról. Hivataloskodásom alatt háromszor tanácsoltam a háborút, de mindig előbb tisztába igyekeztem jönni azzal, vájjon a háború, ha győzelmesen végződnék, meghozná-e a küzdelem gyümölcsét, megérdemelné-e az áldozatokat, a melyeket minden háború követel és a melyek ma sokkal súlyosabbak, mint a múlt században voltak. (Gondolatok és viszaemlékezések.) Úgy a német, mint a francia nemzet, amelyek egyaránt élvezik és óhajtják a keresztény erkölcsök és az emelkedő jólét áldásait, sokkal üdvösebb versenyre vannak hivatva, mint a fegyverek véres sikerére. (1870. jul. 19.) A franciák harmadfél évszázad óta tizenkét hóditó hadjáratot indítottak Németország délnyugati része ellen. 1814-ben és 1815-ben a legkíméletesebben kerestünk garanciákat ily békezavarások megismétlése ellen. De ez a kímélet semmit sem használt és most is sikertelen volna. A veszedelem abban a féktelen gőgben és uralomvágyban rejlik, amely a francia nép karakterében van. Franciaország az egyetlen békezavaró Európában és az is fog maradni, a meddig módjában lesz. (1870. aug. 23.) Több tiszti és altiszti anyaggal rendelkezünk, mint bármely más ország és oly tisztikarunk van, a milyent a világ egyetlen más országa sem tud fölmutatni. (1886. febr. 6.) Sikereink onnan vannak, hogy a mi katonáink fizikailag erősebbek a franciáknál, jobban masíroznak, több türelmük és kötelességérzésük van és bátran mennek előre. (1870. szept. 19.) Az a tábornok, aki szükségtelenül veszedelemnek teszi ki csapatát, fogságot érdemel. (1870. nov. 29.) Ha tőlem függne, minden katona börtönt kapna, aki egy ilyen fickót (afrikai turkót) elfog és átszolgáltat. Ez a népség rabló csőcselék, a melyet le kell lőni. Ezek az emberek a mi katonáinkat a leggyalázatosabb módon halálra kínozták. (1870. nov. 27.) Azt mondják, hogy nem lehet megengedni, hogy Párist gyűjteményeivel, palotáival és műemlékeivel bombázzák és hogy ez bűn volna a civilizáció ellen. Miért is ne ? Páris erős vár; hogy műkincseket halmoztak benne össze, hogy csodaszép palotákat építettek és még sok más szépet alkottak, mit sem változtat ezen a karakterén. Minden vár hadi apparátus, amelyet tekintet nélkül arra, hogy mi függ vele össze, ártalmatlanná kell tenni. Ha a franciák szobraikat és gyűjteményeiket meg akarták védelmezni, akkor nem lett volna szabad őket falakkal és erődökkel körülvenni. Egyébiránt 1849. júniusban a franciák egy pillanatig sem haboztak Róma bombázásával, ahol pedig sokkal különb műkincsek voltak. (1870. szept. 26.) Ilyen a háború. Ha a katona fázik, melegednie kell, és ha nem talál egyebet, meg kell gyújtani a mahagóni bútort. Senki sem kivánhatja, hogy a katona a háborúban megfagyjon, csakhogy a franciáknak haldokolva mondhassa: Itt van a mahagóni bútoruk! (1896. febr. 22.) Azt az ellenséget, akit leverése után kíméletes bánásmóddal nem tudtunk barátunkká tenni, ártalmatlanná kell tenni, mégpedig alaposan és tartósan. (1870. aug. 22.) & $ Ne igyunk többé “^Ü|§ ^ jj| ÜST francia cognacot! Anyakönyvi közlemények f. évi október haváról. Születtek: okt. 6. Gudász István fazekasnak „Terézia“; okt. 8. Dávidovits Ábrahám Dávid cipésznek „Mór“; okt. 16. Finck György német nyelvtanitónak „György Tibor“; Nagy János cipészuek „Béla“; okt. 17. Papp János zuzómunkásnak „László“; okt. 23. Bányai Sándor kincstári bányamunkásnak „János Márton“; okt. 20. Hosszú Sándor kincstári bányamunkásnak halva született fiú; okt. 28. Papp György kincstári bányamunkásnak „Anna“; Máriás Mihály kincstári bányagépkezelőnek „Valéria“ nevű gyermeke. Meghaltak-, okt. 1. özv. Kőrös Jánosné Herman Erzsébet, 88 éves, magánzó; Szaszarán István, 7 éves gyermek; okt. 2. Ádámcsik Gás- párné Repáczki Mária, 44 éves, bányamunkás neje; okt. 3. Szilágyi Sándornak János nevű 23 napos gyermeke; Barkóczi Antalnak Terézia nevű 7 napos gyermeke; okt. 4. Serbán Józsefnek Antal nevű 4 hónapos fia; okt. 10. Fuksz Antalnak István nevű 2 éves fia; okt. 11. Vaszita Ignácnak Ignác nevű 13 éves fia; okt. 14. Majercsák Jánosnak Mária nevű 7 hónapos leánya; okt. 18. Gajer Bernátnak Rózsika nevű 2 éves lánya; okt. 18. Lőrincz Mátyásnak Erzsébet nevű 10 éves leánya ; okt. 19. Rusiczki Antalnak Mária nevű 13 hónapos leánya; okt. 22. Szilágyi Sándor 41 éves magán bányamunkás; okt. 23. Kruppa Károly, 75 éves, volt szabómester; okt. 24. Palkovics János, 53 éves, magán bányamunkás; okt. 27. Lendeczki János, 73 éves, magánzó; Gellért Károlynak Sándor nevű 4 éves gyermeke; oki. 30. Muzsek Lajos- 63 éves, közsegélyezett; okt. 30. Papp György, nek Anna nevű 2 napos leánya. Zongorára tanít úri leány akadémiai módszer szerint I III. éves növendékeket. Lakás: Nagybánya, Kigyó-utca 18. szám. Sebesülések a háborúban és a hadi sebészet. A nemrégiben lezajlott Balkán háborúk a mai hadi lövegek hatásáról és a tábori sebészet segélyforrásairól számos tanulságot nyújtottak. Minthogy a helyek, ahol a harc végbement, közel vannak, ez a körülmény igen sok európai sebésznek tette lehetővé, hogy a sebesültek segítségére menjen, jelen legyen egyik vagy másik hadseregben s számot adhasson a tűzi fegyvereknek, az ágyuknak, puskáknak hatásáról, amelyek ugyanolyanok voltak, mint amilyenekkel a nagyhatalmak hadseregei vannak fölfegyverezve. Az ott megforduló chirurgusok közül már többen elbeszélték, amit láttak és végeztek. A párisi kórházak orvosai, akik a külömböző harctéri kórházakban megfordultak, leírták, hogy milyenek voltak a sebesültek, akiket kezeltek, valamint az alkalmazott sebészeti beavatkozásokat is. A leírások közül azonban egy sincsen teljesebb, elevenebb, tanulságosabb mint az, amely dr. Laurent tollából a Presse Médicaleban jelent meg. Olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, hogy milyen a mai lövegek hatása. Dr. Laurent, aki kórházi sebész és a briisz- szeli szabad egyetem tanára, tizenegy hónapot töltött a Balkánon Drinápoly megszállásakor; egy nagy tábori kórházban vezette a sebészeti szolgálatot, az ostromlott városhoz egészen közel és alkalma volt látni igen sok katonát mindjárt azután, hogy megsebesültek. Majd a szövetségesek gyilkos háborúja közben az Alexandra kórházban működött Szófiában, ahova valamennyi sebesültet összegyűjtöttek. Egy hónap alatt 58.000 érkezett a szófiai pályaudvarra. Dr. Laurent tehát látta, kezelte és tanulmányozta a legkülönbözőbb sebesüléseket és megállapításai igen nagy értékűek. Bulgáriának, amelynek sebesültjeit dr. Laurent kezelte, 4.300.000 lakosa van, s e lakosságból több mint 500.000 a katona. A török háború alatt 53.000 sebesült meg és 30.000 esett el; a szövetségesek háborúja alkalmával 62.000 volt a sebesültök és 16.000 az elesettek száma. Egészben véve tehát sebet kapott 150.000, amely számból egy esik minden három katonára és három jut minden 100 lakosra. A tényleges hadállománynak egy tizenketted része elesett, tehát minden harmadik vagy negyedik sebesültre egy esik. Ebben a statisztikában nincsen benne a betegségben elhaltak száma, ami szintén sokra rúg. A halálozás a hadseregben tehát a normálisnál nagyobb volt. Az elesettek 55 százaléka a fején kapott sebet, 35-40 százalék a törzsön és öt százalék a végtagokon. A koponyán kapott sebek a legveszedelmesebbek voltak, de az alsó test sebesülései okozták a közvetlenül és gyorsan bekövetkező elhalálozásoknak körülbelül egy harmadrészét. A nagy csontok törései igen gyakran fordultak elő és általában nagyon komplikáltak voltak. A sebesüléseknek 82-84 százaléka puskagolyótól eredt, 15-17 százaléka srapnelltől és csak egy százaléka volt kézi fegyvertől származó. A sebesüléseknek 75 százaléka komplikációk nélkül gyógyult. Általában véve a sebeknek 10-12 százaléka volt a fejen, 1-2 százaléka a nyakon, 6-8 százaléka a háton, 9-12
