Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1914-10-01 / 20. szám
dr. 10 K, Maksay Lajos 1 K, Miskolczi Kamilla 2 K, Mikola A. Gyula 4 K, Nagy Lajos 3 K, Nyisztor Irén 5 K, Pirchy Kálmán 1 K, Pram- perger Dezső 2 K, Pály Ede 10 K, Papp Márton 5 K, Róth Lázárné 2 K, Szokol Pál dr. 7 K, Szigyártó Józseíné 2 K, Szigyártó Erzsiké 1 K, Szabó Sándor 2 K, Szabó Károly 3 K, Spáczay Gyula 5 K, Tamasovszky Imréné 5 K, Tury Ferenc 1 K, Újhelyi András 10 K, Újhelyi András- né 10 K, Varga Jánosné, 5 K, Vermes Hugó dr. 5 K, Weisz Jenő 5 K, Vagányi Kálmán 1 K, Weisz Sándor 1 K, összesen 259 K 20 f. Kéretnek azok, kik a fölajánlott havi dijat szeptemberre még nem fizették be, azt befizetni szíveskedjenek. Az „Aranyat - vasért“ Auguszta gyorssegély alap javára adakoztak : özv. Lévai Ferenc- né 1 drb arany jegygyűrűt, N. N. törmelék arany és ezüstöt. A lábbadozó katonák helybeli berendezésére Dr. Szokol Pál egy vaságyat, szalmazsákot, lepedőt és pokrócot adományozott. Katonai hósapkák stb. készítéséhez gyapjút ónál beszerzésére adakoztak: Bradofka Frigyes 20 K, Fizély Sándor 10 K, Dr. Csausz Károly 10 K, Puskás Ferenc 5 K, Papp Márton 5 K, Spáczay Gyula 5 K, Farkas Jenő 15 K, Nagy Lajosné 5 K, Vagányi Kálmánná 2 K, Újhelyi Andrásné 10 K, Nikolatinné 1 K, Münnich ! Sándor 10 K, dr. Berks Aurél 5 K, Mikola A. j Gyuláné 5 K, özv. Csausz Tivadarné 2 K, Szabó j Károly 3 K, N. N. 3 K, Hajdú Lajosné 2 K, Schnier Imréné 1 K, Bernovits Emilné 5 K, dr. ! Tóth Gáborné 2 K, Bónis Sándor 1 K, Bay Károly 1 K, Almássy Cornél 1 K, Salamon Máyerné 1 K, Veisz Jenő 2 K, Likker Károly 3 K, Magyar László 1 K, özv. Gábor Józsefné 1 K, Haranth Gyuláné 5 K, Dácsek Péter 1 K, Szellemy László 2 K, dr. Szokol Pál 5 K, dr. Tóth Gábor 10 K, Dravetzky Károly (kiállítási dijjakból) 29 K 30 f; összesen 189 K 30 f. További pénzbeli adományok: A nagy- | bányai polgári leányiskola helybeli növendékei ; Tircsi Kálmán v. állomás főnök utján 4 K, Ho- léczy Gyula 5 K, özv. Hajdú Sándorné 5 K, I Likker Károly (rózsaárulásból) 3 K 10 f. 3120 — 1914. kig. szám. Felhívás. Felhivatnak a szülők, gyámok, tanköteles korban lévő cselédet tartó gazdák, kereskedők és iparosok, hogy: Középiskolában nem járó 6—11 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjukat az elemi iskolába, mindennapi vagy középiskolába nem járó 12—12 évet betöltött gyermekeiket, gyámoltjukat, tanoncaikat, cselédjöket a gazdasági iskolába az 1914— 1915. tanévre, amennyiben azt eddig elmulasztották, 3 nap alatt pontosan és okvetlen beírassák, mivel ellenkező esetben a szülők, gyámok és gazdák ellen az 1868. évi XXXVIII. t.-c. 4. §-a szerinti pénzbírság fog alkalmaztatni, a kereskedők és iparosok ellen pedig az 1884. évi XVII. t.-c. 157. §. a) pontja alapján a ki- hágási eljárás fog megindittatni. Mindennapi iskolaköteles a következő 1914 - 1915. iskolai évre az a gyermek, aki 1902. szeptember 1-e s 1908. év augusztus 31-ike közi időben született. Gazdasági népiskola köteles a következő 1914—1915. tanévre az a gyermek, cseléd vagy tanonc, aki 1899. év szeptember 1. és 1902. augusztus 31-ike közti időben született. Az iskolába járás kötelezettsége alól (betegség vagy egyéb okból) felmentést az illető iskolai elöljáróság (iskolaszék) adhat. Akinek felmentésére igénye van, ezt a szükséges igazoló iratok kapcsán oly időben kérelmezze, hogy a felmentés mielőbb megadható legyen. Felsőbánya, 1914. szept. hó 26-án. Farkas Jenő polgármester. Felsőbányái Hírlap Segítsünk katonáinkon. A felsőbányái hadbavonultak családjait segélyző-bizottság a főispán utján, nagy meny- nyiségü gyapjú fonalat rendelt, hogy abból a helybeli jótékony hölgyek, asszonyok és leányok katonáink részére hósapkákat és melegítőket, térdvédőket kössenek. Szükséges még katonáinknak flanelből készült hasmelegitő és kapca is, hogy ezen ruházati cikkek által is jobban j megvédhessük értünk harcoló fiainkat a téli idő veszedelmeitől. Bizonyára fölösleges lelkesítő buzdítást Írni a hölgyeknek, hogy a begyült adományok- { ból rendelt gyapot fonálból, melynek megküldése már jelezve van, minél többen vállalják el i a kötést, hiszen ez a női hivatás körébe vágó munka senkit sem fog sem kifárasztani, sem terhelni. Könnyebbség kedvéért leírjuk az említett munkák készítési módját, hogy abból mindenki tájékozódhassék. A fonál megérkezése után, mely közölve lesz, ki fog osztatni a hölgyek között, kik a kész munkát a városhoz szíveskedjenek elküldeni. Ilósapka. Készüljön világosszürke gyapjú- fonálból (berlini pamutból), ennek hiányában világos barna (kakiszinü), szóval olyan szinü ! fonálból, amely hasonlít a katonák csukaszürkének nevezett ruhájához. A hósaoka kötetének alakja 44 szem nyitva E 50 szem ti > ■M c E u o ét Oi o 3 o C/) c 7T < PB E u in IC ti N (fl O J2 u m c N <« &D 4) N ES 50 szem w o o i3 2 '< r+ < 2 144 szem > .X 3 t/j . E IC Kezdjük a munkát úgy, mint a harisnyánál s vegyünk négy tűre összesen száznegyven- négy szemet. Mintázzuk a kötést felváltva, két sima és két fordított szemmel és figyeljünk különösen arra, hogy ez a sorrend akkor se zavartassák meg, amikor egyik tűről átmegyünk : I a másikra. Az első sort dupla fonállal kell kötni, j a munka szimpla fonállal folytatandó. Harisnya- ! szerűen kössünk tizenöt centiméter magasságig. Ezután ne kössünk többé köröskörül, hanem oda-visza, hogy nyílást nyerjünk. így folytatjuk ! a munkát húsz centiméter hosszban, minden I fogyasztás nélkül. Ha a húsz centiméter nyílás- j sál elkészültünk, vagyis, ha az egész munka harmincöt centiméter magas, akkor mindkét oldalon ötven-ötven szemet végezünk be. A közepében megmaradt negyvennégy szemmel pedig tovább kötünk húsz centiméter magasságig, ugy, hogy az egész darab legyen ötvenöt ; centiméter hosszú. Ezzel végleg befejeztük a j kötést s ugyanazon a pamuttal varrva formál- j juk a fejtetőt s a homlokot, amely utóbbira hat | centimétert számítsunk. Ha az első sapka elké- I szült, próbáljuk azt valamelyik férfi fejére. A sapka akkor kifogástalan, ha a nyitás széle köröskörül szorosan tapad a komiokhoz, archoz és állhoz. A hósapka úgyis köthető, ahogy a Hadsegélyző Hivatal levélileg terjesztette, mert ez a minta is kifogástalan. Flanelből ne készítsünk hósapkát, mert ezek kevésbbé felelnek meg a célnak. Érmelegitő. Ugyan olyan anyagot használjunk, mint a hósapkánál. Ha a szürke szin fogytán van, akkor az érmelegitőnek az a vége, amely a zubbony alól nem látszik ki, akármilyen színből is köthető. Dolgozzunk harisnya- szerüen összesen hetvenhat szemmel, az első sort dupla fonállal és mintázzuk a kötést ugy, mint a hósapkáknál, tehát következetesen két sima szem után mindig két fordított szem. A hosszúság legyen húsz centiméter. Térdvéclő. Kössük lehetőleg ugyanolyan színből, mint a hósapkát. Ha a szürke szin elfogy, vehetünk bármilyen szint is, mert a térdvédő nadrág alatt is hordható. Formára nézve ugyanolyan a térdvédő, mint az érmelegitő, csakhogy nagyobb. Dolgozzunk tehát száztizenkét szemmel és szabjuk meg a hosszát harmincöt centiméterben. Haskötő. Készüljön jó meleg flanelből, lehetőleg gyapjuflanellt alkalmazzunk, ennek hiányában vehetünk gyapotflanellt is. A színe mellékes, csak ne fogjon. Formája téglaalaku, szélessége harmincöt centiméter, hossza száz centiméter. Mindegyik végén a felsősorokban legyen egy-egy hetven centiméter hosszú madzag. Úgyszintén legyen a haskötő felső szélén is két madzag, még pedig egy a hossz közepétől tizenöt centiméterrel jobbra, a másik ugyanennyire balra. Az egyik madzag legyen húsz centiméter, a másik száz centiméter. Téli kapca. Készüljön gyapju-vagy gyapot- flanelból, de készülhet barchentből is vagy pedig gyapjúból szőtt színtartó női szövetből. Az anyaga ne legyen igen vastag. Hossza hatvan, szélessége ötven centiméter. Beszegni nem szabad. Háború a gazdasági téren. Aki visszaemlékezik azokra a vámpolitikai küzdelmekre, amelyek időről-időre forrongásba szoktak hozni egyes országokat, az tudhatja, hogy béke idején is vannak izgalmas csaták. A jobb megélhetési viszonyokért való küzdelem, hogy ha nem is jár véres csata-patékkal, minden körülmények között figyelemre méltó, mert hiszen ezekben a küzdelmekben leginkább az öntudat dolgozik, saját gyengeségünk, vagy erőnk öntudata. Ha ez az öntudat cserben hagy, akkor elveszett a hadjáratunk. Ha könyelmüen kiszolgáltatjuk saját erősségünket, akkor az ellenség 42-centiméteres kaliberű mozsarakból szórja ránk a pusztító srapnel vagy gránátot brüsseli csipke, vagy angol szövet alakjában, holott mi csak olcsó cukorral és még olcsóbb nyerstermékekkel védekezhetünk a gyártási rafinéria mesterművei ellen. Ne becsüljük le tehát azt a jelszót, amelyik arra hi v fel bennünket, hogy jövőben fokozottabb mértékben védekezzünk a velünk ellenséges lábon álló országok beözönlő termékei ellen. Vessünk egy pillantást a külkereskedelmi mérlegükre s szinte elrémitő, hogy mennyi pénzzel adózunk évek hosszú során át azoknak az országoknak, különböző ipari és más egyébb termékekért, amelyek nekünk hadat üzentek. Soksok millióra rúg ez a nemzeti vérszövetség és sajnos a vérveszteséget a legritkább esetben okozta a szükségszerűség, a legtöbbször az emberi hiúság volt az előidézője, az idegeknek és a szervezetnek az a tulfinomultsága, amely beteggé sorvasztja magát, ha valamely portéka nem angol származású, vagy nem brüsseli és párisi eredetű. A Dunaparton napisétájukat végző nyeglék valódi külföldi származású ruházata, lelkes honleányaink párisi és angol műtermekből kikerült drága pénzen megfizetett divatcikkei járultak leginkább ahhoz, hogy ebből az országból milliók vándoroltak idegenbe, holott ha az ország minden egyes lakójában meg volna az a sokat emlegetett puritán szellem, akkor a hiúság kielégítésére elpazarolt cikkek ára ma a nemzeti vagyont, a nemzeti tartalékot gyarapithatná. Még veszedelmesebb reánk nézve a külföldről importált szellem, amely valósággal tunyává tesz bennünket és fokozatosan levetkőzteti régi hagyományos erkölcseinket. Nemcsak nevetséges, de egyúttal szomorú látvány is az Isten-háta mögötti falvakban látni a jegyző kisasszonyt a legnagyobb sár közepette olyan szabású ruhában lépkedni, amilyenben a párisi körutak félvilági hölgyei parádéznak. Szegény teremtés lépni sem tud uj szabású ruhájában, de azért felveszi, mert divat s lehet, hogy a szövet becsületes cseh gyártmány, de a szellem, amely a ruhát alkotta: francia, vagyis reánk nézve
