Felsőbányai Hírlap, 1914 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1914-10-01 / 20. szám

idegen és ellenséges, a becsületes magyar fel­fogással és természettel, amely gyűlöli a moz­gásban való korlátozottságot, homlokegyenest ellenkező. Ne feledjük el azt, hogy a külföldi cikkek­kel együtt a külföldi szellemet, gondolkodás- módot legkivált az elpuhultságot plántáljuk be a haza földjébe. Van-e erre szükségünk ? Van-e szükségünk arra, hogy a mostani háborúban az elpuhultságunk verjen meg bennünket, vagy ha mondjuk testileg meg is van bennünk az ősi virtus, van-e szükség arra, hogy jövőben azért legyünk mind közgazdasági háborúban veszte­sek, mert milliókat és milliókat áldozunk olyan nemzeteknek, amelyek bennünket ma is ázsiai színvonaluknak tartanak. Itt a legfőbb ideje tehát annak, hogy a háborút izenjük meg gazdasági téren is azok­nak az országoknak, amelyek velünk ellenséges viszonyban vannak. Sokat harcoltunk a szerb marha és disznó ellen, mert tudtuk, hogy Szer­biából a marhával és disznóval egyetemben csak a dögvész kerülhet hozzánk. Ki kell terjeszteni ezt a harcot nyugat felé is, onnan az erkölcsi dögvésznek iehellete csapódik felénk. Az a ravasz kalmárszellem, az Ízlésnek az a mesterkéltség i amelyik két nyugati országból a kultúra álorcája alatt egész világra kiterjesztette csápjait, nagyon erőssen behálózott minket is és szipolyozta élet- j erejűnket. Itt van a legfőbb ideje, hogy e polyp- karok ölelését lefejtsük magunkról. Legyünk tudatában annak, hogy szorgalommal, kitartás­sal mi is eljuthatunk a gazdasági fejlettség olyan magas színvonalára, amilyenen a nyugati állítólagos kulturnemzetek vannak. Addig azon­ban mig idáig eljutunk, legyünk puritánok és kissé igénynélküliebbek. Különfélék. Személyi hirek. Kovács Lajos műszaki főta­nácsos Budapestről, Kacsó Károly műszaki tanácsos Nagykárolyból és Holéczij Gyula főmérnök hivatalos ügyben itt tartózkodtak. Október 4. Őfelsége I. Ferenc József apostoli királyunk nevenapja lesz a következő vasárnapon. Népeinek hű szeretete veszi körül az agg uralkodót nehéz helyzetében, aki a béke apostola lévén, háborúra kényszerült a gazság, a rablási mánia ellen. Keressük föl a templo­mokat ezen a napon és imádkozzunk a nagy királyért, édes hazánkért, hadaink diadaláért és az áldott békéért, mely a győzelmek nyomán meghozza az ország fölvirulását. Kirendelés. Az igazságügyminiszter dr. Stoll László ügyvédet, a hadba vonult dr. Ajtai Nagy Gábor ügyvéd és ügyészségi megbízott­nak helyetteséül a nagybányai kir. járásbíró­sághoz kirendelte. Sürgönyeink. A miniszterelnöki sajtó­iroda múlt hó 25-ike óta lapunk kérvénye folytán naponta többször is elküldi a pontos és hiteles távirati tudósításokat a háborús hírekről. A táviratokat a városháza falára erősített üveges hirdetési szekrénybe, érkezésük után, szerkesz­tőnk azonnal kifüggeszti. A város közönsége állandóan nagy érdeklődéssel olvassa a hiteles tudósításokat, melyeket eddig a fővárosi lapok révén csak 2 nap múlva kapott. A sok képtelen és gyakran sületlen kósza hírek elvesztik ez­által mérgező hatásukat és a kiben csak egy kevés férfiasság és önuralom van, megvetéssel fordul el a névtelen és valótlan híresztelések­től. A miniszterelnöki sajtóiroda hirei minden kétségen felül állóak és csak örülhetünk, hogy azokat a város közönségének nyugalma érde­kében sikerült kieszközölnünk. A gyors ered­ményért köszönettel tartozunk Csaba Adorján főispánnak, ki a szerkesztő kérvényét a leg­melegebb pártoló javaslat kíséretében terjesz­tette föl a miniszterelnökhöz. Gyászhir. Szabó Sándor nyug. pénz­ügyőri szemlész, a ref. egyház presbitere, ki nehány éve a városi adóhivatalnál volt alkal­mazásban, szept. hó 26-án meghalt. Halála hir­telen jött s törte ketté még jó erőben lévő polgártársunk életét. Szabó Sándor mint szor­galmas és pontos hivatalnok s mint egyházá­nak buzgó elöljárója, közbecsülésnek örvendett és elhunytét általános részvét kisérte. Temetése szept. hó 28-án volt, melyen a városi hatóság testületileg jelent meg. Utolsó útjára igen sokan kisérték ki. Felsőbányái Hírlap Egyházmegyei közgyűlés. A reform. | egyházmegye október hó 9-én tartja közgyű­lését Szinérváralján. A felsőbányái egyházat , Nagy Lajos lelkész és Pap Márton főgondnok ; fogja képviselni. Fizessük meg az adóinkat! Az adó­| behajtás békés időszakban bizony elég gyűlölt foglalkozás, de a megpróbáltatások mai napjai­ban hazafias kötelessége mindenkinek, hogy a magyar állam is eleget tudjon tenni nagy fel­adatainak. Fizesse meg mindenki az adóját s a helyzettel ne éljen vissza senki! Szomorú je­lenség, hogy Szatmárvármegyében az elmúlt hónapban épen- 149.000 koronával folyt be kevesebb adó, mint a múlt év hasonló szakában. Bányászegylet gyűlése. Nagybanyán, szeptember hó 26-án délután 4 órakor a bánya- igazgatóság tanácskozó termében, a bányászati és kohászati egyesület nagybányavidéki osz­tálya gyűlést tartott Neubauer Ferenc minisz­teri tanácsos elnöklete alatt. A gyűlésen letár­gyalták a Gálócsy-féle indítványt, mely a hadbavonultak segélyezéséről szól; továbbá azt a javaslatot, mely a nagybányai vöröskereszt egylet részére való adakozást tárgyalja. Gyűlés után a szokásos családi összejövetel ez alka­lommal elmaradt, tekintettel a háborúra. Az országos vásár október hó 5-én és 6-án a rendes időben meg lesz tartva. Egyes lapok híradása, hogy a vásár az izraelita ünne­pek miatt el lett tolva, téves értesülésen alapulhat. Mennyi az államsegély a hadbavonui- ; tak családjai részére ? Mint a fővárosi lapok ; írják, a statisztikai kimutatásokat elkészítették, i Eszerint Magyarországon naponta 400 ezer K-át : fizetnek ki a hadbavonultak családjainak segély- | képen, vagyis havonként 12 milliót. Hadi adó. Jánoshalmi nemes Marcell kir. ; tanácsos nagyobb szabású memorandumot nyuj- j tott be a miniszterelnökhöz, amelyben azt in­dítványozza, hogy az országgyűlés vessen ki j egyszersmindenkorra hadi adót minden 20 éven felüli férfira, aki katonai szolgálatot nem telje­sít. Az adó 10-5000 K volna. Ezért indítvá­nyozza az országgyűlés egybehivását. Az esz­mét helyeslendőnek találjuk, hiszen mindenki- j nek kötelessége áldozni a háborúért a szegény­nek kevesebbet, a gazdagnak többet s akinek i a százezreit vagy millióit megmentik a katonák, azok 5000 koronánál többet is adhatnak, oda­adhatják a vagyonuk felét is. Ehhez a hadi-adó­hoz azonban országgyűlés kellene s ezért nem | hisszük, hogy egyhamar legyen belőle valami. Hogyan ünnepeljük meg a halottak napját? A fővárosi lapokban már most tárgyal­ják, hogy miképpen kellene a Halottak napját megünnepelni ? Egyöntetűen annak a vélemény­nek adnak kifejezést, hogy az óriási összegekre menő kivilágitási költségeket a hadba vonultak családjainak kell adományozni. Hogy ez a nemes eszme tért hódit, kitűnik abból is, hogy aróin. kath. püspökök is helyeslőleg veszik tudomásul, így például a szatmári püspökhöz közel álló Heti Szemle cimü lap ezt Írja: Halottak napja . . . ez a nemzeti nagy halottak napja, amilyen oh be régen nem volt &r magyar nemzetnek, még csak integet felénk. És ime, a lelkek már is rágondolnak. Vele foglalkoznak. Buzgóbban és sokszorosan többet kell most imádkozni a magyar népnek. A mi imádságunk legyen közép­pontja, lelke és egész mivolta ennek a nemzeti nagy emlékezetnek. ... És ... és a fényt, a drága koszorúkat, a sírokra öntött pazar költe­kezéseinket . . . ajánljuk fel a mi sebesültjeink javára. A sírokon egy kis mécses, lelkűnkben métységes, buzgó imádság és a jótékonyság parázsának forrósága . . . ezek legyenek, ne csak jelszavaink, de a halottakért való üdvösséges cselekedetünk is. Lelkünk egész melegével csatlakozónk mi is e véleményhez. Temetőbeli halottjainknak csak egy szál gyertyát adjunk ! Hazánk védői családjainak a többit! Ezért a Mindenható Isten áldása lesz rajtunk ! Múzeumi ajándékok. Lévay Károly egy céllövő puskát a hozzá való szerszámokkal, Dravetzky Károly ny. torpedómester egy igen érdekes selyemre festett művészi nagy dunai városképet és egy 1690-ben Antverpenben nyomtatott Breviárium Romanum-ot ajándéko­zott a városi múzeumnak. Fogadják köszöne- tünket. Felsőbánya, 1914. szept. 28. Farkas, polgármester. Apponyi á háborúról és békéről. Ér­kezett szeptember 30-án, d. e, 10 órakor. Gróf Apponyi Albert az Egyesült Államok volt elnökéhez, Rossevelthez memorandumot intézett, amelyben meggyőző érvek alapján bebizonyítja, hogy nem a Monarchiát, vagy Németországot, hanem ellenfeleit terheli a felelősség a világ­háború kitöréséért. Apponyi arra hivatkozik, hogy a nemzeti békemozgajomban tevékeny j részt vett és kijelenti, hogy Ő éppen a békéhez való ragaszkodásánál fogva hajlandó az egész : világnak színe előtt kinyilatkoztatni, hogy a Monarchiát a világháborúért nem terheli fele- j lősség. A tiszta lelkiismeret ereje az, amely i képessé teszi a lakosságot arra, hogy a háború ! súlyos terhét elviselhesse, az a lakosság, amely a háború kitörése óta egy csapással félre tett minden párt- és nemzetiségi villongást. A Monarchia lakossága egyszersmindenkorra biz­tosítani akarja magát a passiv támadások ellen, amelyek a legutóbbi években politikai össze­esküvések mellett a szervezett orgyilkosságot is igénybe vették. Ha sikerül a Monarchiának | a népvédelem ezen műve, akkor az emberiség állándó békének fog örvendezhetni; ha pedig nem sikerül, a világ állandó háborús veszedel­mek nyomása alatt állana, ha csak önként alá nem veti magát a moszkovita zsarnokság dik­tátumának. Mi a békéért való harcban állunk, melyet győzelmünkkel a jövendő nemzedék számára akarunk biztosítani. (A miniszterelnöki sajtóosztály.) Csomagok küldhetők a postán. A kir. postaigazgatóság a következő rendeletet adta i ki: Mától fogva, vagyis folyó hó húszadikától kezdve a hadrakelt sereghez tábori posták ut­ján magáncsomagok ismét küldhetők. Csoma­gok tartalma kizárólag csak hadfelszerelési és egyenruházati tárgy (fegyver, egyenruha, meleg alsóruha, fehérnemű, cipő) lehet. Súlyhatár tiz kilogramm, terjedelem bármely irányban mint­egy 80 cm., csomagolás tartós legyen, burko­lata vagy viaszos vászon, vagy faláda. Bér- mentesítés a feladásnál kötelező frankódij öt kg.-ig 60 fillér, minden további kg-ért vagy ennek töredékéért 10 fillér, egyebekben f. évi P. és T. R. T. 57. számában közzétett 1139/b. rendelet irányadó. Nagyvárad, 1914. szeptember hó 20. Sebesültek önhatalmúlag háziápolás alá nem vehetők. A cs. és kir. hadügyminisz- i tér rendelkezése szerint a sebesült és beteg legénység, mint zárt szállítmány küldetik a kijelölt állomásokra, miért is a szállítmányt a sebesültek és betegek közül senki el nem hagyhatja. Ezért a sebesülteket önhatalmúlag házi ápolásba senki ne vegjre, mert ezáltal az I ilyen sebesültek szigorú büntetéseknek néznek í elébe. Csak háborús célokra szabad gyűj­teni. A belügyminiszter leiratban fölhívta az I összes törvényhatóságok fejeit, hogy csakis háborús célokra, sebesültek, katonacsaládok és j a vöröskereszt céljaira engedélyezzenek gyűjtést. Uj okmány-bélyegek kötelező hasz­nálata. Az 1903. október 1-től forgalomban levő bélyegek helyett 1914. ápril. 1-től uj bélyegek ! lettek kibocsátva. A régi bélyegek még 1914. | szept. 30-áig érvénnyel használhatók. 1913. okt. 1-től 1914. dec. 31-ig a m. kir. adóhivatalnál ! uj bélyegekkel ingyen lesznek kicserélhetők, 1915. december 31-éig pedig a cserélést indo- 1 költ kérelemre a pénzügyminisztérium rendel­heti el. Ismételt felhívás a közönséghez. La­! púnknak majd minden számában kértük a kö- j zönséget, hogy ne üljön föl a szószátyár emberek, ! illetőleg halálbaglyok pletykáinak. Megismételjük ! most újra s ha keli százszor is elmondjuk: I azokat, akik „azt mondjákkal“, „úgy beszélik- kel“, „úgy hallottammal“ riasztják a közönséget s amúgy is túlfeszített idegeinket a véksőkig kínozzák, kímélet nélkül, a legdurvább módon ! el kell hallgattatni. „Imádkozzunk a hadbavonultakért!“ ! cim alatt most hagyta el a sajtót egy úgy külső i kiállításában, mint tartalmában nemesen egy- j szerű imádságos könyvecske, több kiváló egy- ! házi iró tollából. A könyvecske csupa olyan ak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom