Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)
1913-10-02 / 20. szám
Felsőbányái Hírlap számadásokkal. A jövőben a járásbizottságnak lesz a feladata a községi számadásoknak behatóbb felülvizsgálása. A járásbizottság tagjai ugyanis ismervén a körzetükbe tartozó községeknek ügyeit, nemcsak érdeklődéssel viseltetnének azok iránt, hanem közvetlen tapasztalataik alapján behatóbban is tudnák mérlegelni a községek igényeit és szükségleteit.“ Tehát mégis történik valami ezen a téren. Nem sok. Csak egy terv. A járásbizottság szervezése ugyan még nem lehet betetőzése a teljes reformnak, de mindenesetre egy olyan fokozata ez az előrehaladásnak, amit örömmel kell a további fejlődés érdekében üdvözölni. Az időpontra vonatkozólag természetesen még nem lehetett nyilatkoznia az államtitkárnak és bizonyos, hogy jó néhány év múltán lehet csak szó a törvény teljes kerestülviteléről. Egyelőre várjuk be a teljes konszolidáltsá- got, a nyugalmat, az üzletek rendes menetelét, a pénzpiacz megjavulását. Majd csak azután lehet sző a vármegye megrend- szabályozásáről. Múzeumunkból. Ismertetés. Felsőbánya város mint civitas a királyi sereghez két teljesen felszerelt úgynevezett nehéz lovassal és négy gyalogossal szállott táborba. Azonkívül volt a városnak a hatósági karhatalma, mely 20—30 hajdúból és a polgárság egy bizonyos különítményéből állóit; a hajdúk, szolgák zsoldosok — felfegyverkezéséről és ruházatáról a város gondoskodott, a polgári őrségben kiki magát szerelte föl. A XVI. század előtt ezen nehéz lovas fej- és nyakvédővel, páncéllal vagy drótinggel, nehéz karddal, buzogánynyal, lándzsával, nyiltokkal, nyíllal és pajzszsal volt felfegyverkezve. Mikor a XVII. században a vasnemü felruházás a harcban a puskák és ágyuk terjedésével már idejét múlta és a nehéz öltözet csak a mozgást gátolta, legfeljebb nagy urak díszruhának használták: ezen nehéz lovas-felszerelés a városi lomtárba került a tömött vas és acélrészeket lassankint felhasználták, a többi pedig bánykálódott, hol a padláson vagy tisztiszobában, hol a kamarában, hol épen útban nem volt; úgy hogy a XVIII. század vége felé a köznép már nem is tudta ezen felszerelés eredeti mivoltát, csak bámulta, mikor egyszer megint felszínre került; okoskodott, mire való volt ez tulajdonképen és miután akkor még mindig az 1710—1711. évi Felsőbányán tartott Pintye Grigör-féle tanúkihallgatások izgatták a lelkeket, ráfogták a drótingre — számtalan más mende-mondával együtt — hogy Pintye Grigor a hires oláh rabló felsőbányái szeretőjénél, Kovács Mártonnénál hagyta, hol a város ezt lefoglalta, mikor Pintye maga éjjel fél- mesztelenül kénytelen volt elszökni, A fej- és nyakvédőről semmit sem tudtak mondani, 'de nem is sejtették, hogy mire való volna ezen furcsa szerkezet, özvegy Kovács Mártonná orgazdánál talált holmiról pontos leltár létezik, benne természetesen drótingről szó sincs, nem is lehet, Pintye korában ilyesmit már nem is használtak, ő maga ritkán járt lovon, ilyen nehéz ruhadarabot pedig csak lovas viselhetett, gyalogosra nézve csak akadály lehetett. Ilyen drótháló még értékes sem volt s Pintye inkább aranyat lopott volna. A város most ezen fenmaradt ősrégi ruházatot a múzeumban őrzi. A két fejvédő és a dróting minden esetre szintén bizonyítéka annak, hogy Felsőbánya, mint szabad királyi város, már régen, Nagy Lajos előtt létezett és híven követte királyát a véres csatákban. Hiszen az egyik fej- és nyakvédő az 1100 iki évre utal, mert akkor dívott ezen különleges forma, divatból ki is jött, de a város, kiméivé a költségeket, csak is avval ruházlatta a kiküldött nehéz lovasát. A dróting is régi keletű, ez is a Nagy Lajos előtti korra mutat és már meglehetősen megviselt állapotban van, bizony néhány golyó keresztül is hatolt rajta, hogy ad oculos bebizonyítsa ilyen ruházat feleslegességét. Szerencse, hogy az idők viszontagságaiban mégis ez a nehány darab megmaradt és mi kegyelettel megszemléljük egy régi kor viseletét, mely városunk szabadságáról, nemességéről ősrégi fennállásáról tesz tanúságot, oly időkről szól, melyekben Felsőbánya polgárságát élet-halál tusáját küzdötte, kitartássál, lankadatlan elszántsággal, hogy utódjainak szebb kort teremtsen. Ez legyen a mi feladatunk is! Miinnich ‘ Sándor. Különfélék. Személyi hírek. Bradofka Frigyes főbányatanácsos budapesti útjáról hazaérkezett. — Stei- gerwald Alajos butorgyáros, az aradi kereskedelmi és iparkamara alelnöke 2 hetet városunkban töltött. — Sziklay Emil erdőfelügyelő Debreczenből hivatalos ügyben 3 napig városunkban időzött. — Farkas Jenő polgármester a polgármesterek nagyváradi országos kongresz- szusáról hazaérkezett. Bírósági kinevezések. A király Morvay Károly szatmári törvényszéki bírót kir. táblabiróvá nevezte ki s a szatmárnémeti i kir. járásbiró[ sághoz vezetői minőségben áthelyezte, Leitner Emil szatmári kir. ügyészt a szatmári kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Gajzágó Béla debre- czeni táblai tanácselnököt a nagyváradi kir. tábla elnökévé, dr. Pászkán Sándor huszti já- rásbirósági jegyzőt az ökörmezői járásbírósághoz albiróvá kinevezte. Az igazságügyminiszter dr. Gyöngyössy Zoltán nagybányai kir. járás- birósági joggyakornokot az ügyészségi megbízott állandó helyettesévé nevezte ki. Beregmegye uj főispánja. A hivatalos lap közli, hogy a király Patay Andrásnak, Bereg- vármegye főispánjának ezen állásától saját kérelmére való felmentése alkalmából a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta s helyébe Bereg- vármegye főispánjává Buttykay Ferenczet nevezte ki. Plebánosi vizsgálat. Láng Pál szaniszlói s.-lelkész a prosynodalis vizsgálatot szeptember 9. és 10-én sikeresen letette. Helyreigazítás. Lapunk kiadásánál már régebben tévedés van a számozásban, amennyiben most nem a 19i-k, hanem a 20 ik szám következik és a lap nem a XVII., hanem a XVIII. évfolyamában van. Gróf Teleki Géza I Szatmárvármegyének, 1 sőt az egesz országnak gyásza gróf Teleki Géza pribékfalvi föld- birtokos, volt belügyminiszter és valóságos belső titkos tanácsos halála. Szeptember hó 27-én halt meg Budapesten 71 éves korában. Ritka példánya volt azon magyar mágnásoknak, kik össze voltak forrva a magyar közélettel s intézményeinek vezére és lelkes hive volt mindhalálig. A tudomány, a közgazdasági élet, a történelem, földrajz mind vonzották őt körükbe, de leglelkesebb hive a bányászatnak volt. Nagy előszeretettel viseltetett a bányászat iránt, melyhez a vonzalmat és érzéket nagybányai diákélete alatt szívta magába. Az országos magyar bányászati és kohászati egyesületnek ügybuzgó elnöke volt és csak egy éve is itt járt a kegyelmes ur mint az egyesület elnöke városunkban, itt örült a nagybányavidéki osztály, a két bányász testvérváros, a jól rendezett bányászati kongresszus és az első önálló nagybányai magyar bányászati kiállítás sikereinek. Szeretetteljes, barátságos egyénisége, jó kedélye, humora és a tudományok, ipar, közgazdaság terén való kiváló szerepe sokáig fogják emlékben tartani a legnemesebb magyar grófoknak egyikét. Azt a nagy űrt, amit halálával százfelé hagyott, sokáig nem fog lehetni betölteni, hasonló nagy embert pedig nehezen fog adni az országnak a felső tízezer. Személyi változások. Koller Béla mátészalkai lelkész saját kérelmére Viskre küldetett helyettes lelkésznek. Az igy megüresedett mátészalkai plébánia ideiglenes adminisztrálásával kíséreted jelentéktelen, szegényes. Nem pompás városiak, csak egyszerű, szükséggel küzdő svarts- jőiek. Csupán egy nagy s tekintélyes ember van az egész gyülekezetben, s ez te vagy a koporsódban, mert már meghaltál. A többinek másnap megint durva, nehéz dologhoz kell látnia ; öreg, rozoga viskóban guny- nyasztania; avult, foltos kabátot viselnie. A többieket tovább is gyötri, sorvasztja, őrli és megalázza a nyomorúság. Ha egy idegen kisérne ki a sírodig, jobban elszomorodnék a gyásztisztességtevőkön, mint azon, hogy meghaltál. Neked nem kell többet vizsgálgatnod a kabátod bársönygallérját: nem kopott-e a széle ? Nem kell újra összehajtanod a selyemkendődet, hogy ne lássék rajta a szakadás. Nem kell hitelért könyörögnöd a falubeli szatócsnak. Nem kell rettegned attól, hogy egyszer majd terhére leszel a gyülekezetnek. A temetőbe menet mindenkinek az jár az eszében, hogy legjobb csak meghalni; jobb fehér hajnali felhőn mennybe szállni, mint örökösen tűrni az élet viszontagságait. S mikor a gyászmenet kiér a temetőbe; a felásott sir mellett kicserélik a posztót erős kötelekkel. A halottvivők fölállnak a kihányt földre és lebocsátanak a sírba. Aztán jön a harangozó. Megáll a sir szélén és elkezd énekelni: »A sírba térek«. Egyes-egyedül énekli a gyászdalt, nem segít neki senki. Se a pap, se más valaki. De a ha- rangozónak énekelni kell, zúghat az északi szél, arezélre tűzhet a nap. A harangozó egész öreg ember, alig bir immár énekelni. Jól tudja, hogy a hangja már nem cseng olyan szépen, mint mikor fiatal korában siratta el a holtakat, de azért csak énekel : kötelessége. Mert azon a napon — ezt csak beláthatod — amikor teljesen elveszítené a hangját és nem énekelhetne többé, le kellene mondania az állásáról. S ez rá nézve egyet jelentene a koldusbotra jutással. Ezért aggódik éneklése alatt az egész gyülekezet, hátha ki se bírja kopott hangja a vers végéig? De mégse segít neki senki. Mert nem is illik s nem is szokás. Svartsjöben sohase énekelnek a sírnál. A templomban is csak egy verset énekelnek, az elsőt a karácsonyi reggeli istentiszteleten. De ha valaki jól figyel, észre kell vennie, hogy a harangozó mégse énekel magában. Egy hang kiséri, szakasztott olyan, mint az övé. S a két hang úgy összeolvad, mintha csak egy volna. Ez e másik hang egy hosszú fakó kabátos kis öreg emberé. Az éltes emberke még a haran- gozónál is vénebb. De összeszedi a maradékhangját, csakhogy segíthessen a társán. S a hangja, mondom, épen olyan, mint a harangozóé. Annyira hasonlít egyik a másikhoz, hogy lehetetlen nem csodálkozni rajta. De ha jobban figyelünk, észrevesszük, hogy az ősz emberke is szakasztott olyan, mint a harangozó. Olyan az orra, ajka, szája, csakhogy kissé öregebb s jobban megviselte az élet. És azt gondoljuk magunkban: ez a szegény emberke nyilván testvére a harangozónak. Aztán megtudjuk azt is, miért segít neki? Az öregnek, látod, világéletében rosszul folyt Kolozsvári Kristály Gőzmosósrvár Csomagolás és szállítás M díjtalan I & Felsőbányán Elvállal fehérnemüek mosását és vasalását, női és WW férfi ruhanemüek vegyileg tisztítását és festését. CX-5 képviselve: SÉEA ÖDÖN kereskedő ur által. Csomagolás és szállítás M díjtalan!
