Felsőbányai Hírlap, 1913 (18. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-20 / 4. szám

Felsőbányái Hírlap Felsőbányának 2 község jut, a nagybányai já­rásból leszakitfatnék 17 község és ezen 19 községből alakíttatnék a felsőbányái járás. Közgyűlés egyhangú határozatként ki­mondja, hogy kérelmének teljesítése esetén a város kötelezi magát megfelelő uj főszolgabírói hivatal és lakás építésére, a főszolgabírói lak­pénz és irodahelyiség bére fejében. Különfélék. Dr Lovrich József egyetemi magántanárt, a kiváló nőgyógyászt, kinek nevét a külföldi szakkörök is nagy elismeréssel és tisztelettel emlegetik, a kultuszminiszter a Dirner Gusztáv dr. halálával megüresedett bábaképzőintézeti igazgatónak nevezte ki. Választás A városi állatorvosi állás be­tömésére a választás f. hó 28 ra van kitűzve. A pályázat február 14 én járt le és 5 pályázó je­lentkezett, köztük Nádor Jenő volt városi, je­lenleg németlipcsei járási m. kir. állatorvos, kinek megválasztása bizonyos. Helyettesitós. A szatmári püspök Bártfay Kálmán segédlelkészt Szatmárcsekére rendelte az ottani beteg plébános helyettesítésére. Vármegyei közgyűlés Szatmárvármegye mai vezetősége az áldatlan és ma teljesen meddő politikai viszályok helyett céltudatos kultur- munkán fáradozik és egyik legfőbb törekvése, hogy a megye kulturális fejlődése mellett a lakosság anyagi jóléte is emelkedjék Ennek a munkának egyik érdekes mozzanata volt az a törvényhatósági közgyűlés is, amelyet Csaba Adorján főispán február 13-ára Nagykárolyba összehívott. A közgyűlés egyhangúlag és impo­náló lelkesedéssel foglalt állást Nagykároly vá­rosnak az újonnan létesített gör kath. magyar püspökség székhelye iránt indított akciója mel­lett és kimondotta, hogy a nagyfontosságu ügyet minden tekintetben magáévá téve, az uj püspökség nagykárolyi székhelye érdekében felir a kormányhoz és a feliratot küldöttséggel juttatja rendeltetési helyére. Jelentős pontja volt még a közgyűlésnek a vármegyei telefon-ügy is, amely egy hatalmas lépéssel vitte előre ezt a régen vajúdó ügyet. Pozsony vármegye kö­zönségének átiratára a megyei és községi köz- igazgatás államosítása illetőleg államilag kine­vezett tisztviselőkkel való ellátása tárgyában a kormányhoz intézett felirat támogatása iránt, a következő határozatot hozta: A törvényható­sági bizottság az állandó választmány vélemé­nyével egyetértőleg a vármegyék jelenlegi szer­vezetében alkotmányunk egyik legerősebb bizo­nyítékát látván, a vármegyei közigazgatás álla­mosítását nemcsak hogy szükségesnek nem tartja, de azt nemzeti törekvéseinkre halálos csapásnak tekinti, miért is az átiratot tudomásul veszi és irattárba tenni rendeli. A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester is részt vett. Gyászhir Bemenyik Lajos főbányatanácsos f. hó 17-én Budapesten 53 éves korában meg­halt. Temetése ma délután lesz. A kiváló szak­ember halála általános részvétet keltett. Az elhunyt Farkas Jenő polgármester sógora volt. Osztálygyülós Vettük a következő meg­hívót : Az Orsz. Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nagybánya Vidéki Osztálya 1913 évi február hó 22-én (szombat) délután 4 órakor Nagybányán, a m kir. bányaigazgalóság tanács­kozó termében választmányi ülést tart. Tárgy- sorozat: 1. Elnöki bejelentések. 2. Beszámoló ülés a múlt évi közgyűlés, mint az evvel kap­csolatos bányászati kiállításunkról. 3 A f évi osztály-ülés idejének megállapítása. 4. Indítvá­nyok. Nagybánya, 1913. évi február hó 17-én. György Gusztáv titkár, Neubau er Ferencz elnök. A kerületi bányaegylet múlt vasárnap dél­előtt tartotta évi rendes közgyűlését Nagybá­nyán a városháza tanácstermében Farkas Jenő elnöklése mellett. Jegyző Papp Márton volt. A gyűlés elhatározta, hogy kérvényezni fog a pénzügyminiszternél a cianirozási kísérletek folytatása iránt, hogy a kisérletekre a magán bányák termékeit is használják föl. A múlt évi számadásokat előterjesztették s ezek alapján a szokásos fölmentvényt Bay Lajos pénztárosnak megadták. A bányaegylet jelenlegi vagyona .53,000 korona. A felsőbányái mólypataki kér Szt. János bányatársulat február 23-án délelőtt 11 órakor tartja a városházán évi rendes közgyűlését. Tárgyak: igazgatói üzemi jelentés, pénztári jelentés, számadások vizsgálata, indítványok. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter L. Bay József földbirtokos nagybányai lakosnak előmunkálati engedélyt adott a Zsibó— nagybányai helyi érdekű vasul Szilágycseh ál­lomásától Szilágyszeg, Lele, Hadad, Bogdánd és Korond községek érintésével a szilágysági helyi érdekű vasutak Alsószopor állomásáig vezetendő szabványos nyomtávú gőzüzemi helyi érdekű vasulvonalra. Nyugtázás. Bradofka Ferenczné úrnő által tett alapítvány 25 korona kamata és Stoll Béla 10 korona jegymegváltása a Rákóczi-estélyre, a szegény gyermekeket felruházó egyesületnek megküldetett. Tisztujitás a Polgári Körben A Polgári Olvasókör f. évi január hó 26-án tartotta évi rendes tisztújító közgyűlését. A választás egy­hangúan történt és a régi vezetőség megma­radt változás nélkül. A kör elnöke Farkas Jenő, alelnöke Spáczay Gyula, jegyzője Csonka Jó­zsef, pénztárnoka Bónis Sándor, ellenőre Papp Márton, könyvtárosa és gazdája Schultz Fe­rencz. Választmányi tagok: Almásy János, Ke­rekes Sándor, Szigyártó József, Makray Lajos, Doroghy Sándor, Lévay Lajos, Szabó Sándor és Marcsics Menyhért. Választás után társas­vacsora volt, melyen Spáczay Gyula az elnö köt, Farkas Jenő elnök a tisztikart és a kör tagjait éltette. A Magyar Figyelő 4. számának élén talál­juk gróf Tisza Istvánnak czikkél »Történelmi materializmus a Balkánon«, amelyben a törté­nelmi materializmus hirdetőjével szemben a balkáni háború etikai indokaira mulat rá. Pa- lágyi Menyhért Lassallenak a szoczialistákhoz való viszonyát fejtegeti. Nagyon érdekes Ador­ján Andor tanulmánya, amelyben egy, a har- minczas esztendőben Magyarországon járt po­rosz kapitány úti naplóját ismerteti. A szépiro­dalmi részben Herczeg Ferencz : »öreg és fiatal« czimü novelláját találjuk Egy Csapó álnév alatt iró szerző Ambrus Zoltán munkáiról irt tanul­mányt, »Radikális kis káték« czimen Hornyánszky Gyula a Galileista füzetekről ir, Kemény Simon pedig az uj magyar újdonságokról színházi czik- keiben mond bírálatot. Gazdag »Feljegyzések« rovat egészíti ki a tartalmas es ézíékes számot. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhiva­tala Budapest, VI., Andrássy-ut 16. Előfizetési ár egész évre 24, félévre 12, negyedévre 6 K. Szinielőadás. A kapniki polgári műkedvelő társaság Felsőbányán március hó 2 án szini- előadást fog tartani. Molnár Ferencz »Doktor ur« című vigjátékát adják elő, melylyel Kapnik- bányán nagy sikert arattak. Az előadást a kap- nikbányai rokkant és nyugdijegylet fiókpénztára javára rendezik. Az előadás elé nagy érdeklő­déssel néz a felsőbányái közönség és remélhe­tőleg pártolni fogja a kapnikbányaiak dicséretre méltó vállalkozását. Kapnikbányáról ez alka­lommal sokan le fognak jönni és a fiatalság előadás után táncmulatságot is szándékozik ren­dezni és pedig — mint halljuk — egy jónevü magyarláposi cigányzenekarral. A meghívókat e héten fogja a rendezőség kibocsátani. A régi tizkoronások. A forgalomból bevont 1900. márczius 31. keltezésű (lilaszinü) tiz ko­ronás bankjegyek elévülésének határideje 1913. február 28. Ezen időn lul e bankjegyek érték­telenek, fizetési eszközt nem képeznek és be nem válthatók. Gyufaadó. Az osztrák kormány javaslatot mujlott be a gyufaadóról. A kormány minden skatulya után két fillér adót tervez, tehát a gyufaadó behozatala Ausztriában 100 százalékos drágulást jeleni a fogyasztó közönség részére. A gyufafogyaszíás előreláthatólag csökkenni fog, mert a közönség bizonyára takarékosabban fog a gyufával bánni, másrészt pedig biztonsági gyúj­tókat vásárol. Az osztrák kincstár 10—12 rniilió koronát remél évenkint bevenni gyufaadóból Az átmeneti idő alatt természetesen kisebb lesz ez a bevétel, de azután fokozatosan emelkedik. Az uj törvény következtében az osztrák és ma­gyar vámáilomásokon ezentúl a gyufát is meg­vizsgálják a vámőrök és Magyarországból sem szabad ezentúl a gyufát adó nélkül bevárni Ausztriába. Magyarországon ezt a példát hama­rosan követni fogják, mert a kormány az osz­trák kormánnyal erre nézve már rég megálla­podott. Rákosi Viktor uj regénye, melyet Kisbür- gözdtől Vaterlóig czimmel a Jő Pajtás-ba, Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklap­jába irt, folytatásról folytatásra mind nagyobb érdeklődést kelt fordulatokban gazdag, érdekes meséjével, jól jellemzett alakjaival, mulattató jeleneteivel, melyek a napóleoni háborúk szín­terére viszik az olvasót. A Jó Pajtás legújabb, február 16-iki számába ezenkívül verset Írtak Lampéríh Géza, Benedek báesi, Endrődi Béla, elbeszélést Szabóné Nogáll Janka és Krúdy Gyula, Dörmögő Dömötör kalandjait folytatja Sebők Zsigmond, érdekes természeírajzi apró­ságot mond el Gyula bácsi, mesét Elek nagyapó, szép képet rajzolt Garay Ákos, mulatságos mókát mond el Zsiga bácsi. A rejtvények, szer­kesztői izenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 K 50 fillér, fél évre 5 K, egész évre 10 K. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszá­mokat küld a »Jó Pajtást kiadóhivatala Buda­pest. IV., Egyetemeulcsa 4, Tengeri kiosztás. A földmivelésügyi mi­niszter a bajfalusi körjegyzőség 6 községének ínség tengerit engedélyezett. A kiosztás meg is történt. A lakosság között 2085 métermázsa ó-tengeri került kiosztásra. A minisztérium az elsőrendű tengerit mázsánként 30% árenged­ménnyel 16 K 50 f-ért adta és azt csak f. év október havában kötelesek megfizetni Egy csa­lád 1—5 métermázsa tengerit kapott- A kiosztás nagy örömet okozott a községekben. Hasonló kedvezményben részesülnek a giródtótfalusi körjegyzőség és Kapnikbánya is. Mikor az István szálló portása vonatot indit. Mulatságos eset történt a múlt héten a szat- már—nagybányai vonattal. Szatmár felől bero­bogott a vonat a rendes időben. Az utasok, kiknek ütjük Nagybányán véget ért, leszállnak s a vonatvezető is dolgai elvégzése végett a főnöki irodába ment. Egyszerre fölharsan a jelző sip, hogy a vonat mehet, mire a mozdony- vezető is sípol és megindítja a vonatot. Ekkor rohan ki a vonatvezető, hogy mi is történt ? Hát az történt, hogy az István szálló portásának éppen olyan jelző kürtje van, mint a vonatve- zetőnek s ő kürtőit, hogy a szálló omnibusza indulhat mire nemcsak az omnibusz, de a vonat is elindult Felsőbánya felé s csak a Zrínyi Ilona-téri állomáson sikerült megállítani, hogy fölvegye a vonatvezetőt. A csendőrök előállí­tották a portást, aki azzal védekezett, hogy ő mindig azt a kürtöt használja, tehát az állomá­son már ismerhették. A kürtöt elkobozták ugyan, de maga a deliktum jóizü nevetésbe fűlt. Vasúti baleset. Könnyen végzetessé vál­ható vasúti szerencsétlenség történt az elmúlt szombaton a felsőbányái vasúti vonalon. A déli órákban egy személyvonat indult el Felsőbá­nyáról Nagybánya felé. Ugyanakkor egy te- hervonatu kocsin az állomásról havat fuvaroz­tak. Fuvarozás közben a hóval megrakott teher­kocsi elszabadult s a lejtős vágányon villám­gyorsan robogott le Nagybánya felé. Giród- tótfalunál a teherkocsi utolérte a személyvona­tot is s abba beleütközött, az. összeütközés olyan erős volt, hogy a személyvonat két utolsó kocsija erősen megrongálódott, de az utasok közül csak egy-kettő szenvedett az üvegszilán­koktól kisebb, jelentéktelen sérülést. A vasúti baleset ügyében erélyes vizsgálatot indítottak. Bányaeladás. Pokol Elek borpataki arany­bányáját eladta a kincstárnak. A vétel teljesen perfekt dolog s a szerződést már aláírták. A bánya eladási ára 800.000 korona. Ez a bánya­eladás mélyen s igen kedvező módon kihat szociális viszonyainkra is s nem hagyhatjuk el­ismerő szó nélkül, hogy bár Pokol Elek magá­nosoktól magasabb árat is kaphatott volna, mégis a m kir. kincstárt részesítette előnyben, csakhogy nagyszámú munkásainak sorsát ál­landóan biztosítsa a jövőre is. Hány ügyvéd van a szatmárnómetii ügyvédi kamara területén? A szatmárnémetii ügyvédi kamarának most közzétett név- és lakjegyzéke szerint a kamarának összesen 173 tagja van, ezek közül 70 Szatmáron 27 Nagykárolyban, 17 Nagybányán, 13 Szinérváralján, 11 Halmi­ban, Nagysomkuton és Mátészalkán, 7 Fehér- gyarmaton, 6 Erdődön és 1 Csengerben lakik. A kamaránál bejegyzett ügyvédjelöltek száma 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom