Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-11-28 / 24. szám

Felsőbányái Hírlap A mai iskola még a betegségek gyűjtő köz­pontja. A tanító családja kapja meg mindig leg­először a fertőzőbetegségek legkülönfélébb ne­meit. Statisztika igazolja, hogy a tanítói pálya a leggyilkosabb. A tanítóságnak csupán hét szá­zaléka éri el az ötvenedik étetévet. Tehát a tanítóság a társadalomért nemcsak a maga, hanem a családja életét is koczkára teszi. Tehát a legteljesebb segítséget egy nobilis nemzetnek nem volna szabad megtagadni tő­lük. Mert minden nép inlelligencziájának az a fokmérője, hogy mennyire becsüli meg tanítóit. A magyar tanító pedig ma világtipusa a müveit, kilökött proletárnak. Egysorsban teng a posta- szolgával, vasúti máiházóval és hordárral. A magyar tanítónak csak elméletben nyolczvan- két korona a havi fizetése, a valóságban annyi sincs. Hetenként kétszer annyi órát kell taníta­nia, mint a tanárnak; negyvenhárom évet kell szolgálnia, hogy nyugalomba vonulhasson. Özve­gyeik nyolczvannégy forint kegydijat kapnak. Érdekes, magasztos a tanító hivatása, de szomorú. Zsold nélkül, vérrel és ekével irtják az ugart. Már egyszer bátor keserűséggel foga­dalmat tettek a legszomorubb szóra, a sztrájkra. De pályájuk nimbusza visszatartotta őket. Csakis a társadalom zökkentheti ki a ká­tyúból a tanító veszteglő sorsát. Csakis a társa­dalom enyhítheti nyomorúságát. És most erre itt az alkalom. A Tanítók Szövetsége engedélyt kapott betegsegélyző alapja javára egy sorsjáték rendezésére. A sorsjáték fővédnökségét gróf Zichy János, maga a kul­tuszminiszter vállalta. Kétszázezer darab egy­koronás sorsjegyet szórt szerte a Szövetség az országban, melynek jövedelmét ezer beteg tanító, tízezer beteg tanitógyermek várja. A sorsjáték húzása ez év utolsó napján lesz. A sorsjegyek vásárlását nemcsak a humánus kötelességek le­rovására, hanem a fényes nyereményekre is lehet bazirozni. Ezen sorsjegyekből minden tanító kapott. Könnyítse tehát meg a társadalom a tanító munkáját azzal, hogy maga kérje ezen egyko­ronás sorsjegyeket a tanítótól, hogy ne kelles­sen annak kinálgatásával a szegény tanítónak pirulnia. Mindnyájunknak volt tanítója és mindnyá­junknak lesz gyermeke, kit a tanító oktat. Mi­vel tehát a tanító egészségét a mi kulturérde- keink rabolják el: tartsa erkölcsi kötelességé­nek a társadalom az adósság lerovását. A ta­nító-sorsjegyek még csak pár hétig lesznek for­galomban s ha a társadalom segítsége elmarad: a remény utolsó forrását is betömheti az iudo- lenczia. A tanítóság igen sokat köszönhet a sors­jegyek elhelyezése körül a királyi tanfelügyelők­nek, kik nobilis szívességgel és lelkesedéssel végzik az adminisztrácziót. Sorsjegyet minden tanítónál kaphat az olvasó, ki egy levelezőlapon bármily mennyiségben kérhet a Tanítói Sors­játék irodájából (Budapest, IV., Erzsébet-tér 15.) A társadalom ezen revanche sál tartozik a tanítóságnak. Drozdy Győző. Különfélék. Személyi hírek. Holéozy Gyula államépité- szeti hivatali főmérnök a mára marosi állami ut ez évi munkálatait befejezte s Nagykárolyba haza utazott. — Marxa Dezső nagysomkuti telek- könyvvezető Farkas Jenő vendége, nejével ne­hány napot Felsőbányán töltött. Nyugdíjazott főiörzsorvos. Őfelsége a király dr. ErcLődy Ignác I. oszt. m. kir. honvéd íőtörzs- orvosnak nyugalomba helyezését saját kérelmére elrendelte s ez alkalomból neki hosszas és ered­ményes szolgálata elismeréséül a F'erencz József- rend iovag'keresztjét adományozta. Orvosi kinevezés. Torda-Aranyos vármegye alispánja dr. Szokol Edgár orvost Tordára kór­házi segédorvossá nevezte ki. Kirendelés. A szatmári püspök Magyar Bá­lint r. kath. segédlelkészt a sárközujlaki plébános helyettesítésével megbízta. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. mi­niszter Blum Márton járási m. kir. állatorvost Felsőbányáról Rozsnyóra helyezte át. Sok sze­rencsét az uj állomáshelyen 1 — Az állás egy­előre nem lesz betöltve. A helyettesítéssel Török Ferenc nagybányai járási állatorvos bízatott meg. 25 éves jubileum. Krasznay Zsigmond vin- nai kisegítő lelkész, kire most is szeretettel gon­dolnak a felsőbányaiak, október 16-án töltötte be lelkészkedésének 25 évét. Ezen idő alatt mint segédlelkész Fehérgyarmaton, Beregszászon és Mármarosszigeten volt. Később tanitóképezdei tanár és lelkiigazgató lett Szatmáron, azután Rónaszéken lelkész. Innen jött Felsőbányára Ezen évforduló alkalmából melegen üdvözüljük jó ba­rátunkat. Jubiláló tisztviselő. A múlt héten töltötte be Géressy János nagybányai kir. telekkönyvve­zető tisztviselői működésének 40-ik esztendejét. A puritán jellemű, lelkiismeretes, pedáns és szor­galmas tisztviselőt, aki városszerte nagy tisztes­ségnek örvend. Szentmiklóssy József, a kir. já­rásbíróság vezetője köszöntötte a bírói kar és kezelőszemélyzet részéről. A közvetlen, meleg ünneplés a jubiláns tisztviselőt mélyen meghatotta. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye tör­vényhatósága december hó 12-ik napján rend­kívüli közgyűlést fog tartani. Haíáieset. Bulyi és Jékei Jákey Mór Szatmár­vármegye volt alispánja és 48-as honvéd, f. hó 13-án, életének 84-ik évében, Géberjében elhalt. Temetése e hó 16-án ment végbe. Szatmármegye virilistái. A legtöbb adófizető bizottsági tag gróf Károlyi József budapesti bir­tokos 8573 K 42 fillérrel, a legkevesebb adót 548 K 76 fillért Balogh István szamoskéri bizott­sági tag fizeti. Templomszentelés. A nagybányai evangé­likus egyház szép magyar stilu templomát f. hó 17-én szentelték fel megható és fenyes ünnepsé­gek között. A templomavatásnak különös díszt adott ama körülmény is, hogy arra eljött Geduly Henrik nyíregyházai püspök, Csaba Adorján Szat­márvármegye főispánja, eljöttek az ünnepélyre Materny Lajos főesperes, Bortnyik György al- esperes s a tiszavidéknek számos lelkésze. Az avatási ünnepélyre vasárnap délelőtt s/4 10 óra­kor a lelkészlakon gyülekeztek a vendegek. Ott voltak Geduly püspök, a lelkészek, a presbyte- rium, a vidéki vendégek. A lelkészek átvették a templomi szent edényeket s tiz órakor indult meg a menet az uj templom felé. Elől az egy­házfi ment, ki aranynyal hímzett párnán vitte az uj templomnak nemzeti szalaggal feldíszített kul­csát; utána Bédey lelkész a keresztelő kencsót, Duszik lelkész az urvacsorai borkancsót, Bortnyik alesperes a gyönyörű, művészi kivitelű kelyhet, melyet ez alkalomra Thaisz Péter és Fanny aján­dékoztak az egyháznak, Bévész lelkész az ostya­tartót, Geduly püspök pedig az oltárra való ke­resztet vitte; a püspök után mentek teljes orná- tusban Soltész Elemér és Erdős Károly ref. lel­készek ; végül Materny főesp^res a bibliát vitte. A menet végén a presbyterium haladt élén Szabó Adolf felügyelővel. A templom ajtajánál föihang- zott a lelkészek kórusa; »Nyissátok meg a ka­pukat«, mire Szabó Adolf átnyújtotta a templom kulcsát a püspöknek, ki az ajtót felnyitotta. A menet erre bevonult a templomba s a lelkészek az oltár előtt foglaltak állást. Ekkor »Oh, vajha ezer nyelvem volna« c. zsoltárt énekelték orgona­szó nélkül, majd a nagybányai dalárda adott elő egy igen szép templomi éneket: »Isten, kinek egy szavadra.« Ezután következett Geduly püspök fölszentelő beszéde és imája, melyet az oltár mellől mondott el. A gyönyörű s nagy szónoki készséggel előadott beszéd igen mély hatást tett a közönségre, amire programmon kívül a lelké­szek az avató zsoltárt énekelték: »Áldjad meg Isten e munkát « A közönség ezután orgonaszó mellett két zsoltárt énekelt: »Erős vár a mi Istenünk,« majd »Gyötrődik az én lelkem« cimüe- ket. A zsoltárok elhangzása után Materny Lajos főesperes igen szép beszéd kíséretében Úrvacsorát osztott, melyben neki Bévész János lelkész segéd­kezett. Az Ur asztalához mintegy százan járultak. Úrvacsora osztás után volt az első keresztelő az uj templomban. Bédey Károly nagykárolyi lelkész Gretzmacher Gyula bányamérnök kis fiát keresz­telte meg, ki a kercsztségben a Gyula nevet nyerte. Igen megható jelenet volt, midőn az ol­tárnál megjelent avatáson Blominstein Sándor fernezelyi kohómunkás felesége, karján Újszülött kis gyermekével. Az anyát gyermekével Duszik lelkész áldotta meg. Az ünnepet befejező imát Bortnyik György alesperes tartotta meg a szó­székről, mire az istentisztelet a Maradj meg kegyelmeddel ez. zsoltár éneklésével déli 7* 1 órakor véget ért. Az avatás után Geduly Henrik püspök a városházán a tisztelgő küldöttségeket fogadta. Felsőbánya város nevében Farkas Jenő polgármester is vezetett egy küldöttséget, mi igen kellemesen lepte meg a püspököt és rend­kívül melegen fogadta az üdvözlést. Déli 2 órakor az István szállóban diszebéd volt, melyen mint­egy 50-en jelentek meg a város és vidéke elő­kelőségei. Az ebéden as első pohárhöszöntőt a püspök Ő felségére mondotta. Igen szép beszédet mondottak Stoll Béla, Révész János, Materny Lajos, Fülöp András, Brebán Sándor, Bortnyik György, Duszik János, dr. Szokol Pál a felsöbá- nyaiak nevében Materny főesperest köszöntötte föl. Este a városi szinházban fényes hangverseny volt, mely magas művészi nívón állott. Neubauer Margit prológgal nyitotta meg a hangversenyt, aztán »Jézus és a gyermekek« czimü élőkép kö­vetkezett. Harmadik pont volt Dr. Homola László hegedüjátéka Zsembery Ilona zongorakisérete mellett. Greczmacher Gyula vig monologot adott elő a czilinderről. Ezt követte »Az özvegy asszony két fillérje« czimü élőkép. Utánna Dr. Lakatos Mihályné zongorázott. Dr. Kaczvinszky Emil fő­városi gordonkaművész Dr. Lakatosáé zongora­kisérete mellett szerepelt. Az estélyt »Niucs itt, föltámadott« czimü élőkép zárta be. Az összes szereplők kiváló képességüknek fényes tanujelét adták és hatalmas tapsokat arattak. A hölgyeket csokorral tisztelte meg a rendezőség Az élőképek művészi reudezésüek és megkapok voltak, annyira, hogy a közönség alig tudott azoktól megválni. Hangverseny után bál volt, mely a legvidámabb hangulatban hajnalig tartott. Lehetetlen, hogy meg ne emlékezzünk Révész János lelkész nagy, szinte alig méltányolható érdemeiről. A templom- építés eszméjét ő vetette föl s évekig tartó buzgó, lankadatlan munkásságával, fáradságot nem is­merő agilitásával ö is vitte diadalra. A templom­szentelés szép lefolyása és a hangverseny rende­zése is első sorban az ő érdeme. Munkájában hű­séges társa volt Szabó Adolf felügyelő, a presby­terium s különösen Fülöp András gondnok, ki a templomépités körül is nagy érdemeket szerzett magának. Ennek a lelkes munkának az eredménye az, hogy a mintegy 70.000 koronába kerülő uj templom költségeiből már csak alig 12.000 korona fedezetlen. A szép templomot Tatorján István építette ifj. Nagy István tervei alapján. Felső­bányáról a városi és kincstsri tisztviselők szép számmal vettek részt az összes ünnepségeken. Szatmár sajióblróságot kór. Szatmár város közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén dr. Keresztszeghy Lajos előadta, hogy a jelenlegi sajtóbiróság, a debreczeni kir. törvényszék igen messze van s igen lassan intézi az ügyeket, úgy, hogy egy-egy sajtóper 2—3 évig is elhúzódik, mig tárgyalásra kerül a sor. Azért utasította a közigazgatási bizottság a tanácsot, hogy oly felirat készítése iránt tegyen javaslatot a városi közgyűlésnek, amely a szatmári törvényszéknek sajtóbirósági hatáskörrel leendő felruházását ké­relmezze a törvényhozástól. Az ezüst ára. A pénzügyminisztérium a hazai bányákban termelt ezüst beváltási árát deczem- ber hóra 101 koronában állapította meg. Törvény az iskolakerülők ellen. A közokta­tásügyi miniszter novelláris utón szándékozik a beiskolázást hatékonyabban biztosítani. A nagy­fokú igazolatlan mulasztások megszüntetésére, avagy csak lényegesebb csökkentésére is elégte­lennek bizonyult bírságolási eljárás helyett majd a kihágási eljárást alkalmazzák. Az idevonatkozó törvénytervezetet tanulmányozás és megfelelő javaslattétel végett a napokban leküldték a tan­felügyelőséghez. Felhívás Szatmárvármegye területén lakó, alkalmazás nélküli okleveles tanítók és tanitó- hÖkhÖZ. Minthogy az állami el. népiskoláknál elő­forduló s rövidebb-hosszabb ideig tartó tanítói (tanítónői) szabadságolások eseteiben havi 80 K díjjal okleveles tanerők helyettesi alkalmazásá­nak szüksége gyakran áll elő s ilyenkor a helyet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom