Felsőbányai Hírlap, 1912 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1912-10-03 / 20. szám

a Budapest— Zsolna » —Kolozsvár » —Brassó » —Bród » —Győr-Szombathelv vonalait jelöli meg olyannak, melyen ily 111-ad osztályú kupékkal kibővített gyorsvonatok fognak közlekedni, de reméljük, hogy rövid időn belül az ország összes vonalaira ki fog terjeszkedni ez az üdvös reform, S ily reményre annyival is inkább jogunk van, mert a kereskedelmi kormány már is határozottan kilátásba helyezte ezt. Végre egy reform-lépés, mely őszintén a nagyközönség érdekeit szolgálja. A kormány különben, úgy látszik, e reformmal némileg enyhíteni, parali­zálni akarta a nem régen életbeléptetett tarifa- emelés kellemetlen, s jogos zugoiódásra okot adó következményeit. Magyarországon mindmai napig a külföldi gyakorlattal ellenkező, téves tarifa-politika pral- kodik. A külföldön mindenütt az a törekvés, hogy a vasút üzemi költségeit lehetőleg a teher-áru forgalom jövedelme fedezze, hogy a szeméiy-dij- szabást, minél csekélyebb összegre lehessen re­dukálni. S meg kell jegyeznünk, hogy a külföld képes is ezen szocziáiis tarifa-politikát állandóan fentartani a nélkül, hogy teher-áru tarifája ma­gasabb lenne a mienknél. Teljesen aniidemokra tikus és igen helytelen tarifális politika tehát az, amely a vasút üzemi fentartását a személy for­galomra bazirozza. Ezért nem lehetett egy pilla­natig sem indokoltnak venni és lelkesedni a ke­reskedelmi kormány legutóbbi személyszállítási díjszabás emeléséért. A személyforgalom, az embereknek ide-oda mozgása kulturális szükség, kulturális érdek. Az állampolgárok igényei kielégítését, jóléte növe­lését legfőbb feladatául tekintő modern államnak tehát egyenesen kötelessége többek között a köz­lekedést megkönnyíteni, feltételeit kedvezővé tenni. Ezt a czélt pedig elérni vagy legalább is meg­közelíteni nem drága, hanem ellenkezőleg olcsó és mindig olcsóbb díjszabás mellett lehet csak. Ezen álláspontunkból folyik, hogy a leg­utóbbi személy-tarifa emelést, mint antidemok­ratikus és antikulturáüs lépést a legnagyobb mértékben helytelenítettük. Abból viszont, hogy á magyar kormányok ezen antidemokratikus ta- j rifa-politikáját következetessége folytán szinte természetesnek voltunk hajlandók elfogadni s [ kedvező fordulatnak még a reményével se mertük magunkat áltatni: egyenesen következik s érthető is, hogy hozsannával üdvüzöltük a kereskedelmi i kormány legújabb lépését, s hálásan nyugtázunk egy oly reformot, mely a demokratikus haladás jelképei külföldön már réges-régen meg van, mint a mindennapi élet nélkülözhetetlen természe­tessége. eszébe juthatott volna az is, hogy kinyissa az ajtót I . . . Duflost ur: Szívesen megtennem kedvesem, de a darabot már elkezdték s itt sorban minden- kit föl kellene állítanom . . . Őnagysága : S önnek persze, semmi kedve egy kis alkalmatlanságot okozni egy pár idegen­nek, mikor arról vau szó, hogy gyermekei törvé­nyes anyjának szerezzen némi könnyebbülést!... Duflost ur: Aztán meg, úgy hiszem, lég- huzam támadna s a hátul ülők sietnének az ajtót betenni. Őnagysága : Nem akarásnak nyögés a vége. így hát nekem meg keli fulladnom, mert szeren­csétlenségemre egy nem épen üde szépség került a szomszédságomba ! . . . Duflost ur; Csitt! Ha meghallanának! Őaagysága : Bánom is én, hadd hallja! Iga­zat mondtam! S hiába integet ön, ismételten: nem épen üde szépség! Duflost ur: Csitt, csitt! Őnagysága: Ha üde volna, mi szüksége lenne rá, hogy végig öntse megát illatszerekkel ? kérdem. Duflost ur: Nem tudom én. Őnagysága : Már az igaz, a szakácsnénkoak, Toinette-nek is több józan esze van, mint önnek. Duflost ur : Köszönöm. Őnagysága : Hát persze ! Tudja mit csinál Toiueíte nyáron, mikor a halnak frissesége kissé kétséges? Elkészíti perovencei módra, foghagy­mával. Egyik illat: elűzi a másikat. Láthatja te­hát, hogy ez a hölgy nem ok nélkül önti magát tele mindenféle ill itszerrel! Felsőbányái Hírlap Tájékoztatóul egyébként ideiktatjuk az uj lll-ik osztály menetdijait: Gyorsvonat: kilométerek; III. o. II. o. 1— 20 1 50 K 2 40 K 31— 40 1-20 > 2 90 » 90- 100 5 40 » 7 50 » 191- 200 11— » 15 20 » 491- 500 18 40 » 25 30 • 791— 800 20 80 » 28 60 »- 991-1000 3180 » 43 80 » 1191 — 1200 38 40 » 52 80 » 1391 — 1400 40— » 55— » Münnich Sándor ünneplése. Meleg és közvetlen ünneplésben részesi- | tette Felsőbánya város közönsége Münnich Sándor városi gazdasági tanácsnokot nyugdíjba I vonulása alkalmából. A munkásság elismerésé- | nek, a rokonszenv és barátságnak osztatlan megnyilatkozása volt a szeptember 21-én este ! tartott bankett, melyen nemcsak a város értel­misége, hanem a polgárság köréből is sokan vettek részt. Derűssé és vidámmá tették az estét a megjelent hölgyek, kiknek jóvoltából ! éjfél körül parázs tánc kerekedett és tartott hajnalig. 15 évig állott Münnich Sándor a város szolgálatában, mely idő aiatt minden erejét, tudását és szorgalmát hivatalának szentelte. Hosszas volna érdemeit egyenkint felsorolni, elég ha annyit mondunk, hogy ideális, hivatása magaslatán álló tisztviselő volt. A banketten Münnich Sándort csak mint köztisztviselőt búcsúztatták és az estély jólesŐen nélkülözte az elválás lehangoltságát, mert O ! Felsőbányán marad és közöttünk akarja életét ; tölteni. A városi muzeum, melynek kezeléséi és rendezését készséggel magára vállalta, még sokat várhat az ő szakavatott és ambiciosus munkásságától és nem lesz régi fóliánsa a levél­tárnak, melyet végig ne tanulmányozzon, hogy városunk monográfiájának kibővítésére eddig ismeretlen gazdag anyagot gyüjlhessen- A vá­ros közönsége sem mondott le arról, hogy a még jó erőben levő férfiút nejével együtt a társadalmi életben nélkülözze. Mintegy 60-an gyűltek össze a bankettre, mely a Korona-vendéglőben folyt te. Az első felköszöntőt Farkas Jenő polgármester mondotta, kiemelve az ünnepelt érdemeit. Dr. Moldován Ferenc Münnich Sándornét köszöntötte föl. Az ünnepelt a polgármestert és a város polgársá­gát éltette. Nagy Lajos és Pap Márton Münnich Sándorra, Farkas Jenő városunk uj polgárára Újhelyi Andrásra, Újhelyi a polgársága Münnich Bradofka Frigyes bányafőnökre, Vagányi Kál­mán Münnichre mondott pohárköszöntőt. Az Ízletes vacsora után Adám Józsi muzsikája mel­lett vidám mulatozás, majd tánc kezdődött. A társaság egy része éjfél után, nagyobb része hajnalban oszlott szét kellemes emlékekkel. Az estély kitűnő hangulata és fesztelensége is élénk bizonyítéka volt Münnich Sándor közkedveltsé­gének és annak, hogy ünneplése őszinte visz- hangot keltett a résztvevők lelkében. Különfélék. Október 4 Ősz királyunk nevenapján ün­nepi mise lesz a róm. kath. templomban. A mos­tani válságos bel- és külpolitikai viszonyok kö­zött buzgón kell kérni a Mindenhatói, hogy uralkodónk böicsesége megtalálja az utat hazánk békéjének minden irányú megóvására, mert az ő élete és akarata a népek millióinak öröme, nyugalma vagy szenvedése lehet. Miniszteri elismerés. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter a nagybányai jubiláris képkiái- litás rendezéséért elismerő levelet küldött a festőkoioniának s Nagybánya város közönségének. Október 6. A nemzeti gyász 63 éves évfor­dulója alkalmával kegyelettel emlékezünk meg a 13 aradi vértanúról, szabadságharcunk hősei­ről A kegyelet soha sem fogja elfeledni gyászos emlékű nagyjainkat. Életükkel megpecsételt ha- zafiságuk páldányképül kell mindig álljon a mai közönyös, hazáért lelkesedni nem tudó modern romboló eszmék után rohanó kornak. Templomszentelós. A nagybányai evangélikus templom iölszentelése október 3í-én, a reformá­ció emlékünnepén lesz. Az egyház ezen a napon műsoros estélyt fog rendezni. Tanító-választás. A gör. katb. egyháztanács és iskolaszék f. hó 3-án fogja betölteni az eltá­vozott Stopej Péter gör. katb. néptanító helyét. Vármegyei közgyűlés. Szattnárvármegye tör­vényhatósági bizottsága október hó í7-én tartja rendes őszi közgyűlését. Á közgyűlésen, melynek egyik tárgyát az 1913. évi költségvetés megálla­pítása fogja képezni, a következő vm. pótadók kivetése iránt fog előterjesztést tenni : 1. l°/o pótadó közművelődési célokra. 2. 1 °/0 pótadó a vm. tisztviselői nyugdij-alapra. 3. lVa°/0 pótadó a helyiérdekű vasutak segélyezésére felvett köl­csön törlesztésére. 4. lVa% pótadó a különféle célokra felvett kölcsön törlesztésére. 5. Az 1912. évi L1X. t -c. alapján a vm. tisztviselői nyugdíj­alapra 3°/o pótadó kivetése, amelynek megsza­vazása esetén a közgyűlés által ezen célra a tör­vény keletkezése előtt külön kérelmezett pótadó kivetése elesik A közgyűlés főbb tárgyai ezeken kívül: Aüspáni félévi jelentés. Szolgabiró válasz­fás. Közigazgatási bizottsági tagok választása, stb. Duflost ur: Csak nem akarod azt mondani, hogy ö is provencei módra . . . Őnagysága: Jobb szeretném. A foghagymá­nak a szaga kevésbbé bántó, mint a pacsulié. Duflost ur: Pedig hát a pacsulit a salonok- ban sem vetik meg. Őaagysága: No hát akkor sajnálom azokat, akik a salonokba járnak! Ah, most értem csak, hogy ennek a hölgynek a férje miért tömi az orrába marokszámra a tubákot! . . . Mert bizo­nyosan az a férje, az a hosszú, vézna, aki meredt szemmel és tátott szájjal néz a színpadra 1 . .. Duflost ur: Azt teszi, amit mi is megtehet­nénk :,figyelmesen hallgatja a darabot. Őaagysága: Mintha bizony ez a darab va- lami roppant mulatságos volna 1 . . . Egy szót se értek az egészből. Duflost ur,: Megértenéd, ha egy kissé figyel­nél rá, ahelyett, hogy annyit beszélsz. Őaagysága: Tessék, az ember már ki se nyithatja a száját. BufLst ur: Nem azt akartam mondani . . . de úgy szokás, hogy mikor fölhúzzák a függönyt, , az ember a színészeket hallgatja ... ez nagyon előnyös arra, hogy megérthessük a cselekvényt... legalább azt mondják. Őaagysága: Na hiszen gyönyörű ez az ön cselekvénye! Egy grófné, aki az első jötl-mentet elfogadja! . . . Na tessék, most meg mikor ki akarja kisérni, énekelni kezdenek mind a ketten 1 Duflost ur: Vaudeville-ekben ez igy szokás, mikor, valamelyik szereplő eltávozik. Őaagysága: És szokás az életben is énekelni, ha az egyik szobából a másikba megy az ember ? — S a darab elején azt mondják, hogy az alat­tuk levő emeleten egy közjegyző lakik . . . No, anDak ugyan nyugalmas irodája lehet, ha a grófnő mindannyiszor énekelni kezd, ahányszor egy lá­togatót kikisér! Ha a szolgák is úgy csinálnak, nagy gyönyörűsége lehet benne a közjegyzőnek. Türelmes ember lehet szegény ! Duflost ur: Azért ebben a darabban sok jó megfigyelés van. Őaagysága : Köszönöm az ilyen megfigyelé­seket, Mindenütt szárnyas ajtók vannak s ahány­szor ki, vagy belép valaki, mindig kinyílik mind a két ajtószárny. Hát az életben, ha az ember látogatást tesz, úgy szoktunk ki- s bejárni egyik szobából a másikba, hogy mindig ajtószárnyak nyílódnak vagy csukódaak, ahányszor három lé­pést teszünk ? Ezek tán minduntalan felhúzzák az egyik szárny závárját? És legalább, ha be­csuknák maguk mögött az ajtót ... de nem . . . nyitva hagyják maguk mögött ... s az ajtó ma­gától csukódik be. Duflost ur: Úgy kell érteni, hogy kívül egy lakáj csukja be. Őaagysága: Akkor hát lakáj volt a grófnő hálószobájában is, mikor a grófnő, kinyitva az ajtónak mind a két szárnyát, bement oda, miután előbb kijelentette, hogy most öltözködni fog ?!... Gyönyörű egy grófoő, már annyi bizonyos 1 . . . Ha ez az a hires XVII. századbeli fioomság, úgy büszke vagyok rá, hogy én csak egyszerű polgári asszony vegyok. És ezt tizenhat frankért muto­gatják. Duflost ur : Szigorú vagy. Őoagysága : Legkevésbbé sem ; de minthogy a színház erköicsnemesitö intézmény akar lenni, nem akarom, hogy egy közjegyző házában gaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom