Felsőbányai Hírlap, 1911 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-26 / 2. szám

= MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MINDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : D* MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő cimére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamá­ciók és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU ff y FELSŐBÁNYÁI III XVI. évfolyam. Gazdasági ismétlő iskola. Február hó 1-én fog megnyílni Felső­bányán a gazdasági ismétlő-iskola. Itt, hol annyira szükséges az elemi oktatáson túl bármilyen magasabb rendű, vagy szakok­tatás, nagy fontossága van ennek az isko­lának is. A város terhes kötelezettséget vállalt, midőn az iskola fenntartására az állam­nál hajlandónak jelentkezett, de az iskola kettős célja állt előtte a vállalkozásnál. Ez az iskola ugyanis először a vasárnapi fe­lekezeti ismétlő iskolák helyébe lép, ezeket megszünteti, tanköteleseit átveszi. A 12-ik életévtől a 15. életévig a fiuk és leányok egyformán az eddiginél rendszeresebb ok­tatásban fognak részesülni. A közismereti tárgyak az elemi osztályok tananyagának felfrissítésére, ébrentartására és kiegészí­tésére lesznek hivatva. Az elemi iskolákból kikerült gyermekek, kiket a sors már zsenge korukban munkára vagy szolgálatra kény­szerít, még 3 éven át fogják az életre szükséges ismereteket tanulni; Írásban, olvasásban előhaladnak és felekezetek szerint vallási oktatásban részesülnek. Más­részt vidékünk gazdasági viszonyaihoz ké­pest kioktatlatnak: 1. A gyümölcsészet- ben; 2. konyhakertészetben ; 3. méhészetben, baromfi tenyésztésben. Idővel a sertés- hizlalalás és tejgazdaságban is. Ez az általános programmja a gazda­sági imétlő iskolának Felsőbányán. Hogy minő előnyöket foglal magában ez az iskola, fölösleges bővebben magya­rázni. Nemcsak hézagpótló, hanem uj elő­nyöket nyújtó lesz. A gyümölcsészetben való kiképzés például minő hatással lesz városunk és vidékünk ezen termelési ágára. Minő hasznot fog hajlani a konyhakerté­szetben, baromfitenyésztésben való jártas­ság. Az iskolába felvesznek a tankötelesek- I nél idősebbet is s módjukban áll ezeknek is a kioktatás előnyeiben részesülni. Ezt az iskolát kedvelni, szeretni fog kelleni, hiszen azokban a könnyebb meg­élhetéshez vagy mellékjövedelemhez fogja az ismereteket, a módokat egyeseknek, sokaknak megadni. Piacunk szükségletét jó termesztményekkel fogja ellátni, kedvet adni a gazdálkodáshoz az embereknek. A kir. tanfelügyelőnek és városi ha­tóságnak különös gondja lesz erre az is­kolára. A város nagy szigorral kész szorí­tani az arra kötelezetteket, hogy az isko­lát rendesen látogassák. Hiszen a gyerme­kek javára fog az szolgálni, ők fogják an­nak hasznát és áldásait élvezni. Az országban számos ilyen iskola lé­tesült s azoknak eredményeit mindenütt méltányolja s elismer.' a lakosság. Csak a kezdet lesz nehéz kissé, mig a tankötele­seket rászoktatják az iskolára, mig a munka­adók megértik azt, hogy ettől a tanítástól nincs joguk alkalmazottjaikat, cselédjeiket, inasaikat elvonni a tudás, az ismeretszer­zés áldásaiban. Az iparosnak, kereskedő­nek magától rá kell jönni arra, hogy ina­sának arra a pár órára való nélkülözése meghozza neki az erkölcsi hasznot, hogy tanonca értelemben, ismeretekben gyara­podva, erkölcseiben erősödve nagyobb buz­galommal fogja teljesíteni kötelességét. Ennyit egyelőre a gazdasági ismétlő iskoláról. Legközelebb részletesebben so­roljuk el annak szervezetét, munkaprog­ram mját. Népmozgalmi adatok. A Felsőbánya városi állatni anyakönyvi hivatalnál az elmúlt 1910. év folyamán a követ­kező bejegyzések tétettek: Születések száma volt 1910. évben 191; és pedig fiú 104, leány 99. Ezen számban benn­foglaltatnak a halva szülöttek is. Halva szülött a múlt év folyamán volt 3. A szülöttek vallás sze­rint következőleg oszlanak meg: Róm. kath. fiú 60, leány 43; gör. kath. fiú 29, leány 27; ref. fim 8, leány 13; izraelita fiú 6, leány 4; unitá­rius fiú 1, leány—; összesen 191. Törvénytelen gyermekek száma volt 16. Vallás szerint: Róm. kath. fiú 8, leány —; gör. kath. fiú 3, leány 2; ref. fiú —, leány 2; izr. fiú —, leány 1. Termé­szetes apa által elismertetett ezekből 4. Iker­születés volt két esetben és pedig 1 róm. kath. fiú, 1 róm. kath. leány; 1 unitárius fiú és 1 ref. leány. Külföldi állampolgár anyakönyveztetett 1 esetben. Utóanyakönyvezés nem fordult elő. Házasság köttetett 46. Vallás szerint el­különítve, tiszta 32. Ebből róm. kath. 13, gör. kath. 11, ref. 7, izraelita 1. Vegyes házasság köttetett 14; és pedig róm. kath. férfi ref. nővel 3, róm. kath. férfi gör. kath nővel 1, gör. kath. férfi róm. kath. nővel 3, ref. férfi róm. kath. nő­vel 4, ref. férfi gör. kath. nővel 1, ref. férfi ág. ev. nővel 1, ág. ev. férfi róm. kath. nővel 1, összesen 14. Házasulok kor szerint következőleg oszol­nak meg: 15 éves korban 1 nő; 16—20 éves korban 14 nő; 21—25 éves korban 25 férfi, 17 nő; 26—30 éves korban 8 férfi, 5 nő; 31—35 éves korban 3 férfi; 36—40 éves korban 1 férfi, 3 nő; 41—45 éves korban 2 férfi, 2 nő; 46—50 éves korban 3 férfi, 1 nő; 51—55 éves korban Vinnai órák. (Folyt, és vége.) Nagy veszedelem érte Vinnát az idén. Két nappal István király után, nagy tűz volt. Nem égett le a falu, de egy jó csomó ház áldozatul esett. Szép nyári meleg idő volt s még egy kis szél is fújt. S a szegény vinnaiak otthon sem voltak, mert a szomszédos Nagymihályban országos vásár volt. Alig volt tehát otthon ember s igy a haragos elem kedve szerint ga­rázdálkodhatott. Elég borzalmas látvány volt, mikor délelőtt tizenegy órakor a falu kellős közepén egyszerre és egy időben húsz ház lán­gokban állott, valamint nagyszámú szalma-, széna- és buzaka2al a telkeken. Az utca mind­két oldalán volt a tűz s akik az utcán állot­tak, valósággal sötétben, árnyékban találták magukat, mert a felfelé szálló sárgás-barna füsttenger eltakarta fölöttük a napot. Másnap reggel 3 óráig tartott az oltás a környékbeli falvak lakosságának közreműködésével. Aznap estefelé olyan szivet facsaró volt látni egy-egy helyen, mikor a családtagok a lángoktól ott­honukból elűzve s az utszélen szegényes hol­mijaik között ülve, busán pihengették a nap izgalmait, vagy pedig távolabb a veszedelem helyétől, mások eresze alatt üldögéltek az utcán éhesen. Mert hát aznap nem volt ebéd. Láttam este egy gyermeket, amint bölcsőben fekvő kis testvérét ringatta az országúton, mert otthon csak a kémény meredezett magasan, olyan csu- j nyán, olyan rémesen, tüzes, füstölgő gerendák közül. Éjszakára kelve pedig látni lehetett a szegény kárvallottakat, amint szállingóztak, hogy meghúzódjanak jószivü ismerősöknél, egy-egy párnát vagy varrógépet, megmentett borjut, tyúkot cipelve. Hagyjuk e. sötét képeket. Most már valamennyi elpusztult hajlék fel van építve. Jó is az a biztosítás! Gyönyörű sétautjai és kirándulóhelyei van­nak Vinnának, akár egyik oldalon, a síkságon, hol nyájas, mosolygó tájék terül el szemünk előtt egész a távolban kéklő hegyekig s mely­nek dűlőin nyári alkonyaikor olyan kellemes el-elballagni kövér búzatáblák mellett s pacsirta­szótól kisérve; akár másik oldalán a község­nek, a hegyek között, hatalmas, sürü erdőségek homályos ölén, vízmosások partján, ahol mig egyrészt szinte hizlaljuk tüdőnket a kora reggeli erdei levegő balzsamos erejével, másrészt gyö­nyörűséget lel a szemünk, elménk a mindennél gazdagabb természet milliónyi tárgyának látá­sában : látjuk hatalmas, véli fák vastag törzseit, látunk karcsú, sudár fákat, látunk falevelet, gályát, köveket, mohát, tüskéket, bogyókat, feketéket, -pirosakat, fehéreket, makkot, hervadó füvet, fenyőbokrok szúrós leveleit, ezer fajtájú, alakú, sziuü növényt, kicsinyeket, nagyobba­kat és a zöld színnek mennyi változatát fákon és cserjéken, a közelben és a távolban, kezdve a fakó, fehéres-zöldtől a legsötétebb haragos zöldig, de látunk sárguló levelet is és rozsda­vörös szint, látunk elszáradt, pusztuló fácskát í is, imitt-amott meg egy-egy tisztást’ amelynek pázsitjára a bággyadt őszi nap szórja arany su­garait, látunk völgyeket, szakadékokat — és látunk sok-sok különféle mozgó kis élőlényt szanaszét a fűben; ha pedig visszatérőben le­nézünk a hegyről egy-egy ponton, honnan szabad kilátás nyilik a falura, látjuk zöld fák közepéből kiemelkedni a templom tornyát. Ha aztán a vinnai embernek olykor kedve jön várost látni, ezt a kívánságát egész köny- nyen teljesítheti. Ott van közel hozzá, kocsin 3 negyedórára, nem kerülő utón gyalogsétával pe­dig 5 negyedórányira egy egészen elegáns, élénk forgalmú, szép nagy város, a zemplénmegyei Nagymihály. Itt már aszfaltjáró van és villany­világítás, egész sor emeletes paloták, fényes üzle­tek és kirakatok, fiakkerek, számozott rendőrök, szállodák omnibuszokkal, kávéházak, cukrász­dák, könyvkereskedések, gyógyszertárak, fürdő stb. és — 8000 lakos. Itt pedig Vinnán úgy szép szeptemberi napon lemegyek a parókhia kertjébe. Az egyik kert után következik a második, a második után a harmadik, azután a negyedik. A belső kert után a veteményes, azután a gyümölcsös, azután a lucernás, és igy tovább. Mikor meg­ettük egyszerű, de jó kis falusi ebédünket, olykor lemegyek a kertbe, látni a napsütést. Csak úgy élünk, ahogy szükséges egy egész­séges embernek. Nem kell nékünk utána sem fekete kávé, sem ementháli sajt, legfeljebb le- küldjük a mindenest a kertbe egy pár barackért vagy körtéért, aki felhoz a kertből csak úgy a markában a fáról szakítva négy-öt királyok­nak való körtét. A fehér keztyút elengedtük

Next

/
Oldalképek
Tartalom