Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-10-20 / 21. szám
Felsőbányái Hírlap udvarára bevezeti. A szerződés megkötésével közgyűlés polgármestert bizza meg. 10. Olvastatott Derczeni János és társai kérvénye egy vízvezetéki közkút, felállítása iránt. Gazd, és pénzügyi bizottság javaslata alapján közgyűlés egyhangú határozattal kimondja, hogy megkeresi Nagybánya várost az iránt, hogy a városunkban átvonuló vízvezetéki csővezetékből három szivattyús közkút felállítását engedélyezze egyrészt azért, hogy 2 távoli pontját a városnak és pedig a kérelmezők által megjelölt helyet továbbá a nyiresi lakások környékét ivó vízzel el lehessen látni: másrészt, hogy egy kutat a Főtéren azon esetben lehessen csak ivásra használni, ha városunk vízvezetékénél valami baj történik. Városunk ezen szolgáltatás fejében erdőőreivel a vízvezeték vonalát és a forrásokat állandóan figyelemmel tartaná és ezeknek épségben való megőrzéséhez, amennyire a szolgálatuk engedi és felelősség nélkül hathatósan hozzájárulna. 11. Előterjesztés tétetett a városban a csendőrségi szolgálat behozatala iránt. Gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján négy ellenszavazattal szemben határozatiig kimondja, hogy a csendőrségi szolgálat behozatalát a város közönsége óhajtja nemcsak a nappali és főleg éjjeli fokozottabb személy és vagyonbiztonság a nagyobb közrend és közcsend érdekében, hanem a köztörvények, felsőbb rendeletek, városi szabályrendeletek és hatósági intézkedések erélyes végrehajtásának eszközéül is, miután hosszú évek tapasztalata szerint a rendőrlegénység mindenkori anyaga fent vázolt kötelességének nem megfelelő, mert a szolgálathoz szükséges értelmiséggel, akaraterővel, előképzettséggel és személyi tekintélylyel egyáltalán nem bir. Ezért polgármester és tanács megbizatik, hogy ezen intézmény előkészítse, melynek főleg anyagi eredményéhez képest fog ez ügyben közgyűlés érdemleges határozatot hozni. 12. Olvastatott Szőke Károly inditványa a vasúti jegyek tárgyában. Közgyűlés határozatiig kimondja, hogy amennyiben a vasut-igazgatóság az állami kezelésbe vétel után az őszi menetrend kapcsán a Felsőbányáról Budapestre vagy más állomásokra és vissza közvetlen menetjegyek kiadása iránt nem intézkedett, úgy a város ezen irányban a kombinált jegyek kiadása céljából a máv. igazgatóságot meg fogja keresni. 13. Olvastatott Jó Antal inditványa a hetivásárok áthelyezése iránt. Közgyűlés egy szavazat ellenében határozatiig kimondja, hogy az eddig keddi és pénteki napokon tartott hetivásárokat hétfőre és csütörtökre helyezi át, mivel a hetivásárok forgalma újabban erősen csökkent, miből a közönségnek és a városnak is kára van és mert ezen forgalom csökkenésének valószínű oka az, hogy a hetivásárok napjai összeestek Nagyvolt és emellett még a láza is egyre nőtt. És az olyan öreg embereknek, mint ő is volt, valahogyan megérzik, hogy baj van, hogy már nem sokáig élnek, Hemzsegi tata is ilyenformán érezhetett, mert felsóhajtott: — Végem van! Meghalok! Kár, Kár, mert nagyon szép volt az életi Azért volt olyan szép, mert nagyon szomorú volt! Éppen ebben a pillanatban lépett be az ajtón a lóvátett másik vén varázsló. Alaposan elcsodálkozott, hogy Hemzsegit már ágyban találta, holott azelőtt egészen reggelig bújta a vén, rejtelmes könyveket. Es azon is csodálkozott, hogy Nyüzsögi merev tekintettel, olyan különösen néz bele a faggyugyertya lángjába. — Mi bajod és miért nézel olyan különösen? — kérdezte. Valami látomásod van? — Oh barátom, nyöszörögte a beteg vén ember, én meghalok. Valami ősrégi várost látok, amelyik egyre duzzad, nagyobbodik és telve van ismerős emberekkel! A jóbarát figyelmesen nézte Hemzsegi- Nyüzsögi arczát, aztán azt mondta: — Nem város az, amit te látsz, öreg komám, (hanem csak egy csepp viz! És megtörülte a beteg ember szemét. Kitörülte belőle azt a könnycseppet, amin keresztül az olyan furcsa dolgokat látott. Hemzsegi-Nyüzsögi nagyon elszégyelte magát és még azon az éjszakán meghalt. Cholnoky László. bánya városéval és különösen a vidéki kínálat biztosabb értékesítés reményében oda vonatott. 14. Olvastatott Róth Lázár és társainak ajánlata a mümalom stb. vételére vonatkozólag. Miután ezen ajánlatnál ingatlan vagyon elidegenitése forog kérdésben, az 1886. évi XXII. t.-c. 110. §-a értelmében az ügy tárgyalására a közgyűlést 30 nap közbevetésével f. év november hó 7-ik napját tűzi ki. 15. Előterjesztés tétetett a városi iktató javadalmazásának megállapítása iránt. Közgyűlés egyhangú határozattal és a szervezési szabályrendeletnek az iktatóra vonatkozó részének módositásaképen kimondja, hogy az iktatónak a 62000—1910. sz. belügyminiszteri körrendelet megállapításához képest az iktató fizetését a XI. fizetési osztály 3-ik fokozatába való beosztással 1400 korona törzsfizetésben és 320 korona lakpénzben állapítja meg. 16. Olvastatott közigazgatási bizottsági hatá- rózat az első szülésznő fizetése tárgyában. Miután az első községi szülésznő a bányakincstártól évi 300 korona külön fizetést élvez és igy javadalmazás tekintetében a második szülésznő fölött sokkal előnyösebb helyzetben van, közgyűlés az első szülésznő fizetésének 240 koronára való kiegészítését addig, mig ez a bányakincstártól is húz fizetést, sem szükségesnek, sem méltányosnak nem tarlja, ezért a 648—1910. bjkvi sz. véghatározatot megfeleb- bezni határozza s a felebbezés elkészítésével és felterjesztésével polgármestert bizza meg. 17. Olvastatott a g. katholikusok kérvénye a lelkészi failletmény iránt. Közgyűlés 7 szavazat ellenében határozatiig kimondja, hogy a 84—1910. számú határozatát fenntartva a Nyisztor János gör. kath. lelkész részére folyósitott fasegély további kiadását ismételten beszünteti, miután az néh. Pap István lelkésznek nem mint »lelkészi failletmény«, hanem személyhez kötött »segély«- képen adatott és ilyen cirnen élvezte azt utóda Nyisztor János lelkész is és mert egy személyhez kötött segélynek az utódtól való elvonására egyedüli és természetes indok a segély okának személyi és dologi megszűnése. 18. Olvastatott Smit Ferenc, Gribb Ferenc, Triff Péter és Gudász Gyula kérvénye földtérfel- adás iránt. Miután kérelmezők az uj csendőrlaktanya körül kérnek a várostól területet, melyre kisszerű házakat akarnak építeni, közgyűlés határozatképen kimondja, hogy ezen környékre a város csak városias jellegű nagyobb házak emelésére ad területet és építési engedélyt, miután azt akarja elérni, hogy ezen fejlődésnek induló rész a város külső kinézését emelje és csinosítsa. Ezért megbízza Tanácsot, hogy hallgassa meg kérelmezőket ezen hajlandóságukra nézve és arra, hogy apró házaikat a hámor fölötti szabad területen építsék fel, hol a város jutányosán, esetleg dijtalannl ad fel területet. 19. Olvastatott a 2080—1910. kb. sz. vég- határozat Májker József telepedési dija tárgyában. Bizottsági javaslat alapján közgyűlés a véghafározatot, melylyela törvényhatóság Májker József telepedési diját 100 koronáról 50 koronára szállította le, tudomásul veszi s abban megnyugszik, miután Májker József szerényebb viszonyok között levő ember, ki mindazonáltal a városba ide hozott vagyonából él, itt kereseti forrása nincsen. 20. Közgyűlés Pap Istvánt és Brezóczki Ágnest a tanács javaslata alapján elismerte felsőbányái illetőségűnek, Lázár Simon illetőségét azonban nem ismerte el. II. Október hó 15-én volt a másik közgyűlés, igaz csak 2 tárgygyal, de ehhez illő érdeklődéssel is. A költségvetést a képviselők otthon megolvasgatták, bele is nyugodtak, minek még a gyűlésre is elmenni. Nem volt csupán egy képviselőnek nehány kérdése a költségvetésre nézve, az is a felvilágosításokat tudomásul vette s igy a költségvetés változatlanul olfogadtatott. Az ülés 11 órakor kezdődött. Elnöklő polgármester Likker Károly, Pap Márton és Mayker József képviselőket kérte fel a jegyzőkönyv hitelesítésére. 1. Az 1911. évi költségelőirányzatot, melyet már a gazdasági- és pénzügyi-bizottság letárgyalt s ellene a közzététel törvényes határideje alatt észrevétel be nem adatott, a közgyűlés következőképen állapította meg: Házipénztárnál : a) Rendes bevétel'. . 69.972 K 68 f. b) Rendkívüli bevétel 48.869 K 24 f. c) Átmeneti bevétel . 19.703 K 21 f. e) 1909. évi pénztári maradvány . . 3.295 K 54 f. Együtt bevétel 141.840 K 67 f. a) Rendes kiadások . 107 246 K 93 f. b) Rendkiv. kiadások . 20.657 K 20 f. c) Átmeneti kiadások 13.703 K21f. Összes kiadások 141.607 K 21 f. Ezt levonva a bevételekből mutatkozik előirányzati maradvány 233 K 33 f. 2. Szegényápolda-pénztárnál bevétel és kiadás 8555 K 60 f. 3. Viktória tűzoltási-alapnál bevétel és kiadás 246 K 07 f. 5. Hidalap-pénztár bevétel és kiadás 185 K 22 f. 5. Nyugdíjalap-pénztárnál bevétel és kiadás 3989 K 44 f. 5. Bányakárpótlasi alapnál bevétel és kiadás 22785 K 14 f. A vagyonmérleg: Cselekvő vagyon 953,321 K 81 f. Szenvedő » 155,149 » 99 » Tiszta vagyon 798,171 K 82 t. A községi közmunkaadó külön költségvetésének a szükséglet és fedezet 1097 K 20 f. 2. Olvastatott gazd. tanácsnok jelentése a gazd. pénztár kiadásairól. Közgyűlés egyhangú batározatlal kimondja, hogy miután a faeladásból előirányzott jövedelmek nem folytak be, a gazdasági pénztár ez idő szerint is tulkiadásban van, megengedi, hogy a gazdasági pénztárból nem fedezhető kiadásokat a bényakárpótlási alapból fedezze, ijletve erre onnan esetről-esetre a szükséges összegeket vegye ki. Az ezen köl- csönvételekről a részletes számadást tanács az év végén a közgyűlés elé fogja terjeszteni s amennyiben ezekre fedezet időközben nem folyna be, egy kölcsön felvétele iránti intézkedés fog szükségessé válni. Vidéki pénzintézetek központja. Irta: Gliicksmann Miksa, a Lugosi Közgazdasági Bank cégvezetője. Gróf Tisza István volt az, aki éles szemmel látta, hogy a vidéken parlagon heverő tőkéket csak úgy lehet a teljes immobilizálástól megóvni és egyúttal a kisbirtokosokon segíteni, hogyha oly közzépponti intézményt teremtünk, mely az im mobilizálásnak induló tőkéket, mintegy leszámítolva visszajuttatja a vidéknek ujabbi felhasználás céljából. Így alakult meg a Magyar Takarékpénztár Központi Jelzálogbankja, a vidék egyik hatalmas támasza, melynek sok kis provinciális intézet köszönheti létét és virágzását is. A gyakorlatban bevált nyomon tovább haladva alakult meg később egy erkölcsi és egy anyagi középpont is és pedig utóbbi ellentétben a Tisza által alapított pénzintézettel, nem lekötött jelzálogos kölcsönök fel- szabadulását tűzve ki célul, hanem azt, hogy a vidéknek minden más dolgában is legyen egy erős és hathatós érdekképviselete. A Magyar Pénzinlézetek Központi Hitelbankja azonban mindeddig nem tudott kifejlődni, mig nem függetlenítette magát az erkölcsi középponttól. De attól a naptól fogva bámulatos gyorsasággal indult a fejlődésnek, melynek tetőpontját még soká nem fogja elérni. A pénzkrizis, mely 1907-ben oly sok vidéki pénzintézetei idegenitett el fővárosunktól, volt a Központi Hitelbank megnagyobbodásának közvetlen előidézője. És mig azelőtt húzódoztak a belépéstől, ezen forduló után úgyszólván tömegesen keresték fel és sürgették a vezetőséget, hogy elégítse ki kívánalmaikat. Ha visszagondolunk arra az időre, amikor ezen intézetet alig lehetett egy millió koronával létesíteni, mely tőkével a főváros kis bankjai közt foglalhatott csak helyet és ha ezt szembeállítjuk azzal, hogy mit végzett a kartelidőben, amikor a kis — már ötmilliós — bank képes volt a hatalmas ringgel szemben számottevő ellenállást kifejteni, akkor nem tehetjük ezt
