Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-10-20 / 21. szám

Felsőbányái Hírlap anélkül, hogy kalapot ne emelnénk a vezetőség céltudatos működése előtt. Emlékszünk mi arra az időre, amikor a vi­déket be kellett járni és majdnem kérve-kérni az egyes pénzintézeteket arra, hogy a központ kötelékébe lépjenek be. És ma, amikor az öt milliós alaptőkének' tiz millióra való felemelése oly rövid idő alatt fényesen sikerült és az in­tézet indíttatva érzi magát újabb tiz millióval az alaptőkének húsz millió koronára való fel­emelését elhatározni, csakhogy a sok jelentkezőt befogadhassa, be kell látnunk, hogy nálunk Magyar- országon is végre belátják a szövetkezés célszerű voltát. Ott, ahol öt évvel ezelőtt azzal érveltek, hogy a fővárosi bankok eléggé tudják kielégíteni a vidék szükségletét, ahol a Központi Hitelbank alapítását nem nézték egyébnek, mint a fővárosi pénzintézetek indoktalan, tehát felesleges szapo­rításának, ott is tisztában vannak már a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankjának a vidékre nézve közvetlenül missiőt teljesítő feladatával és elismerik, hogy a bank fontos érdekek támo­gatására van hivatva. És ha a Központi Hitelbank eddig, amig csakis a rendes kerékvágásban működött évrűl- évre szaporodó klientúrára tekinthetett vissza, mennyivel fog ez növekedni a kötvény kibocsá­tás gyakorlati fölvétele esetében. Hiszen a vidéken, a Magyar Pénzügy legutóbbi összeállítása szerint 153,379.000 korona szabadulna fel igy és kerülne ismét forgalomba. Egy óriási összeg! Ennek az összegnek csak részbeni folyóvá tételéhez tényleg kell az a nagyobb részvénytőke, mely a külföldi bizalmat is megerősítse a magyar vidék közép­ponti intézménye iránt. Csodálatos, hogy az át nem ruházott kötvény- kölcsönök mobilizálásának kérdésével oly ritkán foglalkoztunk még elméletben is. Nehezményeztük, a záloglevéltörvényt, kértük a terhelési határ ki­tolását és nem jutott eszünkbe az engedmény utlán való mozgósithatása. Bár őszintén meg­vallva nem tudjuk még, hogy a Központi Hitel­bank mily alapon gondolja a tervet megvalósitan- dónak, de egymagában az a tény, hogy a kér­déssel behatóan foglalkoznak igazolja azt, hogy a Magyar Pénzintézetek Központi Hitelbankja a vidék intézményévé lett. És még egy dologban nagyon fontos missió vár a Hitelbankra. A vidék hitele nagyjában ahhoz van kötve, hogy van-e az illető pénzintézetnek az Osztrák-Magyar bank­nál hitele? Mert ha ott hitele van, akkor azt az intézetet az Osztrák-Magyar Bank időrői-időre megrevidiálja és ez megnyugtatólag hat a hitel­nyújtókra. A Központi Hitelbank feladata lesz ezt más alapra fektetni. A revizori intézmény ugyanis nagyjában bevált, ez fejlesztendő és ál­talánosítandó. Ha ez meg lesz, akkor maholnap a vidéki intézet hitelképességének fokmérője nem, vagy nemcsak az Osztrák-Magyar Bank hitele, hanem — vagy talán főleg — az lesz, hogy tagja-e a Központi Hitelbanknak, mert ebből fogják megállapítani a rendszeres revízió fenn­forgását. A kötvénykibocsátás megkezdése mellett a rendszeresített állandó revizió intézményének megalkotása által hitelünk konsolidálása egy nagy lépest fog előre haladni. Különfélék. Személyi hir. lomasovszky Imre erdőmérnök ’ Budapestről szülei látogatására városunkba ér­kezett. Királyi kitüntetés. Őfelsége dr. Vajay Ká­rolyt, Szatmar város polgármesterét királyi ta­nácsossá nevezte ki. Áthelyezés. Kiss Béla főmérnök, a Szatmár — nagybányai—felsőbányái h. é. vasutak osztály­mérnökségének főnöke saját kérelmére Zilahra helyeztetett át. A vasutmérnöki hivatal azonban Nagybányán marad. Esküvő. Schertlin György gépészmérnök f. 15-én lépett Nagybányán házasságra Ketney Mi­hály bányaigazgató leányával: Irénkével. Tanú­ként Pokol Elek és báró Gaffron Herman Buda­pestről szerepeltek. Kinevezések. A király Abaházy József deb- reczeni kir. ítélőtáblái tanácsjegyzőt a nagybányai kir. járásbírósághoz, Bacsinszky Ödön dr. szatmár- németii kir. törvényszéki jegyzőt pedig a nagy- somkuti kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A polgármesterek gyűlése f. hó 8-án Szom­bathelyen nagy érdeklődés mellett folyt le. Leg­élénkebb vita az államsegély felosztása és a tiszt­viselők fizetésrendezése körül folyt. Előbbiben el­fogadták egyelőre az eddigi tervezetet, utóbbiban a rendezett tanácsú városok tisztviselőit mind egy kategóriába sorozták. Farkas Jenő polgár- mester élénk részt vett a tárgyalásokon, 11-én pedig egy deputációt vezetett Budapesten a bel­ügyminiszterhez és Némethy államtitkárhoz a kis- sebb városok tisztviselőinek fizetésrendezése ér­dekében. Szüret. Habár erdőkoszoruzta hegyeink nem teremnek szőlőt, a felsőbányái birtokosok pincéi mégis megtelnek jóféle sikárlói, misztótfalusi és váraljai borokkal. Ide már csak a mustot hozzák csendben, nótát majd csak az ujbor ereje fog ki­csalni az emberekből. Az idei szüret közepes mennyiségű bort igér. A szőlő szépen beérett, csak az augusztusi jég tett sok kárt benne. A nagybányai vízvezeték építését városunk területén okt. 13-án kezdték el. Több, mint öt­száz munkás ásta az árkot, melybe a csővezeték le lesz fektetve. Két nap alatt az árkokkal el­készültek, e héten a kő és sziklaakadályokat robbantották, most pedig már a csöveket helye­zik el és illesztik össze. A hét végén minden valószínűség szerint az árkok ismét be lesznek tömve. Hatalmas és gyors munkát végez a Bründl- cég igyekezete, bár saját érdekében áll, mégis elismerést érdemel, mert bizony kívánatos, hogy az a sok kellemetlenség, amit a házak elzárásá­val, a nagy zajjal, robbantásokkal, piszokkal a lakosság eltűr, minél hamarabb megszűnjön. Sajtó vasárnap. A katholikus sajtó céljaira vasárnap volt gyűjtés a r. kath. plébánia tem­plomban. Az összes istentiszteletek alatt úri höl­gyek ültek a gyüjtőasztalok mellett. A gyűjtés eredménye csekély volt, olyan, mint a milyen különösen a katholikus intelligencia érdeklődése bármilyen katholikus ügy iránt. Vármegyei közgyűlés volt folyó hó 13-án Nagykárolyban. A közigazgatási bizottság, ál­landó választmány, központi választmány meg­választása annyi időt vett igénybe, hogy tárgy- sorozatának mintegy 500 pontját másnap, 14-én tárgyalták le 2 óra alatt. A közgyűlésen városi ügyeink közül tudomásul vették a közös erdő megosztását, jóváhagyták a második szülésznőre vonatkozó szabályrendelet módosítást, a betét­szerkesztési bizottság dologi kiadásainak pótadó módjára való kivetését. Sajnos, a láposvölgyi vasút építéséhez nagyon szükmarkuan járult hozzá a vármegye, amennyiben csak 200.000 koronát szavazott meg ezen célra. A közgyűlésen Farkas Jenő polgármester is résztvett. A kolerajárvány bár szünőben van a városi hatóság annak fellépése ellen állandóan fogana­tosítja a legszigorúbb köztisztasági és közegész­ségügyi intézkedéseket. Osztálygyülés. Az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület nagybánya-vidéki osz­tálya, 1910. évi október hó 29 én, délután 5 órakor Nagybányán, a kir. bányaigazgalóság ta­nácstermében oszlálygyülést tart, melyre a tag­társak tisztelettel meghivatnak. Tárgyak: 1. El­nöki bejelentések. 2. Indítványok. 3. Dr. Kádár Antal felolvasása: Tanulmányúd jelentés. 4. Ká­polnai Pauer Viktor sorozatos felolvasása a vas­betonról. I-ső sorozat: »A vas-beton és annak története.« (A sorozat további előadásai annak idején a t. tagokkal közöltetnek.) Gyűlés után társas összejövetel, hölgyek részvételével az »István király-szálló« éttermében. Nagybányán, 1910. október 12-én. Neubauer Ferencz einök. György Gusztáv egyleti titkár. A Teleki társaság Nagybányán f. hó 16-án tartotta első felolvasó estélyét a városi színház­ban. Az estély fényesen sikerült, a műsor élve­zetes és gazdag volt, méltó ahhoz az alkalomhoz, hogy eiős/ör tapsolt a város közönsége a ma­gyar művészetnek és szórakozásoknak emelt dí­szes otthonban. Városunkból többen rándultok ie az estéiyre, meiyet társasvacsora és vidám mulato­zás követett a fényes étteremben. Magyar Bányász Naptár jelenik meg ez év nov. havában Budapesten. Ez az első alkalom, hogy a magyar bányász kezébe idegen nyelvű naptár helyett magyar nyelvű és szellemű bányász­naptár kerül. A naptár kiadóhivatala Budapesten (V., Zrinyi-n. 9.) van, hová a rendelések külden­dők. Ára 1 korona. Kinek van régi százforintosa? Akinek va­lahol a ládafiában heverészne még egy-két száz- forintos bankója, hát egy-kettőre siessen bevál­tani, mert a jövő hónaptól kezdve már teheti a múzeumba. Az osztrák-magyar ugyanis hirdet­ményt adott ki, hogy az 1880-ban kibocsátott százforintos bankjegyeket 1910. évi okt. 31-én túl nem váltja be. Azt már nem. A nyáron történt, hogy Barna Simon bátyánk valamivel többet talált magába szedni a jóból, mint amennyi elég lett volna, sőt úgy látszik sokkal többet, mert oly mély álomba merült, hogy hozzátartozói halottnak vélték. Ravatalra terítették tehát, meggyujtottak körülötte egy csomó viaszgyergyáí. s aztán torhoz ültek, melyen már-már nagyon vig kezdett lenni az örökösök hangulata, amikor egyszer csak elsáp- padt az egész társaság és sikoltozva menekül, ki merre lát. — A rémületet Simon bátyánk okozta, ki felül s aztán kilép koporsójából és se szó, se beszéd, odatelepszik az elhagyott, asztalhoz, felkap egy arany vignettás palackot és . . . alaposan meghúzza. Ezt látva a társaság egy benszorult tagja, nekibátorkodik, visszaül a helyére és felocsúdván az ijedelemből, de tnég mindig nagy zavarban, azt kérdik az öreg úrtól: »Hát bátyámuram nem hótt meg?« Mire Simon bátyánk nyugodtan válaszol: »Ameddig csak a boromat ittátok, megmaradtam hóttnak, de már az Esterházy cognacomat nem hagyom az ebadta, inkább feltámadok.« Nyilttér. E rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerkesztő. AZ ELISMERT LEGJOBB LEGELTERJEDTEBB MAGYAR NAPILAP AZ ÚJSÁG. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, Rákóczi-ut 54. Főmunkatársak: Herczeg Ferenc, Kenedi Géza, Kóbor Tamás, Kozma Andor. Felelős szerkesztő: Gajári Ödön. Szerkesztő társ: Dr. Ágai Béla. Előfizetési árak: 1 hóra 2 K 10 f, ne­gyedévre 7 K., félévre 14 K, egész évre 28 korona. Kiadótulajdonos: Nánásy István. Meghívó. A Felsőbányái Takarékpénztár Rész­vénytársaság f. évi november hó 13-án d. e. 11 órakor, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. t. részvényesek tisztelettel meghivatnak.*) Tárgysorozat: 1. Elnök- és jegyzőválasztás és jegyzőkönyv- hitelesilő bizottság kiküldése. 2. Az igazgatóság jelentése az alaplőke- felemelésről. 3. Az alapszabály 5. §-ának a következő szövegezéssel való módosítása: »A társaság alaptőkéje áll 400, azaz négy­száz darab névre szóló, háromszáz koronás egyen­értékű, készpénzben befizetett részvényekből, azaz Egyszázhúszezer koronából. Az alaplőke az igazgatóság javaslatára közgyülésileg felebb emelhető.« 4. Esetleges, az alapszabályokkal nem el­lenkező indítványok tárgyalása. Felsőbánya, 1910. október hó 15. Az igazgatóság. *) Alapszabályunk 25. §-a értelmében a közgyűlés csak akkor határozatképes, ha azon a részvényeseknek felerésze képviselve van és a jelenlevő szavazatok »/»-ad többségével hozatnak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom