Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-09-08 / 18. szám

Felsőbányái Hírlap tudók helyett maguk töltik ki az iveket és ezért 3—6 korona napidijban részesülnek. Külön díja­zás jár nekik azoknak a rovatoknak a kitöltéséért, amelyek a választói reformra vonatkoznak. Az 1897. évi XXXV. t.-cz. 13. § a szerint: aki tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adatszolgáltatást megtagadja, kihágást követ el és 100 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntettetik. Ehhez képest tilos, habár min­den anyagi vagy erkölcsi érdek nélkül, sőt talán tisztán megtréfálási szándékból is, hamis vagy valótlan statisztikai adatokat bevallani, vagy az adatszolgáltatást megtagadni. Aki népszámlálási ügyben a hatóság idézésére nem jelen meg, szintén büntethető. Aki a törvény szerint be­szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtését hamis hírek terjesztésével megnehezíti, vagy ezáltal a felvételnek az előszabott időben való végrehaj­tását megakadályozza, az ebből származó károkat, úgy mint az esetleg szükségessé váló újabb fel­vételi vagy egyéb intézkedések költségeit viselni tartozik. A számlálóbiztost és a népszámlálási felül- vizsgálót az 1910. évi VIII. t.-cikk 5. szakasza értelmében közhivatalnoknak kell tekinteni. Tehát a bünletőtörvénykönyv 165. szakasza értelmében a hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és három évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki a számlálóbiztost, vagy népszámlálási felül- vizsgálót népszámlálási teendőinek végrehajtásá­ban erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által aka­dályozza. A népszámlálási adatok s népszámlá­lással kapcsolatban a számlálóbiztosnak vagy felülvizsgálónak, vagy a népszámlálásnál közre­működött más közegnek tudomására jutott egyéb egyéni természetű adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők. A népszámlálás költségei az államot terhelik. Külföldi munkások Erdélyben. A székely körvasút megnyíltával az egész vonalon rohamosan megindult az építkezés s a termékek feldolgozása. Kőfejtésnél, hídépítés­nél, épületmunkánál, erdőtermékek feldolgozá­sánál mindenütt külföldiek az alvállalkozók, munkavezetők s a munkások 90—9970-a. A Székelyföld s a magyar vidékek tagbaszakadt, értelmes, munkabíró és dologhoz értő férfia nem kap a külföldi mellett munkát, még ha ügyesebb szakmunkás is a taliánnál, vagy más bevándorlódnál. Székelyek, magyarok ezrével vándorolnak ki. Akik idebent helyettük elvégzik a munkát, ha munkások, fejenként és napon­ként 5—10 koronát keresnek, ha munkavezetők vagy alvállalkozók, jóval többet. Ez idegen munkások, alvállalkozók stb. hétről-hétre százezreket küldenek haza család­jaiknak. így az államnak sok milliójába került székely körvasút forgalma még a közönséges napszámosnak se ad kenyeret, ha az a magyar föld szülötte. Sírunk, panaszkodunk a kiván­dorlás és munkahiány miatt, de magyar mun­kásainkat meg sem kísérelik a vállalkozók al­kalmazni. Annál kevésbé gondolnak arra, hogy egyes szakmunkákba őket bevezessék. Ha vál­lalkozik is valamely szakmamunkára magyar munkás, fél dijat adnak, mint amennyit ugyan­azért a munkáért bevándorlódnak fizetnek. Felhívjuk a kormány és a székely ki- rendeltség figyelmét e nem helyes állapotra. Követeljen be a kormány havonta adatokat arról, hogy egyes munkáknál hány külföldi és milyen munkakörben dolgozik? Ezzel szembe kell állítani, hogy ugyanazokra a munkakörökre hány magyar kéz van munka nélkül? Hogy csak egyet említsünk, az épületekhez a kőfej­tést a Székelyföld minden részén külföldi (több­nyire olasz) bányászok végzik. Kesesnek naponta az egyszerű talián munkások 8—10 K napibért. A vállalkozók, vagy munkavezetők jóval többet. Felsőbányán, Oláhláposbányán és az ország nagyon sok kincstári bányatelepén deficittel dolgozik az állam, korlátoltan foglalkoztatja munkásait, kik különben a világ legügyesebb kőfejtői. Milyen helyes lenne ezek közül a józa­nabbakat, takarékosabbakat ily alkalmi 1 —2 hóig tartó munka elvégzésére, 8—10 tagból álló csoportokban szabadságolni, hogy otthoni szűk keresményüket e jövedelmezőbb alkalmi munkákkal télire valókra pótolhassák. — A munkaközvetítést egészségesebb, praktikusabb alapokra kellene helyezni s országos szerve­zettel állandóan nyilvántartani, hazai munká­saink közül kik óhajtanak dolgozni, viszont hol, mely munkakörökben alkalmaznak kül­földieket? Ezek adatait hétről-hétre közzé kel­lene tenni, az ingyen közvetítésben való tevé­kenységre meg kellene nyerni az állami és közigazgatási hatóságokat s igy rendre, min­denkinek tudnánk foglalkozást adni. Ha magyar munkásaink kivándorlását tisz­tességes keresetet biztositó munkával meg tud­juk akadályozni, erős lépéssel haladunk nem­zetünk gnzdasági függetlensége felé. Sz. —ő. Különfélék. Személyi hírek. Hegedűs Ferenc h. pénz­ügyigazgató f. hó 1-én városunkban időzött. Dr Szokol Pál bányatanácsos szabadságáról, Fizély Sándor kir. főmérnök Lovranából, Gerti Gyula mérnök, bányaiskolai tanár Héviz fürdőből haza­érkeztek. Szinnyay József vízvezetéki mérnök Nagybányára átköltözött. Farkas Jenő polgármester f. hó 9-én utazik Budapestre, hogy ott a polgármesterek orsz. egyesületének tanácsülésén részt vegyen. Onnan Temesvárra megy a törvényhatóságu városok értekezletére és a városok orsz. kongresssusának választmányi ülésére, mely f. hó 11—12-én lesz megtartva. Az erdészet köréből. Gábor Sándor nagy­bányai kir. főerdészmérnököt a miniszter Nagy­károlyba, az ottani áll. erdőhivatal főnökévé ne­vezte ki. Az uj főnök november 1-én fogja állá­sát elfoglalni. Gábor helyére Szepes-Ofaluból Nemetz János segéd-erdőmérnököt helyezték Nagybányára, a nagykárolyi eddigi főnök pedig, Márton Sándor ugyanabban a minőségben Új­vidékre megy. Ezen híreket múlt számunkban megjelent tudósításunk helyreigazitásaképen is közöljük. Gábor Sándor városunk fiának távozá­sát őszintén sajnáljuk nemcsak azért, hogy mesz- szebb kerül tőlünk, hanem azért is, mert váro­sunk erdőgondnokságát és ügyeit mint jó patrióta meleg szeretettel viselte szivén. Nagy László nagybányai m. kir. segéderdőmérnüköt a föld- mivelésügyi minisztérium Apatinba helyezte át és ott az erdörendezöség vezetésével bízta meg, Kovács Pál erdőmérnököt pedig Nagyszőlősről Szatmárnémetibe helyezte. Eljegyzés. Ember Péter m kir. kezelőtiszt, anyagkezelési osztályfőnök nevelt leányát Em­ber Juliskát Petrozsényben eljegyezte Bordán L. Jenő, a kincstári kőszénbányánál állandósított építési rajzoló. Sorozás. Felsőbányán a fősorozás f. hó 2-án folyt le. A három korosztályból 147 le­gény közül csak 14 vált be, kik közül 10 a közös hadseregbe, 2 a honvédséghez és 2 a póttartalékhoz osztatott be. A 2 egyévi ön­kéntes közül Boczor Lajos joghallgatót bevet­ték, Nagy Ernő műegyetemi hallgatót szem­vizsgálatra utasították. A polgári bizottság el­nöke Torday Imre nagybányai városi tanácsos és dr. Csausz Károly felsőbányái v. főorvos volt, bizalmi férfiak Bradofka Frigyes és Pap Márton. Hivatalból részt vett a sorozáson Far­kas Jenő polgármester, Spáczay Gyula h. anya­könyvvezető és Bay Károly rendőrkapitány. A katonai bizottság tagjai voltak a közös had­sereg részéről: Albrecht Henrik alezredes, Föl- dényi Mihály főhadnagy; a honvédség részéről: Kapustyák Mihály őrnagy, Kölcsey Zsigmond főhadnagy és Hagymássy Béla ezredorvos. Farkas Jenő polgármester a bizottság tiszteletére fényes ebédet adott. Gyermekzászlóaljak. A honvédelmi miniszter újabban leiratban utasította Szatmár vár megye főispánját, hogy ott, ahol a viszonyok megfelel­nek, elő kell mozdítani a czéllövő gyermek­zászlóaljak létesítését. Ép e czélból a honvéd­parancsnokságoknak kötelességük felvilágosítást adnLa közigazgatási tisztviselőknek. A zászló­aljak szervezésénél közös bizottságok fognak működni, melyeknek tagjai közigazgatási tiszt­viselők, tanférfiak, katonák és sportemberek sorából kerülnek ki. Egy méltányos miniszteri rendelet. Szept. elsejével lépett életbe az a miniszteri rendelke­zés, amely megtiltja, hogy nyugdíjas egyének, akik nyugdíjazásuk után más közhivatalt vállal­tak, közpénztárból nyugdijat és fizetést is húz­hassanak. Választaniok kell a nyugdíj vagy az uj állásuk fizetése között, de mind a kettőt nem élvezhetik. Ez az intézkedés most még a rende­zett tanácsú városok tisztviselőire nem terjed ki, de a minisztérium tervbe vette az ez irányú ki- terjesztését is. Dr. Kádár Antal nagybányai bányakerületi főorvos szept. 8-án tanulmányútra indul Frank­furtba s az Erlich féle oltás elsajátítása céljából Erlich professorral is meg akar ismerkedni. Há­rom hétig lesz távol, mely idő alatt Wagner József dr. helyettesíti. Néh. Stoll Károly volt nagybányai ország­gyűlési képviselő fia: Stoll Jenő Budapesten elhalt 68 éves korában. Ugyancsak Budapesten helyezték örök nyugalomra. Nagy kiterjedésű, előkelő rokonság gyászolja. Keresztszentelés. A Reizmann fürészgyár szomszédságában, az országút mellett állott össze­tört és újonnan fölállított keresztet augusztus 28-án szentelték föl. A papság a hivök nagy tömegével körmenetben zászlókkal vonult a ke­reszthez, melyet Pály Ede esperes plébános szép beszéd kíséretében szentelt föl. Járvány-bizottság. A kolera elleni minél hat­hatósabb védekezés céljából a városi egészségügyi bizottság f. hó 6-án ülést tartott, melyen minden szükséges intézkedés megtétetett különösen a köz- tisztaság érdekében, A bizottság egyszersmind járvány bizottsággá alakult s kebelébe beválasz­totta az alábbi urakat: A róm. kath., gör. kath. és ref. egyház lelkészeit, Münnich Sándor gazd. tanácsost, dr. Berks Aurél alorvost, Nádor Jakab állatorvost, Bradofka Frigyes bányatanácsost, Bálhy Imre ny. járásbirót, Pircsy Kálmán vasúti állomásfönököt, Lévay Károly kereskedőt, Magyar János kincst. betegápolót, Máriás György, Berin- dán János bányaaltiszteket. Az egészségügyi­bizottságnak állandó tagjai: Farkas Jenő polgár- mester elnök, dr, Moldován Ferenc jegyző, dr. Csausz Károly, dr. Tóth Gábor, Kilián Béla, Szőke Károly, Bernovics Emil, Bay Károly, Jékly Károly, Mikola A. Gyula. A járvány-bizottság minden héten értekezletet fog tartani. Színészet. Nagybányáu a szini évad nov. 3-tól dec. 31-ig fog tartani s ez idén Szabados László társulata fog ott működni. Uj Százkoronások. Aug. 22-én bocsájtották ki az uj százkoronásokat, de azok bizony cseppett sem nyerték meg tetszésünket. Szinte kékbe meg rózsaszínbe játszik, egyik oldalának felén, keret nélkül van a felírás, másik felén pedig keretben egy női szépség mellképe látható. A bankjegy mind a két oldala egyforma, természetesen a felírást kivéve; nagysága pedig körülbelül a régié. Gyümölcsszállitók figyelmébe. A vakok te­mesvári foglalkoztató intézete, mint értesülünk, igen olcsó árban készít gyümölcsszállitó kosa­rakat és ezen ipari készítményekből állandó nagy raktárt tart fenn. Az intézet elsőrendű humánus célokat szolgál, melyet előmozdítani emberbaráti cselekedet, miért a közönségnek a szállitókosarak beszerzésénél az intézetet szives jóakaratába ajánljuk. Az intézet jutányos ár­ajánlattal szolgál mindenkinek aki eziránt oda­fordul. A bikszádi Bazilita kolostor főnöke Jozevits János a múlt héten elhunyt hosszas betegeske­dés után 68 éves korában. Ott Bikszádon a zárdakertben helyezték örök nyugalomra. A boldogult jószivü öreg ur volt, aki sok jót tett a környék lakosságával. Névmagyarosítás reformja. A belügyminisz­ter rendeletet adott ki, melynek az a czélja, hogy a névmagyarosítást még egyszerűbbé és költségmentessé tegye. Eddigelé tudvalevőleg koronás bélyeget kellett a kérvényre ragasztani. A folyamodónak ezenkívül keresztlevelet, er­kölcsi és illetőségi bizonyítványt kellett mellé­kelni. Ezen okmányok beszerzése nemcsak költ­séges, de időveszteséget is okoz és ezért sokan nem folyamodtak névmagyarosításért, noha szí­vesen magyarosították volna nevüket. Mindezen könnyítendő, a miniszter ugy akar intézkedni, hogy teljesen költségmentes legyen az eljárás és a keresztlevélen kivül okmányt ne kelljen mellékelni. A kérvényező erkölcsi életéről és illetőségéről majd hivatalosan szereznek informá- cziót a minisztériumban a kérvényben felsoro­landó adatok alapján. Kifosztott családi sírbolt. A csengerbagosi ref. templom tatarozása közben a templom alatt lévő Bagossy-család sírboltját kifosztotta két szatmári iparosember, kik a javítás munkálatai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom