Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1910-08-25 / 17. szám
évfolyam. V7- szám, 1910- -A.Tj.gTj.sztxa.8 SS, FELSŐBÁNYÁI TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. MEGJELENIK NAGYBÁNYÁN MiNDEN MÁSODIK CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ára: Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő : DR MOLDOVÁN FERENC A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő címére Felsőbányára küldendők. Vidéki előfizetési pénzek, reklamációk és hirdetések Nánásy István kiadóhoz, Nagybányára inté- zendők. — Nyilttér garmond sora 40 fillér. Az elszármazottak találkozója. Felsőbánya város szülöttei, kiket az élet az ország minden részébe szétszórt, f. évi augusztus 15*én a második találkozóra gyűltek egybe. Kevesen jöttek el, de mégis annyian, hogy a találkozás minden mozzanat a és pontja lelkes és kerekded volt. Nem történt meg az, amitől a rendezőség félni kezdett, hogy a programm az érdeklődés hiánya miatt kínos rövidítéseket fog szenvedni. Nem voltak ezeren, mint ahogy a kolozsvári »Ellenzék« s utána más lapok jelezték, még százan is alig, de a jelenlévők lelkesedése és érdeklődése elérte azt a fokot, amely az ezelőtt 5 évvel egybegyűlteket eltöltötte. Az érzelmi ünnepnek nem föltétien következménye a tömeg. Ez a benyomásunk támadt helybelieknek, kik 2 napot együtt töltöttünk elszármazott kedves vendégeinkkel. Az ünnep megvan és sikerült, ha a benne résztvevők teljes szívvel átérzik annak jelentőségét. Ám ne gondolják a távolmaradottak, hogy az idevalók szivében a találkozás ideje alatt nem keltek a csalódott várakozást követni szokott lehangoló és szomor- kodő érzések. Az álom az ezernyi vendégről, bizony ott rejtőzködött minden jó felsőbányái lelkében s hogy az álomnak csak egy kicsiny része teljesült, ennek oka természetesen nyílt kérdés maradt. Mélyebb okokra nem is akarunk gondolni s a rendezőség idei tapasztalatait és megfigyeléseit fel fogja használni a legközelebbi találkozás nagyobb sikere érdekében. * A találkozóra legtöbben f. hó 14-én délután érkeztek, mely alkalomra Farkas Jenő polgár- mester több rendezővel kiment a vasúthoz, hogy a vendégekkel nehány barátságos szót válthassanak. Hivatalos fogadás nem volt, de annál melegebben ölelgették egymást a régi jó barátok. Az esteli és másnapi vonatok is sokakat hoztak haza s az elszármazottak büszkén tűzték fel nemzetiszinü szallagjelvényüket. A vendégek legnagyobb része rokonához, vagy régi jó pajtásához szállott, de jutott vendég a Korona-szállodába is, melynek nagytermében este 8 órakor sikerült hangverseny kezdődött. A hangversenyt Varga Vilmosné Sztancsek Kornélia, a leglelkesebb elszármazott hölgy rendezte a Schönherr Gyula emléktáblája javára. Szép közönség volt együtt, mikor Varga Vilmosné zongorához ült s a Rákóczi-indulót bravúrosan, a nála már ismert erős technikával előadta. Utána özv. Jurás Józsefné adta elő »Jelenés előtt« cimü monológot; őnagysága az utolsó órában vállalkozott az agilis rendező kérésére a szereplésre, melyért Apából utazott ide. Kitűnő előadásával, nagy színpadi képességeket eláruló tökéletes játékával a legteljesebb sikert érte el s a közönség töbször hívta elő tapsaival a színfalak mögül. A harmadik számot Kora Aranka töltötte be, kit Szinérváralja vallhat büszkén a magáénak. Ábrányi Emil »Mi a haza?« cimü melodrámáját szavalta nagy hatással. A kisaszszony végtelenül bájos színpadi jelenség, hangja kellemesen csengő, minden mozgása harmonikus és sikerült. Igen kedvesen szavalt, a közönséget egészen meghódította, minek bizonyítéka volt a szűnni nem akaró taps, melylyel talán ötször is a lámpák elé hívták. A szavalatot zongorán Varga Vilmosné kisérte, finoman, teljes érvényre juttatva a betétek zenei rendeltetését. Simon Aurél következett ezután, Petőfi »Salgó«-jából adott elő részleteket. Rendkívül hatásosan szavalt, vagyis játszott, mert a színészi elem Simon Aurélnál van annyira kialakulva, mint előadó képessége. Mint minden eddigi szerepléséről, úgy erről is csak a legszebbet s legjobbat mondhatjuk. Művészetének azon a fokán áll, mely már semmi kívánni valót nem hagy maga után. Az utolsó pont Varga Vilmosné zongorajátéka volt. Magyar népdalokat adott elő, a legbusabb hallgatótól a legropogósabb csárdásig. Ez az ő eleme, itt tudja istenadta tehetségét legjobban csillogtatni. Egyszerűen, cigányosan játsza a nótákat, de mély érzéssel. A közönség fokozódó érdeklődéssel hallgatott, hogy a végén annál nagyobb tapsban törjön ki. Jó ismerősei egy kerti virágcsokorral honorálták a rendezés körüli fáradságáért. Előadás után az elszármazottak és helybeliek vidám barátkozásba kezdtek a földszinti étteremben s a késő éjjeli órákig hosszú távoliét utáni élményeiket kicserélgették. Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, mikor Felsőbányán egyszersmind búcsú is van, volt a találkozás ünnepélyes része délelőtt 10 órakor, a városháza tanácstermében. Az elszármazottak itt a díszközgyűlésre teljes számmal jelentek meg, azért névsorukat alább közöljük azon sorrendben, ahogy neveiket az emlékkönyvbe beírták: Makucz Gyula máv. ellenőr, állomásfőnök, Érmihályfalva. Tomasovszky Lajos főiskolai tanár, Selmeczbánya. Varga Gyula ügyvéd, Halmi. Horzsa János gépkezelő, Zalatna. Schopp János egyetemi nyomdai művezető, Budapest. Teleky Győző postamester, Diósad. Wernóczy Viktor bányamüvezető, Felső-Derna. Barthos Dezsőné sz. Jeszenszky Matild, telekkönyvvezető neje, Szamosujvár. Bro- dacs Évi, Fernezely. Kárpáti Endre ny. felsőbb leányiskolái igazgató, Győr. ifj. Kárpáti Endre hirlapiró, Győr. Kárpáti Endréné szül. Herr Ottilia, Imre Károly állami tanító, Nagybánya. Dr. Wagner Sándor kir. tanácsos, polgármester, Losoncz. Lévay József, Szatmárnémeti. Kuszkó József építőmester, Nagybánya. Ilia Ignác, Nagybánya, ifj. Kruppa Károly bányaaltiszt. Ádámcsik Sándor dohánygyári altiszt, Debreczen. Repáczki Péter ny. csendőr- járásőrmester, Nagybánya. Marosán György művezető, Diósgyőr. Tury Lajos főkertész, Zilah. Kádas István mészáros, Mármarossziget. Maksai József mészáros, Szászrégen. Ifj. Tury Ferenc jegyző-gyakornok, Zilah. Kuszkó István állami mértékhitelesítő hivatali főnök, Kolozsvár. Stepper József főmozdonyvezető, Kolozsvár. Pál Gyula kereskedő, Kolozsvár. Kupás Mihály cipész, Nagybánya. Szaitz Mihály uradalmi tiszt, Erdőszáda. Fülöp Károly mázsatiszt, Aknasugatag. Akách Imre pénzügyi titkár, Kolozsvár. Szontagh Ubald bányakapitánysági írnok, Nagybánya. Tanczer György vendéglős, Budapest. Balázs Zoltán áll. tanító, Tivadar. Rusiczki Alajos bányaaltiszt, Diósgyőr. Akhac Ákos, Kolozsvár. Pap Géza bányaaltiszt és neje, Vashegy. Szaitz Elemér kereskedő, Nagybánya. Varga Vilmosné, Sztancsek Kornélia, Szinérváralja. Streitman Jolán áll. tanítónő és Streitman Erzsiké, Nagybecskerek. Mészáros Mariska, Mészáros Lajos, Szaitz Elemérné, Nagybánya. Tury Lajosné, Zilah. Ádámcsik Sándorné, Debreczen. Repáczki Péterné, Nagybánya. Horzsa Jánosné, Zalatna Magos Mihályné, Fernezely. Pap Gézáné, Vashegy. Pap Elemérke. Kondor Sándor, Nagybánya. Literáti Endre tanító, Pató- háza. Matyasovszky Márton bányaaltiszt és neje, Nagybánya. Matyasovszky Mihály molnár és neje, Szolnok. Matyasovszky János bányaaltiszt és neje, Désakna. Matyasovszky Antal erdőőr és neje, Nagysink. Matyasovszky Endre tanító és családja, Drenkova. Kruppa Antal körjegyző, Ördögkut. Ifj. Bakó Pál tanító, Kővárhosszufalu. Matyasovszky László erdőmérnök-hallgató, Selmeczbánya. Lojszli Gyula gépmühelyvezető és családja, Kolozsvár. Stepper Károly máv. mérnök, Nagyvárad. Dr. Nagy Kálmán kórházi ig. főorvos, Nagyszőllős. A helybeliek is szép számmal gyűltek össze, úgy, hogy a vidám zajtól zsibongó tanácsterem egészen megtelt. A díszközgyűlésen Farkas Jenő polgármester elnökölt s szive egész melegével üdvözölte a maga és a város közönsége nevében azokat, kik engedve a hívásnak és vágyuknak, eljöttek szülővárosunkat viszontlátni. Visszaemlékezett az 5 év előtt tartott első találkozásra, mely fényesen sikerült. Örült, hogy a mai napra bár sokkal kevesebben, mégis szép számmal jelentek meg földiéi. Az öt év előtt jelenvoltak közül, sajnos, meghaltak: Nagy Sándor, Horáesek István, Lüerwald Gyula és Éuhajda József. Ezután polgármester bejelentette, hogy szóbelileg Szmik Lajos, Szabó Imre, Lévay János, Balázs Kálmán mentették ki magukat; levélben vagy táviratban az alábbiak, kiknek Írásait teljes egészében itt közöljük: »Nagyságos polgármester ur! A legkiválóbb öröm- és köszönettel kaptam meg az elszármazottak f. hó 15-én való összejövetelére szóló becses meghívóját és rendkívül sajnálom, hogy többféle elfoglaltságom akadályoz abban, hogy e szép és emlékezetes ünnepélyen személyesen részt vehessek. Szivem, lelkem és gondolataimmal azonban jelen leszek e kedves találkozón és lelkem mélyéből kiváló tisztelettel köszöntőm az egybe- gyülőket, kívánván, hogy az ünnep minden tekintetben szép és méltóan sikerüljön. Eleve kijelentem, hogy az ezen alkalomból a kedves szülővárosunk javára kezdeményezendő indítvány-, vagy mozgalomban szívesen és igaz készséggel részt veszek s azt szerény erőmmel támogatom. Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem és nagyrabecsülésem nyilvánítását s váltig maradok készséges szolgája Szmik Antal igazgató-mérnök. Budapest, 1910. augusztus 10.« »Nagyságos Polgármester Ur! Igazán nagyon sajnálom, hogy ezúttal sem vagyok abban a kedvező helyzetben, hogy viszontláthassam a kedves pátriát, hogy egy pár feledhetetlen órát töltenék rég nem látott rokonaim s jóismerőseim, nemkülönben azok körében, kiket gyermek- s ifjúkoruk boldog emlékei a kedves Felsőbányához fűznek s akik most mint egy családi ünnepre, újból visszatérnek a jó édesanya kebelére. Hivatalos állásomból folyó körülményeim ezidőszerint úgy alakultak, hogy bármennyire is szeretném viszontlátni szülőföldem szép határát, e hő vágyam ezúttal nem valósulhat. Csak lélekben lehetek hát jelen az »elszármazottak«-kal,akiknek mig egyrészről testvéri szeretettől dobogó szivem forró üdvözletét küldöm innen a messzi Dunántúlról, másrészről azt kívánom, hogy legyenek rájok nézve örömteljesek és örökre felejthetetlenek a viszontlátás édes órái!... Adja Isten, hogy egy másik öt év múlva a harmadik találkozón, ha az Ur akarandja és élünk, én magam is közöttük lehessek és mindannyian együtt örülhessünk, addig is pedig amennyire tőlünk telik, együtt munkálkodhassunk szeretett szülővárosunk szépen indult fejlődésén, lakosai boldog előmenetelén ! Fogadja Nagyságos Polgármester ur s az igen tisztelt rendező-bizottság mély tiszteletem és meleg üdvözletem nyilvánítását, amellyel va-
