Felsőbányai Hírlap, 1910 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-27 / 2. szám

Felsőbányái Hírlap

Városi közgyűlés.

Folyó hó 13-án rendkívüli közgyűlés volt, melyre már az uj virilis képviselők is meg lettek hiva. Az ülés egyetlen tárgyát a virilis képviselők véglegesen megállapított névsorának kihirdetése és a szakbizottságok kiegészítése képezte. Ezek szerint virilis képviselők:

Bányakincstár (képv. Bradofka F.), Erdőkincstár (képv. Terray Gyula), Pály Ede, Nagy Lajos, Csernátoni V. Péter, dr. Szokol Pál, Róth Lázár, Róth Mihály, Kilián Béla, Csausz István, Sarudi Sándor, Ref. egyház (képv. Rettegi Károly), Kende Dániel (képv. Kovács Olivér), Hajdú Lajos, Dácsek Péter, özy. Kremnitzky A. (képv. Likker Károly), Ferencz Mihály, Husovszky Gyula, Nóvy Salamon, Wider Lázár, Hámori Nándor, Szőke Károly, Lévay Károly (keresk.), Literáty Zsigmond.

Az egyes szakbizottságok következőképen állíttattak össze:

Gazdasági és pénzügyi bizottság: Elnök: Polgármester. Jegyző: T. jegyző. Almásy János, Bradofka Frigyes, Bernovits Emil, Dr. Csausz Károly, Háder Ferencz, Kerekes Sándor, Likker Károly, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Pály Ede, Pap Márton, Spáczay Gyula, Stoll Béla, dr. Szokol Pál, Tury Ferenc.

Építési és szépitési bizottság: Elnök: Polgár- mester. Jegyző : Háder Ferenc. Bradofka Frigyes, Bay Károly, dr. Csausz Károly, Jó Antal, Kovács Gyula, Kerekes Sándor, Likker Károly, Münnich Sándor, dr. Berks Aurél.

Egészségügyi bizottság: Elnök: Polgár- mester. Jegyző : Dr. Berks Aurél. Bay Károly, Bernovits Emil, Csausz István, dr. Csausz Károly, Jékly Károly, Jó Antal, Kilián Béla, Mikola A. Gyula, Szőke Károly.

Közművelődési bizottság: Elnök: Polgár- mester. Jegyző: Dimand Károly. Bradofka Frigyes, Lupán Athanáz, Jékly Károly, Szőke Károly, Mikola A. Gyula, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Pály Ede, dr. Szokol Pál.

Jogügyi bizottság: Elnök: Polgármester. Jegyző: T. jegyző. Cs. Vajda Péter, Münnich Sándor, Spáczay Gyula, Stoll Béla, dr. Szokol Pál.

Nyugdijügyi bizottság: Elnök: Polgár- mester. Jegyző: T. jegyző. Dr. Csausz Károly, Háder Ferenc, Jó Antal, Kilián Béla, Kovács Gyula, Spáczay Gyula, Stoll Béla.

Szinügyi bizottság: Elnök: Bay Károly. Jegyző : T. jegyző. Csausz István, Háder Ferenc, dr. Berks Aurél, Nagy Lajos, Pap Márton.

Mezőgazdasági bizottság: Elnök: Polgár- mester. Jegyző: T. jegyző. Almássy János, állatorvos, Kerekes Sándor, Lévay Károly, ifj.

ségesebbnek tartotta az árnyékos forrás mellett leszúrt fehér ló hörgése és vérének gőzölgése közben keresni a mindenség urát, mint a fényes monostorok tömjénes csöndjében, nagy hangos miséiben. Szerette megszokott ruházatát, a szarupikkelyes inget, a drága bőr-kacagányokat, melyeknek bőrét még apái nyúzták le gazdája hátáról az ázsiai vadonokban, dehogy cserélte volna fel a könnyű városi öltözékkel. Főleg pedig azért volt ellenére az uj hit, mert megkívánta a bozontos szakái levágását s lenyi- ratta a gyönyörű vakarcsokba font hajüstö- köket is.

Dehogy hozott volna ennyi áldozatot a magyar Istennek a gőgös kun főur, pedig maga a király jött le hozzá Filep atyával, hogy városi ketrecbe tereljék a puszták szilaj oroszlánját.

Hasztalan volt minden szóbeszéd. A nyakas pogány készebb volt kiköltözni az országból, minthogy megtérjen s egyetlen fiát túszul adja a királyi udvarban.

Filep atya is letett minden reményről s elhatározta, hogy visszatér Budára, midőn az utolsó éjt követő reggelen, melyet a vendéglátó Tenkes-házban töltött, rettenetes ébredés tartotta vissza.

A család legidősebb fiát, a deli, vitéz Tenkes Istvánt, átszűrt mellel, halva találták a Déllő mocsár szélén. A gyilkos is hamar kitudódott: egy fiatal kun levente, a pogány Uzor fia. Mindenki találgatta az okát, amiért az ifjak fegyverre mentek, de nem tudta senki biztosan, csak az az összetört virág, aki ott zokogott a Tenkes-ház házi kápolnájában s félig öntudat nélkül „hallgatta a belső cseléd újabb lesújtó hírét. O tudta hogy régen kereste már István az Uzor fiát halálos találkozóra, mert pogány

Lévay Sándor, Münnich Sándor, Nagy Lajos, Spáczay Gyula, Szigyártó József. Póttagok: Májercsik József, Róth Mihály, id. Szabó Károly, Tanczer György.

Gazd. ismétlő iskolaszék: Elnök: Polgár- mester. Jegyző: Dr. Moldován Ferenc. Jékly Károly, Kovács Gyula, Lupán Athanáz, ifj. Lévay Sándor, Szőke Károly, Münnich Sándor, Hámori Nándor, Nagyhajós, Pály Ede, Spáczay Gyula

Esküdteket összeíró bizottság: Elnök: Spáczay Gyula. Jegyző : T. jegyző. Kováts Gyula, Lévay Károly, Pap Márton.

Szegényügyi bizottság: Elnök: Bay Károly. Jegyző: Dr. Berks Aurél. Bernovits Emil, dr. Csausz Károly, Háder Ferenc, Kerekes Sándor, Nagy Lajos, Pap Márton, Pály Ede, Szigyártó József, Rettegi Károly.

Községi közmunka összeíró bizottság: Elnök: Münnich Sándor. Jegyző: T. jegyző. Dorogi Sándor, Kováts Gyula, Tanczer György.

Katonai puhatoló bizottság: Elnök: Almássy János. Jegyző: T jegyző. Kerekes Sándor, Rettegi Károly, id. Szabó Károly, Tanczer György, Tury Ferenc.

Adókivető bizottság: Elnök: Pap Márton. Jegyző: Adótiszt. Hámori Nándor, Likker Károly, Mikola A. Gyula, Róth Salamon, Szigyártó József.

Színház.

Radó Béla társulata f. hó 12-én a »Rab Mátyást* Czobor Károly operettéjét adta Az előadás jó volt; elég szép közönséggel. Ez a darab még nem ment Felsőbányán és sokan érdeklődtek a darab iránt.

13- án »Buridán szamara* De Flers és Caillaret vigjátéka került színre. Aki nevetni szeret ezen a nagy bolondságon ugyan kimulathatta magát, csak az igazgató szerette volna, ha többen nevetnek.

14- én a »Cigánybárót* adták Pécsi Mariska jutalomjátékául; nem volt valami nagy közönség, a darab nagyon ismert, azonkívül különösen a dalokat nagyon megnyirbálták. Amit előadtak, az jó volt. •

15- én, szombaton a »Falusi verebek* Gárdonyi Géza köznapi története ment jó előadásban és elég nagy közönséggel.

Vasárnap, 16-án Lehár Ferenc közkedvelt darabja a »Drótostót« került színre zsúfolt ház előtt, Ennyi közönségre az öregek sem emlékeznek Felsőbányán. A közönség és a színészek kölcsönösen meg voltak egymással elégedve. Volt is gőzfürdő s a közönség áhítozva nézett a késlekedő villamos ventillátor kijelölt helyére.

kun létére a keresztény Tenkes-ház gyönyörű virágszála után merte a kezét kinyújtani.

Nagy izgalmat okozott a királyi udvar jelenlétében elkövetett gyilkosság egész Kecskemét városában. Az áldozat rokonai üldözőbe vették j a gyilkost aki először a királyi sátorba igyeke- J zett menekülni.

Az uj hitlevél szerint itt oltalmat talál a kúu bűnös, nem éri a törvény szigora, hanem [ külföldre száműzik mindaddig, mig a meggyilkolt ■ családja meg nem engesztelődik irányában.

Ide azonban már nem juthatott el. Útját állották a magyar urak.

Visszafuttában aztán bemenekült a határon álló Homoki-kápolnába. A szent helyhez csodás legendát fűzött a nép. Az apostoli király, István itten táborozott, midőn éjszakának idején veszélyes szúnyogok milliárdja támadta meg nyugvó seregét, de a szent király imájára azonnal tovább húzódtak.

E csodatett emlékezetéül épült a kápolna, mely most oltalmába vette a pogány gyilkost. ! A királyt nagy indulatba hozta a véres esemény. Elrendelte, hogy azonnal indittassék meg a vizsgálat s a gyilkos a legszigorúbb fenyítésben részesüljön. A nádor, aki hivatva volt a magyar és kun nemesek közti főbenjáró ügyekben ítélkezni, kéznél volt. De egy nagy bökkenő mégis akadályozta a statáriális törvénykezést. A vádlott sehogy sem akart kijönni a szentélyből, azzal fenyegetődzött, hogy saját kardjával veszi el életét, ha erőszakkal próbálják kihúzni, márpedig pogány vérrel nem szabad befertőzni István király kápolnáját.

Összegyűltek a templomajtóban az összes udvari méltóságok. Haragos szemet vetve egymásra sorakoztak a magyar és kun nemesek,

Faragó és Feld énekes bohózata a »Smokk család« 17-ére némileg kibékítette a közönséget a sürü bohózat repetoárral, mert jó izü, fordulatos darabban nevethetett. Az előadás sima és sikerült volt.

, F. hó 18-án a »Bolygó görög* Pásztói- Árpád operetteje került színre. Jó darab és jó előadás volt, nem valami nagy közönség nézte végig, pedig Z. Horváth Manczi, kinek jutalomjátéka volt többet érdemelt volna.

Szerdán, január 19 én a »Forradalmi nász* volt hirdetve azonban a közönség nem jött el, pedig érdekes színmű, megérdemelte volna az érdeklődést. Ebben a közönyben azonban főhibás az igazgató volt, aki 2 héten keresztül mindennap játszott, a közönséget valósággal kifárasztotta. Az előadás nem is lett megtartva.

Jan. 20-án, csütörtökön Beregi Gyula jutalomjátéka a »Dollárkirálynő«, Fali Leó fülbemászó zenéjü operetteje ment. A darab és zene számai közismertek s a közönség szép érdeklődést mutatott az előadás és a jutalomjátékos iránt.

Szombaton, jan. 22-én »Tilos a csók«, Pásztor—Vincze operetteje került színre. Elég nagy közönség gyönyörködött a kedves ének • számokban bár a szereplők némelyike indis- positioval küzdött. Egyébként az előadás elég jó volt.

Vasárnap, jan. 23-án délután »Tatárjárást* zónában, este »Ócskái Brigadérost* adták. Ezek még nem kerültek színre Felsőbányán és igy nagy volt az érdeklődés az előadások iránt. Jól sikerült mind a kettő.

Hétfőn, 24-én a színészek már elakartak városunkból távozni, de azután mégis egy héttel meghosszabbították ittlétüket. 3 napi pihenés után ma »Katinka grófnőt* adják a Népszínház nagysikerű darabját.

Csütörtökön »Nincs elvámolni való* jön, szombaton kabarét előadás lesz, vasárnap lesz az utolsó előadás.

Különfélék.

Lemondás. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja a változott politikai viszonyok miatt Andrássy Gyula gróf volt belügyminiszternek beadta lemondását. Mint biztos forrásból értesülünk, utóda Domahidy Elemér volt hajdume- gyei főispán lesz.

Bizottsági eljárás. Uhlarik Béla a M. A. V.

debreceni üzletvezetője az üzletvezetőség kebeléből alakult bizottsággal szerdán d. u. külön vonattal Felsőbányára érkezett a vasutszemélyzet létszámának megállapítása végett s még aznap különvonattal hazautazott.

ott volt maga Filep atya is, ki kegyes, vigasztaló szavakkal igyekezett a fájdalmában őrjöngő apát csillapítani.

Ott állott vele szemben a másik apa, az öreg Uzor. Bozontos szemöldökei alól elszánt, éles tekintetet vetett az izgatott tömegre s vastag, lekonyuló bajusza alatt olykor valami félelmes, diadalmas, rejtett,mosoly jelent meg. Mintha mondta volna: Állj elő keresztvető Tenkes Pál, csináljunk számadást, kinek az Istene erősebb : a tiéd ott a soktornyu palotában, vagy az enyém a százados tölgy lombjai között? Egyformán ifjú, bátor, erős és harcra kész volt mindkettőnk fia, mégis miért győzött az, amelyiket a bálvány-isten kisért küzdelmében ?

Ilyenformán gondolkodhatott megátalko- dottan a vén pogány sas, az sem hozta ki nyugalmából, amidőn a Tenkes-nemzetség hangosan követelte, hogy az istentelen gyilkosra rá kell porzsolni a kápolnát, majd építenek a maguk költségén másikat, szebbet is, nagyobbat is. A tumultusban tanácstalanul állott a nádor s nem tudni, hogy igazodik el a földi igazság, ha segélyére nem jön egy csodás fordulat.

Hófehér, halvány fiatal leány közeledett álomszerűén, ingatag léptekkel s a bámuló fér fiak sora közt haladt be a templomba.

A lárma, a szitok elcsendesedett, mintha isteni jel nyilatkozott volna meg a földön.

Áz öreg Uzornak is ilyesmi jutott eszébe, úgy tetszett, mintha az a fényes asszonykép elevenedett volna meg szőke feje körül napsugárglóriával, melyet kérés nélkül a Csanádi monostorból hozott el, midőn utolsó látogatását tette a szent atyáknál, még a régi jó rablóvilágban.

Sok ideje nem volt eltűnődni, mert egy perc alatt ismét kijött a templomból a leány,